Ügyszám: NAIH/2020/1154/9 Tárgy: kérelemnek részben
Előzmény: NAIH/2019/8402 helyt adó határozat
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) előtt […]
kérelmezőknek (a továbbiakban együttesen: Kérelmezők) – a képviseletüket ellátó […]) útján – a
Mediarey Hungary Services Zártkörűen Működő Részvénytársasággal (cím: 1061 Budapest,
Andrássy út 12., cégjegyzékszám: 01-10-140295; a továbbiakban: Kérelmezett) szemben, a
Kérelmezett kiadásában megjelenő Forbes Magazin (a továbbiakban: Forbes) nyomtatott és
elektronikus kiadványaihoz kapcsolódó jogellenes adatkezelés, valamint a Kérelmezők érintetti
joggyakorlásának nem megfelelő biztosítása tárgyában benyújtott kérelme nyomán indult
adatvédelmi hatósági eljárásban a Hatóság az alábbi döntéseket hozza:
I. A Hatóság
HATÁROZATÁBAN
1. A Kérelmezők kérelmének részben helyt ad
1.1. és megállapítja, hogy a Kérelmezett azzal, hogy a Forbes 2019 szeptemberében
megjelent, legnagyobb családi vállalkozásokat tartalmazó kiadványának nyomtatott és
online változatához (Adatkezelés 1) és a Forbes 2020 januárjában megjelent 50
leggazdagabb magyart tartalmazó kiadványának nyomtatott és online változatához
(Adatkezelés 2) kapcsolódó adatkezelés kapcsán nem megfelelően végezte el az
érdekmérlegelést és saját, illetve harmadik fél (nyilvánosság) jogos érdekeiről és ezek
Kérelmezők érdekeivel való összemérésének eredményéről előzetesen nem tájékoztatta
a Kérelmezőket, megsértette az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés f)
pontját.
1.2. A Hatóság továbbá megállapítja, hogy a Kérelmezett azzal, hogy Adatkezelés 1 és
Adatkezelés 2 vonatkozásában sem nyújtott megfelelő tájékoztatást a Kérelmezők
részére az adatkezelés valamennyi lényeges körülményéről és a Kérelmezők személyes
adatok kezelése elleni tiltakozáshoz való jogáról, továbbá a Kérelmezők érintetti
joggyakorlásra irányuló kérelmeire adott válaszaiban nem nyújtott tájékoztatást a
Kérelmezők jogérvényesítési lehetőségeiről, megsértette az általános adatvédelmi
rendelet 5. cikk (1) bekezdés a) pontját, 5. cikk (2) bekezdését, 12. cikk (1) és (4)
bekezdését, 14. cikkét, 15. cikkét és 21. cikk (4) bekezdését.
1.3. A Hatóság a jogellenes adatkezelés miatt a Kérelmezettet elmarasztalja, egyúttal
utasítja, hogy
1.3.1 a határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül maradéktalanul
teljesítse a Kérelmezők felé fennálló, az adatkezeléssel kapcsolatos tájékoztatási
kötelezettségét, beleértve az érdekmérlegelés során figyelembe vett, a
Kérelmezett és a Kérelmezők oldalán fennálló érdekekről és az érdekmérlegelés
eredményéről szóló tájékoztatást, a tiltakozáshoz való jogról szóló tájékoztatást és
a jogérvényesítési lehetőségekről szóló tájékoztatást is.
1.3.2 amennyiben a Kérelmezett a jövőbeni tervezett adatkezelések során a jogos
érdeket mint jogalapot kívánja használni, akkor a jogszabályoknak megfelelően és
a jelen határozatban foglaltak figyelembe vételével végezzen érdekmérlegelést,
beleértve a tiltakozást követő második, egyedi érdekmérlegelést is.
2
1.3.3 a hatályos jogszabályok és jelen határozatban foglaltak szerint alakítsa át előzetes
tájékoztatással kapcsolatos gyakorlatát.
2. A Hatóság elutasítja a kérelem azon részét, melyben
2.1 a Kérelmezők kérik, hogy a Hatóság rendelje el az adatkezelés korlátozását, a
Kérelmezők személyes adatainak törlését, és a Kérelmezett személyes adatok
kezelésétől való eltiltását;
2.2 a Kérelmezők kérik, hogy a Hatóság ideiglenes intézkedéssel korlátozza az adatkezelést
és tiltsa meg a személyes adatok közzétételét.
3. A Hatóság a kérelem adatvédelmi bírság kiszabására vonatkozó részét elutasítja,
ugyanakkor a megállapított jogsértések miatt a Kötelezettet hivatalból
2 000 000 Ft, azaz kétmillió forint
adatvédelmi bírság
megfizetésére kötelezi.
A hatósági eljárás során eljárási költség nem merült fel, ezért annak viseléséről nem
rendelkezett a Hatóság.
Az adatvédelmi bírságot a bírósági felülvizsgálat kezdeményezésére irányadó keresetindítási
határidő lejártát, illetve felülvizsgálat kezdeményezése esetén a bíróság döntését követő 15 napon
belül a Hatóság központosított bevételek beszedése célelszámolási forintszámlája (10032000-
01040425-00000000 Központosított beszedési számla IBAN: HU83 1003 2000 0104 0425 0000
0000) javára kell megfizetni. Az összeg átutalásakor a NAIH/2020/1154/9 BÍRS. számra kell
hivatkozni.
Ha a Kérelmezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, késedelmi
pótlékot köteles fizetni. A késedelmi pótlék mértéke a törvényes kamat, amely a késedelemmel
érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal egyezik meg.
A Kérelmezettnek a határozat 1.3.1. pontjában előírt kötelezettség teljesítését a határozat közlésétől
számított 30 napon belül kell írásban – az azokat alátámasztó bizonyítékok előterjesztésével együtt –
igazolnia a Hatóság felé.
A Kérelmezettnek a határozat 1.3.3. pontjában előírt kötelezettség teljesítése érdekében tett
intézkedéseit a határozat közlésétől számított 30 napon belül kell írásban – az azokat alátámasztó
bizonyítékok előterjesztésével együtt – igazolnia a Hatóság felé.
A bírság és a késedelmi pótlék, illetve az előírt kötelezettségek nem teljesítése esetén a Hatóság
megindítja a határozat végrehajtását.
Jelen határozattal szemben közigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye, de az a közléstől
számított 30 napon belül a Fővárosi Törvényszékhez címzett keresetlevéllel közigazgatási perben
megtámadható. A keresetlevelet a Hatósághoz kell benyújtani, elektronikusan, amely azt az ügy
irataival együtt továbbítja a bíróságnak. A tárgyalás tartása iránti kérelmet a keresetlevélben jelezni
kell. A teljes személyes illetékmentességben nem részesülők számára a bírósági felülvizsgálati
eljárás illetéke 30.000 Ft, a per tárgyi illetékfeljegyzési jog alá esik. A Fővárosi Törvényszék előtti
eljárásban a jogi képviselet kötelező.
3
II. A jogsértés megállapítására irányuló kérelem 2018. május 25. napja előtti adatkezelést érintő
része tekintetében a Hatóság az adatvédelmi hatósági eljárást
VÉGZÉSÉBEN
megszünteti, mivel erre az időszakra nézve az általános adatvédelmi rendelet nem alkalmazandó.
E végzéssel szemben közigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye, de az a közléstől számított 30
napon belül a Fővárosi Törvényszékhez címzett keresettel közigazgatási perben megtámadható. A
keresetlevelet a Hatósághoz kell benyújtani, elektronikusan, amely azt az ügy irataival együtt
továbbítja a bíróságnak. A tárgyalás tartása iránti kérelmet a keresetben jelezni kell. A teljes
személyes illetékmentességben nem részesülők számára a bírósági felülvizsgálati eljárás illetéke
30 000 Ft, a per tárgyi illetékfeljegyzési jog alá esik. A Fővárosi Törvényszék előtti eljárásban a jogi
képviselet kötelező.
INDOKOLÁS
I. Tényállás
I.1. Az eljárás során vizsgált időszak
A Kérelmezett első alkalommal a Forbes 2015 augusztusában megjelent számában szerepeltette a
„[…] családot” a „Legnagyobb magyar családi vállalkozások” összeállításban. Ezt követően a 2019.
szeptemberi lapszámba került be a „[…] család” által tulajdonolt […] a „Legnagyobb magyar családi
vállalkozások 2019” összeállításba. Ezen kívül a 2020. januári számban megjelent „Leggazdagabb
magyarok” összeállításban szerepelt […]. A […] következtében a Forbes 2020. januári, 50
leggazdagabb magyar listáját tartalmazó számát a Kérelmezett visszahívta, az Adatkezelés 1-hez
és Adatkezelés 2-höz kapcsolódó listák online változatában pedig a […] kifejezést, illetve […] nevét
a […] kifejezésre cserélte.
A Hatóság jelen adatvédelmi hatósági eljárást a Kérelmezett 2018. május 25. napját követő
adatkezelési tevékenységeivel – különösen a Kérelmezők személyes adatainak (név, családnév,
vagyon) kezelésével és az érintetti joggyakorlás nem megfelelő biztosításával – összefüggésben
folytatta le. A 2018. május 25. napját megelőző adatkezelésekre a természetes személyeknek a
személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról,
valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2016/679 rendelet (a
továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) alkalmazandóvá válásának időpontját megelőzően
került sor, ezért ezekre az általános adatvédelmi rendelet szabályai nem alkalmazandóak, így azok
vonatkozásában adatvédelmi hatósági eljárás lefolytatására irányuló kérelem sem nyújtható be,
illetőleg ezen adatkezelések vonatkozásában az általános adatvédelmi rendelet rendelkezéseinek
való megfelelés vizsgálatára a Hatóságnak nincs jogosultsága jelen adatvédelmi hatósági eljárás
keretében.
I.2. Az eljárás során vizsgált kiadványokban a Kérelmezőkkel összefüggésben közölt adatok
A Kérelmezők az alábbi kiadványokhoz, listákhoz kapcsolódó adatkezelést kifogásolták:
- A Forbes 2019 szeptemberében megjelent, legnagyobb családi vállalkozásokat tartalmazó
kiadványának nyomtatott és online változata (Adatkezelés 1). [Az online változat a
https://forbes.hu/extra/csaladi-lista-2019/#/ hivatkozás alatt, a konkrét szócikk pedig a […]
hivatkozás alatt érhető el.]
4
- A Forbes 2020 januárjában megjelent – és időközben […] visszahívott –, 50 leggazdagabb
magyart tartalmazó kiadványának nyomtatott és online változata (Adatkezelés 2). [Az online
változat a https://forbes.hu/extra/50-leggazdagabb-magyar-2019/ hivatkozás alatt, a konkrét
szócikk pedig a […] hivatkozás alatt érhető el.]
Adatkezelés 1 esetében az alábbi tartalom jelent meg:
- A nyomtatott változatban a család neve ([…] család) az érdekeltségükben álló vállalkozás
neve ([…]), a vállalkozás becsült értéke ([…]), a vállalkozás központja ([…]), a vállalkozás
alapításának éve ([…]) és a vállalkozásban érdekelt generációk száma ([…]) került
feltüntetésre. A szócikk az alábbi leírást tartalmazza:
[…]
- Az online változatában eredetileg feltüntetésre került a család neve, ez azonban […]
következtében eltávolításra került, és ehelyett a […] kifejezés olvasható. Ezen túlmenően a
vállalkozás neve, becsült értéke, alapításának éve és a vállalkozásban érdekelt generációk
száma került feltüntetésre. Az online változatban rövidebb leírás olvasható, a szócikk
mindössze ennyit tartalmaz:
[…]
- A Kérelmezők teljes neve sem a nyomtatott, sem az online változatban nem került
feltüntetésre, mint ahogyan más családtagok sem kerültek megnevezésre. A Kérelmezők
arcképét sem a nyomtatott, sem az online változat nem tartalmazta, illetve tartalmazza.
Adatkezelés 2 esetében az alábbi tartalom jelent meg:
- A nyomtatott változatban a Kérelmezők közül egyedül […] került nevesítésre, a kiadvány a
család más tagjára sem közvetett, sem közvetlen utalást nem tartalmazott. A kiadványban
feltüntetésre került […] becsült vagyonának összege ([…].), a becsült vagyon forrása ([…])
és életkora ([…]) is. A szócikk az alábbi leírást tartalmazta:
[…]
- A nyomtatott változatban megtalálható volt egy az MNB Növekedési Kötvényprogramjának
célját leíró keretes szócikk is, amely szintén tartalmazta […] nevét és a kibocsátás volumenét
([…]).
- Az online változatban eredetileg szintén feltüntetésre került […] neve, ez azonban […]
következtében eltávolításra került, és ehelyett a […] kifejezés olvasható, valamint ezen
túlmenően feltüntetésre került a vagyon becsült értéke is. Az online változatban rövidebb és
némileg eltérő leírás olvasható:
[…]
- A Kérelmezők (beleértve […] is) arcképét sem a nyomtatott, sem az online változat nem
tartalmazta, illetve tartalmazza.
Az Adatkezelés 1 és Adatkezelés 2 vonatkozásában a Kérelmezett által kezelt és nyilvánosságra
hozott adatok nem tartoznak az általános adatvédelmi rendelet 9. cikke szerinti különleges
személyes adatok (faji vagy etnikai származásra, politikai véleményre, vallási vagy világnézeti
meggyőződésre vagy szakszervezeti tagságra utaló személyes adatok, valamint a természetes
személyek egyedi azonosítását célzó genetikai és biometrikus adatok, az egészségügyi adatok és
a természetes személyek szexuális életére vagy szexuális irányultságára vonatkozó személyes
adatok) kategóriájába.
A […] cégnyilvántartásban nyilvánosan elérhető adatai között a kifogásolt listák összeállításának és
megjelentetésének időpontjában megtalálható volt, hogy […] és […] ügyvezetői pozíciót tölt be a
vállalkozásban, illetve, hogy […] és […] a vállalkozás tagjai (vagyis tulajdonosai). Bár a […] tagjaira
(tulajdonosaira) vonatkozó adatok a tagok (tulajdonosok) személyében […] napján bekövetkezett
változás következtében […] napján módosításra kerültek, és […] és […] helyett […] és […] került
bejegyzésre, e fejlemény az ügy szempontjából nem bír relevanciával, már csak azért sem, mert a
5
kiadványok, listák az akkori rendelkezésre álló és figyelembe vett adatok és információk alapján
kerültek összeállításra.
A nyilvános és közhiteles cégnyilvántartás részét képező adatok és/vagy a Kérelmezők
érdekeltségébe tartozó vállalkozás beszámolóiban és honlapján, a […] oldalon, a […], illetve a […]
hivatkozás alatt megtalálható információkon túlmenően Adatkezelés 1 esetében a […] becsült
értéke, Adatkezelés 2 esetében pedig […] (a módosítást követően: […]) a vállalkozásban kifejtett
tevékenységéből származó becsült vagyona került feltüntetésre.
Bár a Kérelmezők érdekeltségében álló gazdasági társaságnak a (becsült) értéke, […] / […] (becsült)
vagyonának összege nem képezi a cégnyilvántartás részét, az nem közérdekből nyilvános adat,
ugyanakkor a kiadványok nem a Kérelmezők személyes (pl. örökölt, ajándékozott, házasság útján
szerzett, stb.) vagyonának összegét mutatják be az olvasóközönség számára, hanem a vállalkozás
értékét, illetve a vállalkozási tevékenység eredményeként összegyűjtött vagyon összegét becsülik
meg, amelyekre a nyilvánosan elérhető cégadatokból, információkból, a cégbeszámolókból és a cég
saját közléseiből vont le következtetést a Kérelmezett. A Kérelmezett a becsléshez ezeket a
nyilvános forrásokból származó adatokat gyűjtötte össze, majd azokat egy meghatározott módszer
alapján kiértékelte, és véleményként közölte.
I.3. A Kérelmezők és a Kérelmezett közötti levélváltások
A Kérelmezők és a Kérelmezett között Adatkezelés 1 és Adatkezelés 2 kapcsán több levélváltásra
is sor került. Ezeket a levélváltásokat – melyek a határozat III.4. pontjában, az érintetti
joggyakorlással összefüggésben kerülnek részletesen kifejtésre – a Hatóság a Kérelmezett előzetes
tájékoztatási kötelezettsége, a Kérelmezett által végzett érdekmérlegelés, illetve a Kérelmezők
érintetti joggyakorlására irányuló kérelmeire adott válaszainak általános adatvédelmi rendelet
vonatkozó rendelkezéseinek való megfelelése kapcsán vizsgálta és értékelte.
I.4. Az eljárás menete, a Kérelmezők és a Kérelmezett eljárás során tett nyilatkozatai
A Kérelmezők 2019. december 6. napján küldött elektronikus, valamint a Hatósághoz 2019.
december 12-én postai úton beérkezett kérelmükben, illetve 2019. december 17. napján küldött
elektronikus, valamint a Hatósághoz postai úton 2019. december 19. napján beérkezett kérelem-
kiegészítésükben Adatkezelés 1-et és Adatkezelés 2-t, illetve ezekhez kapcsolódóan a Kérelmezők
érintetti joggyakorlásának – így az előzetes tájékoztatáshoz, a hozzáféréshez, a helyesbítéshez és
a tiltakozáshoz való jog – nem megfelelő biztosítását kifogásolták és adatvédelmi hatósági eljárás
lefolytatását kezdeményezték a Kérelmezettel szemben.
A kérelemben, illetve annak kiegészítésében a Kérelmezők az alábbiakat adták elő:
- A Kérelmezett első alkalommal 2016-ban valósított meg adatgyűjtést, amikor a Kérelmezők
vagyoni helyzetét illetően gyűjtött adatok alapján a Kérelmezőket szerepeltetni kívánta a
legnagyobb családi cégeket összegző kiadványában. A Kérelmezők már ekkor
nyomatékosan tiltakoztak az őket érintő adatkezelések ellen, aminek eredményeként a
Kérelmezett ekkor eltekintett az adatok nyilvánosságra hozatalától.
- A Kérelmezők a Kérelmezett által 2019. augusztus 26. napján küldött elektronikus levélből
értesültek arról, hogy a Kérelmezett Adatkezelés 1 esetében a „[…] családot” kívánja
feltüntetni a […] összefüggésben, úgy, hogy […] vagyoni helyzetét teszi közzé a család
tulajdonában álló cégek nyilvános cégadatainak és a Forbes szerkesztőségének számítási
módszerei alapján.
- A Kérelmezők a Kérelmezett által 2019. augusztus 26. napján küldött levélből értesültek arról
is, hogy „[a] Forbes családi céges listáin az előző években azért nem szerepelt a […], mert
6
az adott évi adatok és az azok alapján készült becsléseink alapján véleményünk szerint nem
fértek be a 25 legnagyobb cég közé.” Ebből a Kérelmezők azt a következtetést vonták le,
hogy a Kérelmezett az elmúlt években is gyűjtött adatokat róluk, erről azonban a Kérelmezett
semmilyen módon nem tájékoztatta őket.
- A Kérelmezők álláspontja szerint a „[…] család” kifejezés használata megtévesztő, valótlan
és a kifejezés ezen kontextusban történő használata sérti a […] család azon tagjainak jogait,
akik nem tagjai a […], és utalást tartalmaz a kiskorú gyermekekre vonatkozóan is. A
cégnyilvántartás adatai alapján ugyanis a […] tulajdonosa nem a „[…] család”, hanem […]
és […]. […] és […] nem tulajdonosai, hanem kizárólag csak ügyvezetői a cégnek,
következésképpen a Kérelmezők álláspontja szerint a […] eredményességéből az
ügyvezetők vagyoni viszonyaira vonatkoztatott következtetés hamis.
- A Kérelmezők 2019. augusztus 30. napján kérelemmel fordultak a Kérelmezetthez, melyben
elsősorban tiltakoztak személyes adataik kezelése ellen, másodsorban pedig tájékoztatást
kértek személyes adataik kezelésével összefüggésben, továbbá kérték, hogy a Kérelmezett
helyesbítse a pontatlan személyes adatokat.
- Az érintetti jogok gyakorlására irányuló kérelemre adott válaszában a Kérelmezett a
Kérelmezők álláspontja szerint nem adta meg számukra az általános adatvédelmi rendelet
15. cikkében felsorolt valamennyi információt, továbbá semmilyen tájékoztatást nem adott
arra vonatkozóan, hogy a személyes adataik kezelésével kapcsolatban milyen jogaik
vannak, illetve, hogy az adatkezelés ellen milyen jogorvoslattal lehet élni.
- A Kérelmezők előadták továbbá, hogy a Kérelmezett a válaszlevelében nem jelölte meg,
hogy a személyes adatokat milyen jogalap alapján kezeli, nem jelezte, hogy az adatkezelést
jogos érdekére alapítja, és nem nyújtotta át az érdekmérlegelési teszt eredményét sem. A
Kérelmezett a közvélemény tájékoztatását hozta fel az adatkezelés céljaként, a Kérelmezők
álláspontja szerint azonban ez a cél nem teremt olyan jogos érdeket a Kérelmezett oldalán,
amely alapján jogszerűen kezelhetne személyes adatot, és a Kérelmezők magánélethez és
magánszférához való joga elsőbbséget élvez a Kérelmezett esetleges jogos érdekével
szemben. A Kérelmezők állításuk szerint évek óta különös figyelmet szentelnek magán- és
üzleti életük szétválasztására, valamint magánszférájuk bizalmas voltára, a sajtóban nem
tesznek nyilatkozatot, esetleges megnyilvánulásaik szigorúan az üzleti szempontokra
koncentrálnak.
- A Kérelmezők előadták, hogy a legnagyobb családi vállalkozásokat tartalmazó kiadvány
2019. szeptemberi megjelenését követően – rendőrség által megerősített információk
alapján – azonosított, büntetett előéletű személyek jelentek meg a családi ingatlan
környékén. Míg a család korábban sikerrel tudta megvédeni magánszféráját, a Kérelmezők
álláspontja szerint a 2019 szeptemberében megjelent Forbes-lista a Kérelmezőkre irányította
a bűnözői körök figyelmét.
- A Kérelmezett 2019. november 6. napján küldött elektronikus levelében arról tájékoztatta az
Kérelmezőket, hogy a Kérelmezett Adatkezelés 2 esetében is szerepeltetni kívánja a
Kérelmezőket mint magánszemélyeket.
- A korábbi megkereséshez hasonlóan az a levél sem tartalmazta az általános adatvédelmi
rendelet 13-14. cikke szerinti kötelező tájékoztatást, továbbá nem tartalmazta a listában
szerepeltetni kívánt személy(eke)t és konkrét adatokat, sem arra vonatkozó tájékoztatást,
hogy milyen jogalapon kerülnének közzétételre a Kérelmezőkre vonatkozó, a Forbes által
bizonyos számítások alapján megállapított személyes adatok, melyek a Kérelmezők mint
magánszemélyek vagyoni helyzetére vonatkoztak. A levélhez csatolt excel tábla
dokumentumneve a „[…] család”-ra utal, így a Kérelmezők álláspontja szerint a Kérelmezett
már kifejezetten a Kérelmezőkre mint magánszemélyekre vonatkozó adatokat kezel. A
Kérelmezők álláspontja szerint azonban a „[…] család” pontatlan személyes adat, hiszen az
minden családtagra, közöttük gyermekekre is utalást tartalmaz, viszont a […] tulajdonosi
köre csak […] és […] korlátozódik. Továbbá, a Kérelmezők szerint a feltételezett vagyoni
helyzetükre vonatkozó adatok megállapítása mögött nem ismertetett számítási mód áll,
7
amely […] és […] tulajdonában álló cég nyilvános cégadatain és a Kérelmezett saját
számítási módszerein alapul. A számítással kapcsolatban a Kérelmezett egyedül egy excel
táblát közölt, amely a Kérelmezők szerint a 2019. november 6. napján küldött megkeresés
szövegével ellentétben nem tartalmazta a számítás módjának ismertetését.
- A Kérelmezők a Kérelmezett részére küldött, 2019. november 15. napján kelt ügyvédi
felszólító levélben az általános adatvédelmi rendelet 21. cikke alapján határozottan
tiltakoztak a Kérelmezett által végzett, Kérelmezőket érintő adatkezelésekkel szemben és
megtiltották, hogy bármilyen, rájuk vonatkozó személyes adathoz hozzáférjenek, adatot
gyűjtsenek, valamint egyéb adatkezelési cselekményeket végezzenek, beleértve a
nyilvánosságra hozatalt is. Megtiltották továbbá, hogy a Kérelmezők – akár név szerint, akár
családként említve – a kimutatásban akár közvetlenül, akár közvetve megjelenjenek,
valamint felhívták a Kérelmezettet, hogy a Kérelmezők személyes adatait haladéktalanul
töröljék, és semmilyen adatkezelési műveletet ne végezzenek velük vagy rájuk vonatkozóan.
A Kérelmezők az általános adatvédelmi rendelet 18. cikk (1) bekezdés a) és d) pontjai
alapján kérték az adatkezelés korlátozását is, és hangsúlyosan felszólították a
Kérelmezettet, hogy a Kérelmezőket érintő adatok közzétételétől tartózkodjanak az általános
adatvédelmi rendelet 18. cikk (1) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott körülmények
tisztázásáig, valamint a tiltakozás nyomán azon túl is.
- 2019. november 20. napján kézbesített válaszlevelében a Kérelmezett a Kérelmezők
álláspontja szerint hiányos tájékoztatást nyújtott, így például semmilyen tájékoztatást nem
adott arra vonatkozóan, hogy a Kérelmezőknek személyes adataik kezelésével
kapcsolatban milyen jogaik vannak, illetve, hogy az adatkezelés ellen milyen jogorvoslattal
élhetnek. A Kérelmezett továbbá anélkül jelölte meg az adatkezelés jogalapjaként az
általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés f) pontját, hogy az ehhez kapcsolódó
általános, valamint a tiltakozás nyomán kötelező egyedi érdekmérlegelésről, annak
eredményéről tájékoztatást adott volna. A tájékoztatás a Kérelmezők álláspontja szerint nem
felel meg az általános adatvédelmi rendelet 13. cikk (2) bekezdés f) és 14. cikk (2) bekezdés
g) pontjának sem, ugyanis a Kérelmezők nem tudják, hogy személyes adataikat milyen
logikával elemzik, az adatkezelés milyen jelentőséggel, és a Kérelmezőkre nézve milyen
várható következményekkel bír. A tájékoztatásból hiányzik az adatkezelés időtartamának
pontos meghatározása is, továbbá a Kérelmezett nem tett eleget a Kérelmezők általános
adatvédelmi rendelet szerinti érintetti joggyakorlásra irányuló kérelmeinek, nem korlátozta az
adatkezelést arra tekintettel, hogy a Kérelmezők jelzése szerint az adatok nem valósak,
valamint nem tett eleget törlési kötelezettségének sem.
Fentieken túlmenően a Kérelmezők az alábbi (kiegészítő) észrevételeket tették a Kérelmezett által
végzett adatkezeléssel kapcsolatban, a jogi háttér tekintetében:
- A 7/2014. (III. 7.) számú AB határozat indokolásának [62] bekezdése rögzíti, hogy „[a]
közhatalmat gyakorló személyeket és a közszereplő politikusokat is megilleti a
személyiségvédelem, ha az értékítélet a személyüket nem a közügyek vitatás körében, nem
közéleti tevékenységükkel összefüggésben, hanem magán- vagy családi életükkel
kapcsolatban érinti.” A közügyek vitatása körén kívül eső, magán-, illetve családi életükkel
kapcsolatos információk még közszereplők esetén is védettnek minősülnek, így az ilyen
jellegű információk közzététele a magánszféra súlyos megsértését jelentik a Kérelmezők
szerint.
- A Kérelmezők álláspontja szerint a társadalom kíváncsiságának kielégítése még akkor sem
kellő alap a magánéletbe való beavatkozáshoz, ha egyébként a társadalmi döntéshozatalban
szerepet játszó személyről van szó (BDT2017.3693). A Kérelmezők álláspontja szerint
különösen fennáll e védelem olyan személyek – így a Kérelmezők viszonylatában – akik
egyáltalán nem tekinthetők közszereplőnek, tevékenységük ugyanis nem tartozik a
közszereplés körébe.
8
- A sajtó adatkezelésének jogi megítélése vonatkozásában a Kérelmezők álláspontja szerint
továbbra is fennáll a korábbi adatvédelmi biztosi állásfoglalásokban kifejtett álláspont,
miszerint „[a] joggyakorlat arra is utal, hogy az újságok elsődlegesnek tartják a
példányszámnövelést, a piaci versenyen való helytállást, és ezzel szemben a személyes
adatok védelmének kötelezettségét nem kellőképpen veszik figyelembe”.
- A Kérelmezők hivatkoztak az Európai Unió adatvédelmi hatóságainak képviselőiből álló ún.
29-es Munkacsoport WP 217 sz. véleményére is, miszerint „a média nem kaphat általános
felhatalmazást arra, hogy a közszereplők magánéletéről bármilyen, a tárgyhoz nem tartozó
részletet közzétegyen”.
- A Kérelmezők álláspontja szerint a korábbi évek joggyakorlata egyértelmű abban, hogy a
„100 leggazdagabb magyar” és más hasonló típusú listákon az érintett tiltakozása ellenére
történő szerepeltetés jogsértő (vö. Magyar Hírlap hasonló listájával összefüggésben ABI
1472/A/2003 sz., vagy a Playboy listájával összefüggésben ABI 922/A/2000 sz.
állásfoglalások). A korábbi adatvédelmi biztosi állásfoglalások szerint „[a]zok
vonatkozásában, akik nem közszereplők, csupán vagyonos emberek, nem tartom
jogszerűnek ezt az eljárást, mivel hozzájárulásuk nélkül tették közzé nevüket ilyen
összefüggésben. Álláspontom szerint önmagában az a tény, hogy valaki vagyonos, még
nem jelenti azt, hogy közszereplő is. A listán közzétett személyes adatok vonatkozásában is
biztosítani kell az érintett önrendelkezési jogát, hozzájárulás hiányában a személyes adatok
nem hozhatók nyilvánosságra”. Habár a hivatkozott állásfoglalások az általános adatvédelmi
rendelet hatályba lépése előtt keletkeztek, a Kérelmezők álláspontja szerint azok
eltérésekkel ma is irányadók.
- A Kérelmezők hivatkoztak a Hatóságnak a www.deres.tv címen elérhető honlapon „A nagy
köcsög adatbázis 2.” című bejegyzésben jogellenesen nyilvánosságra hozott fényképekből
álló adatbázissal kapcsolatos álláspontjára, miszerint az adatbázis alkalmas arra, hogy az
érintetteket negatív színben tüntesse fel, ezáltal az érintettek célkeresztbe kerüljenek.
- A Kérelmezők hivatkoztak továbbá a Hatóságnak a Figyelő-lap Soros-listázása kapcsán
született NAIH/2018/2618/6/V számú állásfoglalására is, melyben a Hatóság leírta, hogy „a
listázás célja az érintettek egyfajta negatív társadalmi megítélése olyan adatalanyok
vonatkozásában is, akik nem minősülnek közszereplőnek, nem vállalnak közéleti szerepet,
valamint nem kívánják a közvéleményt tevékenységükkel befolyásolni.”
- Magyarország az általános adatvédelmi rendelet 85. cikk (3) bekezdése körében az alábbi
releváns jogszabályhelyeket notifikálta: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény
(a továbbiakban: Ptk.) 2:44. §-a (a közügyek szabad vitatása kapcsán); a sajtószabadságról
és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban:
Smtv.) 4. § (3) bekezdése (alapelvek) és 6. §-a (forrásvédelem). A Kérelmezők álláspontja
szerint legfeljebb az említett jogszabályhelyek lennének a Kérelmezett által hivatkozhatók, a
sajtó szabadságával összefüggésben az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés
f) pontja szerinti jogos érdek megalapozására; egyebekben az adatkezelésre csak
közvetlenül az általános adatvédelmi rendelet rendelkezései irányadók.
- A Kérelmezők álláspontja szerint a fennálló jogsérelem alapja az az alapelv, amely szerint
egy adott személy vagyoni viszonyaira vonatkozó megalapozott vagy feltételezett állítások –
a vagyon mértékétől függetlenül – az adott személy legszűkebb körébe tartozó információkra
vonatkoznak, így teljes körűen beleolvadnak a személyt megillető magánszférába, és
közvetlen hatással bírnak – többek között – az adott személy megítélésére, elfogadottságára
és bizonyos esetekben biztonságára.
- A Kérelmezők az egész család – beleértve a család kiskorú tagjait – biztonságának
megőrzése és fenntartása érdekében éveken át szigorúan bizalmasan kezelték vagyoni
helyzetüket. A […] sikerességét nem titkolták, de ennek részleteiről és a magánszemélyeket
megillető vagyon mértékéről sosem tettek nyilatkozatot. A sajtóban megjelenő valós vagy
hamis információ közvetve vagy közvetlenül hatással lehet a Kérelmezők, illetve a család
további tagjainak életminőségére a különböző biztonsági intézkedések és személyzet
9
alkalmazása következtében. A Kérelmezők szerint a kiskorú gyermekek életének és
biztonságának megóvása kizárólag a gyermekek lelki fejlődését hátrányosan érintő módon
valósítható meg, a jövőbeni implikációk pedig beláthatatlanok, és az egyszeri
sajtómegjelenés is visszafordíthatatlan félelemérzet kialakulását eredményezi a „[…] család”
tagjaiban, függetlenül attól, hogy életüket, testi épségüket, vagyonukat kisebb vagy nagyobb
közvetlen vagy közvetett veszély valóban fenyegeti-e.
- A Kérelmezők álláspontja szerint a Kérelmezett által megjelölt cél (közvélemény
tájékoztatása, sajtószabadsághoz való jog gyakorlása) nem valós, mert a feltüntetett vagyoni
helyzet éppen hamis képet fest a „[…] család” mögött meghúzódó természetes személyekről,
azt a látszatot kelti, hogy az egész „[…] család” vagyonos. A Kérelmezők szerint bizonyos
magánszemélyek (tehát nem közszereplők) vagyoni helyzetének bemutatása tekintetében
azok személyes adatainak kezelése nem lehet jogszerű cél, hiszen a közvéleményt ezáltal
nem tájékoztatják megfelelően.
- A Kérelmezők álláspontja szerint, amennyiben a közvélemény tájékoztatása iránti cél
elérését kívánja a Kérelmezett, akkor minden egyes érintett magánszemélytől be kell
szereznie a hozzájárulásukat, különben a névvel, cégnévvel, egyedi módszerrel kiszámított
vagyon közzététele jogosulatlan adatkezelést valósít meg. A Kérelmezők álláspontja szerint
az adatkezelés célja nem egyezik azzal a céllal, amelyből a cégnyilvántartás, illetve az e-
beszámoló a Kérelmezők személyes adatait kezeli, következésképpen a tágabb személyi
kört érintő „[…] család” személyes adat Kérelmezett általi kezelése nem célhoz kötött, így
jogellenes.
- Az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés f) pontjára való hivatkozás feltétele
(Adatkezelés 1 és Adatkezelés 2 vonatkozásában is) az, hogy a Kérelmezett mint adatkezelő
érdekmérlegelési tesztet végezzen, és annak eredményéről tájékoztassa az érintettet. Az
érdekmérlegelési tesztben az adatkezelőnek azt kell kimutatnia, hogy jogszerű érdekeinek
érvényesüléséhez az adatkezelés szükséges és arányos beavatkozás az érintett
magánszférájába. Érdekmérlegelési tesztet a Kérelmezett nem bocsátott a Kérelmezők
rendelkezésére.
- A Kérelmezők álláspontja szerint Adatkezelés 1 és Adatkezelés 2 vonatkozásában is fennáll,
hogy a spekulációra épülő, valótlan adatokat tartalmazó tájékoztatás nem lehet alkalmas a
közvélemény pontos tájékoztatására, valamint, hogy az adatkezelés olyan személyekre is
kiterjed, akikre nézve semmilyen nyilvánossághoz fűződő érdek nem áll fenn. A Kérelmezők
kiemelt vagyoni helyzetére vonatkozó – akár valós, akár valótlan – információk
nyilvánosságra hozatala jelentős hatással bír az érintettek megítélésére, kapcsolataira,
elfogadottságára, és akár személyes biztonságára is, ráadásul a „[…] család”-ban olyan
kiskorú gyermekek is szerepelnek, akik fokozottabb védelmét az általános adatvédelmi
rendelet Kérelmezett által hivatkozott 6. cikk (1) bekezdés f) pontja megköveteli.
- A Kérelmezők álláspontja szerint, még ha az adatok egy része nyilvános adatbázisokból is
származik, az ebből levont következtetések mint személyes adatok kezelésére ez akkor sem
teremt jogalapot. Erre vonatkozó többletinformációt a Kérelmezett nem szolgáltatott. A
Kérelmezők álláspontja szerint a vagyoni helyzetükre vonatkozó adatok kezelése semmilyen
módon nem vezethető le a cégnyilvánosságból, a közérdekből nyilvános adatok
kategóriájából, egy magánszemélynek ugyanis a vállalati részesedésén túl más javai, illetve
tartozásai is lehetnek.
- A Kérelmezők álláspontja szerint a Társasság olyan, „[…] kapcsolat”-ra és „[…] generáció”-
ra vonatkozó adatokat is közzétett, amely adatok nem származhattak nyilvános
nyilvántartásokból.
- A Kérelmezők álláspontja szerint Adatkezelés 2 vonatkozásában kizárólag az általános
adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés a) pontja adhatna jogalapot az adatkezelésre,
azonban a Kérelmezők a személyes adataik kezelésére irányuló hozzájáruló nyilatkozatot
nem tettek.
10
- A Kérelmezett válaszlevelében adatkezelési célként a […] részére nyújtott állami, vagy egyéb
közpénzből származó támogatások felhasználását, azok sikerben betöltött szerepének
bemutatását jelölte meg, ezáltal a közvélemény tájékoztatását, szélesebb értelemben pedig
a sajtószabadsághoz való jog gyakorlását. A Kérelmezők ezzel kapcsolatban hivatkoztak a
Hatóság [általános adatvédelmi rendelet alkalmazandóvá válása előtt született]
NAIH/4454/6/2012/V ügyszámú végzésére is, amely rögzíti, hogy a nyilvános cégadatok –
ideértve a tulajdonosok és a vezető tisztségviselők személyes adatait is – nem használhatók
fel attól eltérő célokra, mint amit az arra jogalapot adó törvény (jelenleg a cégnyilvánosságról,
a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény; a továbbiakban:
Ctv.) rögzít. A Ctv. preambuluma alapján ezen adatok kizárólag a vállalkozók alkotmányos
jogai érdekében, a gazdasági forgalom biztonsága, valamint a hitelező érdekek vagy más
közérdek védelme céljából használhatók fel. A Kérelmezők álláspontja szerint Kérelmezett
által megjelölt célok nem egyeztethetők össze ezen célokkal, és a Kérelmezett által
meghatározott cél nem adhat jogos érdekként megjelölt jogalapot a Kérelmezők jogainak
csorbítására, magánszférájuk korlátozására; különösen nem használhatók fel ezen
cégnyilvántartásban szereplő adatok olyan személyek vagyoni helyzetére vonatkozó
következtetések levonására, akik nem tulajdonosai az érintett cégnek.
- A Kérelmezők a Kérelmezett felé jelezték, hogy a spekuláción alapuló becslések nem adnak
valós eredményt, a kezelt adatok nem felelnek meg a pontosság elvének. Erre tekintettel, a
Kérelmezők álláspontja szerint, a Kérelmezett az általános adatvédelmi rendelet 17. cikk (1)
bekezdés c) pontja alapján köteles lett volna haladéktalanul törölni az általa kezelt, valótlan
adatokat, vagy az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés d) pontja alapján
legalább minden észszerű intézkedést meg kellett volna tennie annak érdekében, hogy az
adatkezelés céljai szempontjából pontatlan személyes adatokat haladéktalanul törölje, vagy
helyesbítse. A Kérelmezők határozottan kérték az adatok tiltakozás alapján való törlését,
azonban a Kérelmezett válaszlevelében csak a megnevezés viszonylatában jelölte meg a
személyes adatok helyesbítésére vonatkozó hajlandóságát.
- A Kérelmezők hivatkoznak az Alkotmánybíróság IV/1235/2019. számú, alkotmányjogi
panaszt elutasító határozatára, amelyben az Alkotmánybíróság leszögezte, hogy „[az] olyan
tényállításokkal szemben, amelyek igazságtartalma nem igazolható, a véleménynyilvánítás
szabadsága nem véd”.
- A Kérelmezett mint adatkezelő tájékoztatási kötelezettségét jelen esetre vonatkozóan
elsődlegesen az általános adatvédelmi rendelet 14. cikke határozza meg, mivel a személyes
adatokat nem a Kérelmezőktől gyűjtötte a Kérelmezett. A Kérelmezők álláspontja szerint a
Kérelmezett e tájékoztatási kötelezettségét nyilvánvalóan, több alkalommal is megsértette,
és nem nyújtott részükre megfelelő tájékoztatást. A Kérelmezett továbbá a Kérelmezők
tiltakozását követő kötelezően elvégzendő egyedi érdekmérlegelés eredményéről sem
tájékoztatta a Kérelmezőket, amivel szintén megsértette tájékoztatási kötelezettségét.
- A Kérelmezők az általános adatvédelmi rendelet 18. cikk (1) bekezdés a) és d) pontja alapján
kérték a Kérelmezettől az adatkezelés korlátozását, a személyes adatok pontosságának
vitatásával, valamint az adatkezelés elleni tiltakozással összefüggésben. A Kérelmezők
álláspontja szerint a korlátozási igénnyel érintett adatok kezelését a Kérelmezettnek
korlátoznia kellett volna, mivel a további adatkezelést az általános adatvédelmi rendelet 18.
cikk (2) bekezdése szerinti indokok egyike sem támasztja alá.
- A Kérelmezők – álláspontjuk szerint – nem tekinthetők közszereplőnek, tevékenységük
ugyanis nem tartozik a közszereplés körébe, így az általános adatvédelmi rendelet 21. cikke
alapján jogszerűen tiltakoztak az adatkezeléssel szemben. A Kérelmezők Adatkezelés 1 és
Adatkezelés 2 vonatkozásban is éltek tiltakozáshoz való jogukkal. A Kérelmezők szerint a
Kérelmezett nem bizonyította kényszerítő erejű jogos érdekeit, amelyek elsőbbséget
élveznének a Kérelmezők jogaival és szabadságaival szemben, továbbá a tiltakozást
követően kötelezően elvégzendő érdekmérlegelési tesztet sem nyújtott a Kérelmezők
számára. A Kérelmezők álláspontja szerint ilyen kényszerítő erejű jogos indokok nem állnak
11
fenn a Kérelmezett oldalán, ugyanis a Kérelmezett kizárólag azért kezeli a személyes
adatokat, hogy saját magának a weboldalon nagyszámú olvasóközönséget teremtsen, illetve
a Forbes eladási számát növelje. Ezen esetek a Kérelmezők szerint semmilyen tekintetben
nem esnek az általános adatvédelmi rendelet 21. cikk (1) bekezdése által megteremtett
kivétel alá.
- A Kérelmezők álláspontja szerint jelen ügy nagyban hasonlít az Európai Unió Bírósága (a
továbbiakban: EUB) által előzetes döntéshozatali eljárás keretében elbírált C-131/12. számú,
Google Spain SL és Google Inc. kontra Agencia Española de Protección de Datos (AEPD)
és Mario Costeja González ügyhöz, melyben az EUB kimondta, hogy a nyilvánosságnak
akkor fűződik nyomós érdeke az adatok elérhetővé tételéhez, ha az érintett közéletben
játszott szerepe ezt igazolja. A Kérelmezők álláspontja szerint a hivatkozott ügyhöz
hasonlóan jelen ügyben sem áll fenn ilyen körülmény, és annak ellenére, hogy az adatok
más helyen történő közzététele jogszerű volt, a Kérelmezett adatkezelése a kifejezett
tiltakozás miatt jogellenes.
- A Kérelmezők közül […] építi az export piacokat, a […] több mint […] országban van jelen.
[…] partnerüket háromszor, a feleségét egyszer rabolták el. A Kérelmezők álláspontja szerint
az ilyen listákban történő megjelenés nemzetközi viszonylatban is felteszi a családot és a
család tagjait a térképre, a keresőmotorok előre pozícionálják ezeket a listákat, mely által
nagyobb valószínűséggel válik áldozattá a család valamely tagja, akár a külföldi elkövetők
tekintetében is.
- A Kérelmezők szerint Adatkezelés 1 a Kérelmezőkre irányította a bűnözői körök figyelmét.
Ennek alátámasztására a Kérelmezők megküldték a Hatóság részére azt a levelezést,
melyben a […] biztonsági igazgatója jelzi a […] családot érintő személyvédelmi feladatokban
történő változások bevezetését, és tájékoztatást nyújt az ezzel kapcsolatos intézkedésekről.
Fentiekre tekintettel a Kérelmezők adatvédelmi hatósági eljárás lefolytatását kezdeményezték
Adatkezelés 1 és Adatkezelés 2 vonatkozásában is, és kérték, hogy a Hatóság az általános
adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés a), b), d) és e) pontjainak, 6. cikk (1) bekezdés f)
pontjának, 13. cikk (2) bekezdés f) pontjának és 14. cikk (2) bekezdés g) pontjának, 14. cikk (1) és
(2) bekezdéseinek, 15. cikk (1) bekezdés h) pontjának, valamint 21. cikk (1) bekezdésének
megsértése miatt állapítsa meg a jogellenes adatkezelés tényét, a 18. cikk (1) bekezdés a) és d)
pontjai alapján rendelje el a személyes adatok korlátozását, majd a személyes adatok 17. cikk (1)
bekezdés c) pontja szerinti törlését, valamint az 58. cikk (2) bekezdés f) pontja alapján tiltsa el a
Kérelmezettet a személyes adatok kezelésétől.
A Kérelmezők kérték, hogy a Hatóság az Infotv. 61. § (1) bekezdés a) pontja alapján, az általános
adatvédelmi rendelet 83. cikk (4) bekezdése szerinti bírságot is alkalmazzon a Kérelmezettel
szemben.
A Kérelmezők kérték továbbá, hogy a Hatóság az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016.
évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 106. §-ában foglaltak szerint ideiglenes intézkedéssel
korlátozza az adatkezelést, tiltsa meg a személyes adatok közzétételét, tekintettel arra, hogy annak
hiányában a Kérelmezők és kiskorú gyermekeik (akik szintén érintettek, csak jelen eljárásnak nem
kérelmezői) tekintetében Adatkezelés 2 megjelenése elháríthatatlan kárral, veszéllyel, illetve a
személyiségi jogok elháríthatatlan sérelmével járna.
A kérelem alapján az általános adatvédelmi rendelet 57. cikk (1) bekezdés f) pontja és az Infotv. 60.
§ (1) bekezdése alapján adatvédelmi hatósági eljárás indult.
Az eljárás megindulását követően a Kérelmezők 2020. január 24. napján kelt, elektronikus levél útján
2020. január 27. napján küldött, valamint a Hatósághoz postai úton 2020. január 28. napján
beérkezett levelükben tájékoztatták a Hatóságot arról, hogy a Hatósághoz benyújtott adatvédelmi
hatósági eljárás lefolytatása iránti kérelem alapján folyamatban lévő eljárással párhuzamosan
12
polgári peres eljárás is zajlik, melynek során a […] első fokon […] napján ideiglenes intézkedés
tárgyában hozott végzésében kötelezte a Kérelmezettet arra, hogy
- a Kérelmezőkre vonatkozóan kezelt személyes adatokat jelölje meg,
- a Kérelmezőkre vonatkozóan kezelt személyes adatokat kizárólag a Kérelmezők kifejezett
írásbeli hozzájárulása esetén kezelje,
- a Kérelmezőkre vonatkozóan kezelt személyes adatok nyilvánosságra hozatalától
tartózkodjon.
A Kérelmezők továbbá tájékoztatták a Hatóságot arról, hogy a Kérelmezett a fenti
kötelezettségeinek nem tett eleget, és mind online, mind papír alapon nyilvánosságra hozta a
Kérelmezők személyes adatait és szerepelteti a Kérelmezőket a leggazdagabb magyarok listáján
(Adatkezelés 2).
A […] […] napján a végzés előzetes végrehajthatóságát állapította meg, amely alapján az első fokú
végzésben foglaltak a másodfokú eljárástól függetlenül végrehajthatók.
A […] ideiglenes intézkedés tárgyában hozott […] számú végzésének kivonatát, valamint az
ideiglenes intézkedés előzetes végrehajthatóságát megállapító […] számú végzését a Kérelmezők
megküldték a Hatóság részére.
A Hatóság az adatvédelmi hatósági eljárás megindításáról 2020. január 28. napján kelt
NAIH/2020/1154/2 számú végzésében értesítette, és az Ákr. 63. §-ára való hivatkozással a tényállás
tisztázása érdekében nyilatkozattételre hívta fel a Kérelmezettet. A végzés a Hatósághoz
visszaérkezett tértivevény alapján 2020. február 3. napján átvételre került.
A Forbes saját honlapján […] napján közleményt adott ki […]. A közlemény – többek között – az
alábbiakat tartalmazza:
[…]
A teljes közlemény a […] URL-en érhető el.
A Kérelmezett 2020. február 6. napján kelt, a Hatósághoz 2020. február 12. napján beérkezett
levelében az alábbiakról tájékoztatta a Hatóságot:
- A […] család tagjai polgári pert indítottak a Kérelmezettel szemben. A polgári per előzménye,
hogy az alperesek ideiglenes intézkedés iránti kérelmet terjesztettek elő. Az ideiglenes
intézkedés tárgyában a […] […] számon hozott végzést, amelyet a […] a […] sorszámú
végzésével hagyott helyben. Az ideiglenes intézkedés iránti kérelem feltétele, hogy a
kérelmezői oldal 30 napon belül keresetet nyújtson be a valószínűsített jogsérelem érdemi
elbírálása iránt. A […] elrendelte az ideiglenes intézkedés előzetes végrehajtását, aminek
feltétele a kereset beadása. A Kérelmezett jogi képviselőjének tudomása szerint a kereset
beadásra került és folyamatban van a perjogi szempontú vizsgálata.
- Tekintettel arra, hogy a Hatóság megkeresésében foglaltakkal kapcsolatban bírósági eljárás
van folyamatban, a Kérelmezett álláspontja szerint a Hatóság megkeresésének alapjául
szolgáló bejelentés nem vizsgálható az információs önrendelkezési jogról és az
információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 53. § (3)
bekezdés a) pontja értelmében. [Infotv. 53. § (3) bekezdés a) pontja: A Hatóság a bejelentést
érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha az adott ügyben bírósági eljárás van folyamatban, vagy
az ügyben korábban jogerős bírósági határozat született.]
A Hatóság nem értett egyet a Kérelmezett álláspontjával, ugyanis az Infotv. 53. §-a kizárólag az Ákr.
hatálya alól kivett, tehát nem közigazgatási hatósági eljárásnak minősülő vizsgálati eljárásokra
alkalmazandó. Minderre tekintettel a Hatóság 2020. február 13. napján kelt NAIH/2020/1154/4
13
számú végzésében ismételten nyilatkozattételre hívta fel a Kérelmezettet. A végzés a Hatósághoz
visszaérkezett tértivevény alapján 2020. február 19. napján átvételre került.
2020. február 27-i keltezésű, de 2020. február 26. napján küldött elektronikus levelében a
Kérelmezett – ügyvédi meghatalmazással igazolt jogi képviselője ([…]) útján – a kért tájékoztatást
megadta, valamint az állításokat alátámasztó dokumentumokat megküldte a Hatóság részére.
A Hatóság részére küldött válaszlevelében a Kérelmezett az alábbiakról nyilatkozott:
- A Kérelmezők jogi képviselőjük útján perindítás előtti ideiglenes intézkedés iránti kérelmet
terjesztettek elő. A […] végzésében az ideiglenes intézkedésnek helyt adott azzal a
kikötéssel, hogy a Kérelmezők 30 napon belül keresetet nyújthatnak be a […] az ügy érdemi
elbírálását kérve. A Kérelmezetthez a válaszlevél Hatóság részére történő elküldéséig nem
került kézbesítésre a kereset, kizárólag egy végzés érkezett, amelyben a kereset
visszautasításáról tájékoztatta a Kérelmezettet a […] ([…] számú végzés).
- A Kérelmezők és a Kérelmezett között a Kérelmezők személyes adatainak kezelése kapcsán
folyamatban lévő bírósági eljárás miatt a Kérelmezett álláspontja szerint az adatvédelmi
hatósági eljárás felfüggesztésének van helye. Álláspontját a Kérelmezett az alábbiakkal
indokolta: Az Ákr. 48. § (1 bekezdés) a) pontja értelmében a Hatóság az eljárást felfüggeszti,
ha az előkérdés eldöntése bíróság hatáskörébe tartozik. Tekintettel arra, hogy az ideiglenes
intézkedést elrendelő végzés következtében a Hatóság eljárásnak alapját képező
adatkezeléssel kapcsolatban polgári peres és polgári nemperes eljárás van folyamatban,
felmerül annak lehetősége, hogy az Ákr. 46. § (1) bekezdés b) pontja szerinti
visszautasításnak lesz helye, illetve a tartalmilag teljesen azonos jogkérdés elbírálása sérti
a törvényszéki eljárást, hiszen amennyiben a Hatóság folytatja az adatvédelmi hatósági
vizsgálatot, előállhat az a helyzet, hogy egy jogkérdésben (Kérelmezők személyes adataink
a Kérelmezett által történő kezelése) két bíróság határoz, hiszen folyamatban van egy a
polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) szerinti eljárás,
illetve az ügyfeleknek lehetősége van a Hatóság határozatának bírósági felülvizsgálatát
kérni. Ez a bírósági eljárás függvénye: vagy érdemben elbírálja a keresetet, vagy valamilyen
okból nem hoz jogerős döntést és a kérelmezői oldal elveszíti lehetőségét a Pp. szerinti
jogérvényesítésre. Ez egy olyan előkérdés, amely a folyamatban lévő bírósági eljárásban dől
el. Minderre tekintettel a Kérelmezett kérte, hogy a Hatóság függessze fel az adatvédelmi
hatósági eljárást.
- A Forbes sajtótermék elsődlegesen egy üzleti lap, amely – többek közt – magyar
vállalatokról, tulajdonosokról, üzleti tevékenységükről, fejlesztéseikről, a piacgazdaságra
gyakorolt hatásukról, továbbá az állammal való esetleges kapcsolatukról tájékoztatja az
olvasóközönséget. A Kérelmezők a […] tulajdonosai ([…] és […]), illetve vezető
tisztségviselői ([…] és […]).
- A Forbes első alkalommal 2015 augusztusában megjelent számában (tehát nem 2016-ban,
ahogy a Kérelmezők nyilatkozták) szerepeltette a „[…] családot” a „Legnagyobb magyar
családi vállalkozások” összeállításában. Ezt követően a 2019. szeptemberi lapszámba került
be a „[…] család” által tulajdonolt […] a „Legnagyobb magyar családi vállalkozások 2019”
összeállításba (Adatkezelés 1). Ezen kívül a 2020. januári számban megjelent
„Leggazdagabb magyarok” összeállítás […] bejegyzésében szerepel […] (Adatkezelés 2).
- Az összeállításokat a Forbes újságírói nyilvánosan elérhető cégadatok alapján készítik. A
nyilvános adatok alapján készített számításokat az érintett cégnek vagy személynek mindig
megküldik, lehetőséget biztosítva a számítások korrigálására, egyéb hozzászólásra. A
Kérelmezett munkavállalói proaktívan megkeresték és előzetesen tájékoztatták a
Kérelmezőket is.
- A […] URL-en elérhető információk mutatják, hogy a […] az elmúlt években rendszeresen
részesült nagy összegű, összesen több milliárd forintot elérő állami és uniós
támogatásokban.
14
- A személyes adat kezelése nem választható el – és ezért jogilag sem értékelhető
elkülönítetten – a Forbes összeállításaiban közölt tartalomtól. A Forbes összeállításokban a
céggel kapcsolatos információk kerültek közlésre: milyen állami támogatásokban
részesültek, milyen marketing tevékenységet folytatnak, milyen bővítéseket valósítanak
meg.
- A Kérelmezett álláspontja szerint a „[…] család” kifejezés nem tekinthető az általános
adatvédelmi rendelet 4. cikk 1. pontja szerinti személyes adatnak.
- Magyarország Alaptörvénye egyaránt elismeri a személyes adatok védelméhez való jogot
és a közérdekű adatok nyilvánosságát [VI. cikk (3) bekezdés], a sajtószabadságot és a sajtó
sokszínűségét [IX. cikk (2) bekezdés], valamint kimondja, hogy Magyarország gazdasága a
vállalkozás szabadságán alapszik [M cikk (1) bekezdés].
- Az Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdés szerint a közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet
köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A
közpénzeket az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni, továbbá a
közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok.
- Az általános adatvédelmi rendelet 85. cikk (1) bekezdése is mutatja, a tagállamok
összeegyeztetik a véleménynyilvánítás és tájékozódás jogát az adatvédelemmel. Az
érdekmérlegelés követelményét fogalmazza meg az Európai Adatvédelmi Biztosok
Munkacsoportjának (29-es Munkacsoport) 2014. november 26. napján közzétett [WP 227
számú] állásfoglalásának 2. pontja, miszerint az adatvédelmi jogokat a véleménynyilvánítás
jogára (is) tekintettel kell értelmezni. Az EUB Tele2Sverige AB ügyben [C-203/2015.] 2016.
december 21. napján kihirdetett döntésének 93. bekezdése hasonlóan az alábbiakat
tartalmazza: „Így mind a Charta 7. cikkében biztosított, a magánélet tiszteletben tartásához
való jognak, mind pedig az annak 8. cikkében biztosított, a személyes adatok védelméhez
való jognak az ítélkezési gyakorlatban megállapított jelentőségét (lásd ebben az értelemben:
2015. október 6-i Schrems-ítélet, C-362/14, EU:C:2015:650, 39. pont, valamint az ott
hivatkozott ítélkezési gyakorlat) figyelembe kell venni a 2002/58 irányelv 15. cikke
(1) bekezdésének értelmezése során. Ugyanez érvényes a véleménynyilvánítás
szabadságára, azon különös jelentőségre tekintettel, amellyel e szabadság minden
demokratikus társadalomban bír. Ezen, a Charta 11. cikkében biztosított alapvető jog a
demokratikus és pluralista társadalom egyik lényegi alapja, azon értékek közé tartozik,
amelyen az EUSZ 2. cikk értelmében az Unió alapul (lásd ebben az értelemben: 2003. június
12-i Schmidberger-ítélet, C-112/00, EU:C:2003:333, 79. pont; 2011. szeptember 6-i
Patriciello-ítélet, C-163/10, EU:C:2011:543, 31. pont).”
- A 7/2014. (III. 7.) AB határozat megfogalmazásában „[a] sajtószabadság – amely felöleli
valamennyi médiatípus szabadságát – a szólásszabadság intézménye. A sajtó ugyanis –
tevékenységének egyre összetettebb és szerteágazóbb jellege mellett is – mindenekelőtt a
véleménynyilvánításnak, a véleményformálásnak és a véleményalkotáshoz nélkülözhetetlen
információszerzésnek az eszköze.” (Indokolás [40]). A sajtónak ez a szerepe különösen is
felértékelődik a közéleti véleménynyilvánítás körében, hiszen „[a] társadalmi, politikai viták
jelentős részben éppen abból állnak, hogy a közélet szereplői, illetve a közvitában –
jellemzően a sajtón keresztül – résztvevők egymás elképzeléseit, politikai teljesítményét és
azzal összefüggésben egymás személyiségét is bírálják. A sajtónak pedig alkotmányos
küldetése, hogy a közhatalom gyakorlóit ellenőrizze, aminek szerves részét képezi a
közügyek alakításában résztvevő személyek és intézmények tevékenységének bemutatása”
(Indokolás [48]).
- Az Alkotmánybíróság értelmezésében a médiának a demokratikus közvélemény
formálódásában betöltött központi szerepe nem vezet arra, hogy „a sajtó tájékoztató
tevékenységére ne vonatkozhatnának törvényi előírások […], de ezek megalkotásakor és
értelmezésekor mindig úgy kell eljárni, hogy a sajtó alkotmányos küldetésének teljesítését,
a közérdeklődésre számot tartó információk közzétételét ne akadályozzák vagy hátráltassák”
{3/2015. (II. 2.) AB határozat, Indokolás [25]}. A 28/2014. (IX. 29.) AB határozat szerint
15
„[m]indaddig, amíg valamely tájékoztatás nem visszaélés a sajtószabadság gyakorlásával,
az emberi méltóság védelmével összefüggésben a személyiségi jogok sérelmére való
hivatkozás ritkán alapozza meg a sajtószabadság gyakorlásának a korlátozását.” (Indokolás
[42]). Ennek az értelmezésnek a 16/2016. (X. 20.), illetve a 17/2016. (X. 20.) AB határozatok
is következetesen érvényt szereztek a sajtószabadság javára.
- Az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés f) pontja értelmében a személyes
adatok kezelése jogszerű, ha az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos
érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget
élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes
adatok védelmét teszik szükségessé, kivéve, ha az érintett gyermek.
- Tekintettel arra, hogy Magyarország piacgazdaság, a sajtó feladatát nem lehet szűkítően úgy
értelmezni, hogy magánszemélyek tulajdonában álló magánvállalkozások működésével,
tulajdonosi hátterével kapcsolatosan semmilyen szinten nem lehetséges a nyilvánosságot
információval ellátni. Természetesen ennek a tevékenységnek is megvannak a korlátai:
üzleti titok védelme, emberi méltóság védelme, stb., ugyanakkor az üzleti újságírás egy
legitim tevékenység. A Kérelmezett nem kezel, és nem hoz nyilvánosságra olyan személyes
adatot, amely a magánszféra aránytalan sérelmét jelentené. A Kérelmezett által kezelt és
közölt (minimális terjedelmű) személyes adatok szoros kapcsolatban állnak az üzleti
tevékenységgel. A Kérelmezett lényegében a cég tulajdonosi hátterével kapcsolatos adatot
(név) kezeli. A vagyon mértékével kapcsolatos becslések kizárólag a vállalkozási
tevékenységhez köthető nyilvános adatokon alapszanak, így nem fedi le az összeállítás
magánszemélyek ingatlanvagyonát, magánvagyonát (pl. örökség, házasság révén szerzett
vagyon, lottónyeremény). Hasonlóan, a Kérelmezett nem kezel és közöl a magánszférába
való durva beavatkozást jelentő adatokat. (Pl. nyilvánvalóan jogellenes lenne az az
összeállítás, amely vállalkozók egészségügyi adatai alapján prognosztizálna változásokat az
üzletmenetben.)
- Az Smtv. 10. § (1) bekezdése is kimondja: „Mindenkinek joga van arra, hogy megfelelően
tájékoztassák a helyi, az országos és európai közélet ügyeiről, valamint Magyarország
polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről. A
médiarendszer egészének feladata a hiteles, gyors, pontos tájékoztatás ezen ügyekről és
eseményekről.”
- A Ctv. 10. §-a a cégnyilvánosságot közérdekből írja elő. A cégadatok – és a bennük szereplő
személyes adatok – tehát nem kizárólag a forgalombiztonságot szolgálják. (A közérdek
védelmére utal a Ctv. preambuluma is). A Ctv. 10. § (2) bekezdés értelmében a cégadatok
teljeskörűen nyilvánosak.
- A piacgazdaságot elemző üzleti újságírás feladata, hogy feltárja a gazdaság csomópontjait,
belső összefüggéseit, tulajdonosi körét, kapcsolati hálókat, állami szerepvállalást. A
Kérelmezett álláspontja szerint a Kérelmezők tulajdonában, illetve irányítása alatt álló cég
kapcsán pontosan ezt tette a Kérelmezett által kiadott lap. A Kérelmezett álláspontja szerint
a Ctv. nyilvánosságra vonatkozó rendelkezéseinek Alaptörvénnyel konform értelmezése,
hogy a sajtónak a gazdaság működéséről való tájékoztatáshoz való jogát is bele kell érteni
a nyilvánosságot indokoló közérdekbe. A Kérelmezett álláspontja szerint ezzel ellentétes
értelmezés azt eredményezné, hogy a gazdasági társaságok tulajdonosairól, vezető
tisztségviselőiről kizárólag az érintett hozzájárulása esetén lehetne információt közölni, ez
pedig értelemszerűen ellehetetleníteni a sajtó „watchdog” szerepét, amely nem szűkíthető le
az állami közhatalom ellenőrzésére.
- A Kérelmezett jogi álláspontja szerint a Kérelmezők vagyonára vonatkozó információk és
azoknak a Kérelmezőkhöz való nyilvános hozzákapcsolása az Infotv. 3. § 6. pontja szerinti
közérdekből nyilvános személyes adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát,
megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli. A
Kérelmezők neve és a tulajdonukban álló gazdasági társaság, illetve annak értéke központi,
állami, közhiteles nyilvántartásokban megtalálható, bárki által megismerhető adat.
16
- Az Infotv. 26. § (2) bekezdése alapján a közérdekből nyilvános személyes adatok a célhoz
kötött adatkezelés elvének tiszteletben tartásával terjeszthetőek. A Kérelmezett abból a
célból kezeli a Kérelmezők adatait, hogy a sajtószabadságból fakadó jogait gyakorolhassa,
illetve, hogy a sajtó demokratikus társadalomban betöltött tájékoztatási tevékenységét
megvalósítsa. A Kérelmezett minden naptári évben rögzíti a nyilvánosan elérhető
adatbázisok alapján Magyarország leggazdagabb természetes személyeit és családjait.
Ennek célja, hogy a magyar társadalom ismerje a legnagyobb gazdasági befolyással
rendelkező személyeket, hiszen a gazdasági befolyás önmagában is jelentős közéleti
szerepet biztosít egyes személyeknek, ami gyakran egyéb társadalmi, politikai befolyással
társul. Az ilyen hatalmi koncentráció megismertetése a társadalommal, illetve az ebben
bekövetkező változások rögzítése évről-évre a közérdekű tájékoztatás körébe tartozik. A
Kérelmezett célja továbbá, hogy tájékoztassa a magyar üzleti közösséget, a legnagyobb
magyar tulajdonú vállalatok mögötti tulajdonosokról, ezzel is hozzájárulva az üzleti élet
átláthatóságához és követhetőségéhez. A Kérelmezett ezenkívül feladatának tekinti a
magyar vállalkozói kultúra erősítését azáltal, hogy a sikeres magyar vállalkozók
tevékenységéről beszámol – az éves gazdaglista összeállítása részben ezt a célt is szolgálja.
- A Kérelmezett álláspontja szerint az általa végzett tevékenység közérdekű. A gazdasági
újságírás legitim közérdekű tevékenység, annak keretében pedig a leggazdagabb és egyben
legnagyobb (vagy az átlagosnál mindenképpen jóval nagyobb) társadalmi befolyással bíró
személyek rendszeres, nyilvános adatok alapján megbízható módszertan szerinti
összegyűjtése és archiválása a köz érdekét szolgálja. A Kérelmezett kizárólag nyilvánosan
elérhető adatbázisok alapján állította össze a legmódosabb személyek listáját. Ezek a
nyilvántartások (ingatlan nyilvántartás, cégbírósági adatok alapján létrehozott cégadatbázis
és a cégek saját nyilvános közlései) és a bennük található személyes adatok széles köre
azért nyilvános, hogy a gazdasági élet átláthatóan, a polgárok által megismerhetően
működjön. Az újságírói tevékenység azt a hozzáadott értéket adja a nyilvános
adatbázisokhoz, hogy a laikus polgárok számára segít értelmezni és összegezni az
egyébként nyilvánosan elérhető, hatalmas mennyiségű információt. A Kérelmezők
tulajdonában, illetve vezetése alatt álló […] jelentős állami támogatásokat kapott, ami már
önmagában indokolja, hogy a polgárok (az olvasóközönség) számára a beruházások mögött
álló tulajdonos személye megismerhető legyen.
- A Kérelmezett alkalmazásában álló újságíró 2019. augusztus 16. napján kereste meg a
Kérelmezőkhöz köthető vállalkozást Adatkezelés 1 kapcsán. A levélhez mellékelten
csatolásra került az összeállítás elkészítéséhez használt módszertant ismertető leírás,
amelyben megadásra került az összeállításhoz használt adatok forrása (nyilvánosan
elérhető cégadatok) is. Az e-mail mellékleteként megküldésre került egy excel táblázat
formájában a […] adatai alapján történő számítás is. A Kérelmezők jogi képviselőjének
megkeresésére a Kérelmezett a jogi álláspontját tartalmazó választ küldött 2019. szeptember
12. napján, melyben tájékoztatást adott a kezelt adatok köréről, továbbá az adatkezelést
végző munkatársak is megnevezésre kerültek.
- A Kérelmezett újságírója 2019. november 14. napján kereste meg ismételten a […]
Adatkezelés 2 kapcsán. A megkereséshez ezúttal is csatolásra került a módszertani
ismertető és az üzleti adatokat bemutató excel táblázat. A Kérelmezett munkatársa 2019.
november 20. napján a Kérelmezők jogi képviselőjének a Kérelmezett jogi álláspontját
bemutató válaszlevelet küldött.
A Hatóság részére nyújtott tájékoztatáson túl a Kérelmezett az Ákr. 33. § (1) és (4) bekezdései
alapján kérte, hogy a Hatóság a Kérelmezők beadványát és annak mellékleteit elektronikus úton
küldje meg, tekintettel arra, hogy a Kérelmezett a beadvány ismeretében további észrevételeket
kíván tenni.
A Hatóság 2020. március 16. napján kelt NAIH/2020/1154/6 számú végzésében az iratbetekintés
iránti kérelemnek korlátozottan, a meg nem ismerhető iratok megküldésének mellőzésével helyt
17
adott, és a Kérelmezők adatvédelmi hatósági eljárás lefolytatására irányuló kérelmét és annak
mellékleteit, a kérelem kiegészítését és annak mellékleteit (kivéve a […] biztonsági igazgatója által
küldött, a […] családot érintő személyvédelmi feladatokban történő változások bevezetéséről, és az
ezzel kapcsolatos intézkedésekről szóló tájékoztatást), valamint a Kérelmezők Hatóság részére
küldött, 2020. január 24. napján kelt tájékoztatását és annak mellékleteit postai úton és elektronikus
levél útján is megküldte a Kérelmezett részére.
2020. március 23. napján küldött elektronikus levelében, illetve a Hatósághoz postai úton 2020.
március 26. napján beérkezett levelében a Kérelmezett az alábbi kiegészítő észrevételeket tette:
- Egy tényállás hamisságának vagy valóságának a megítélése nem adatvédelmi kérdés,
hanem a Ptk. vagy az Smtv. szabályai alapján bírálható el személyiségi jogvédelmi- vagy
sajtóhelyreigazítási eljárásban. A Kérelmezők ilyen eljárást nem indítottak. Ezzel
összefüggésben a Kérelmezett álláspontja szerint nyilvánvaló képtelenség a „[…] család”
kifejezésbe beleérteni a kiskorú gyermekeket, akik cselekvőképességük hiányában nem
lehetnek egy vállalkozás szereplői.
- A Kérelmezők sérelmezik, hogy nem kaptak tájékoztatást a jogaikról és jogorvoslati
lehetőségeikről. A válaszlevélben valóban nem szerepel az Infotv. és az általános
adatvédelmi rendelet releváns rendelkezése, ugyanakkor egyrészt a forbes.hu oldalon ekkor
is elérhető volt az adatkezelési tájékoztató, amiből a pontosan tájékozódhatott a
jogérvényesítés lehetőségeiről, másrészt a Kérelmezők jogi képviselőjükön keresztül
fordultak a Kérelmezetthez, a jogi képviselő pedig az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi
LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ütv.) alapján köteles volt tájékoztatni a Kérelmezőket az
érvényesíthető jogaikról és a jogérvényesítés módjáról. A felszólító levelek kifejezetten
utalnak arra, hogy jogérvényesítési eljárást fognak kezdeményezni a Kérelmezők. A jogi
képviselő nem tehet ilyen felszólítást anélkül, hogy a jogérvényesítésről ne adná meg a
tájékoztatást a megbízóinak.
- A Kérelmezett álláspontja szerin félrevezető a Kérelmezők állítása, miszerint nem állapítható
meg, hogy a Forbes szakújságírói milyen logikával elemzik az adatokat. A válaszlevelek
mellékleteként megküldésre került egy módszertani levél, amely részletesen tartalmazza az
adatelemzés módszerét. A Kérelmezett ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy az újságíró
szuverén joga, hogy nyersadatok elemzését követően következtetéseket fogalmazzon meg.
A személyes adat pontatlansága esetén biztosított volt a Kérelmezők számára, hogy
észrevételeket tegyenek, a Kérelmezett munkatársa kifejezetten kért is visszajelzést a
számításokról.
- A Kérelmezett álláspontja szerint a Kérelmezők által felsorolt egyéb tájékoztatási
hiányosságok nem igazoltak, és a Hatóság részére korábban megküldött dokumentumok is
igazolják, hogy megtörtént a Kérelmezők megfelelő tájékoztatása.
- A Kérelmezők által hivatkozott adatvédelmi biztosi állásfoglalással [„önmagában az a tény,
hogy valaki vagyonos, még nem jelenti azt, hogy közszereplő is”] kapcsolatban a Kérelmezett
rámutat, hogy jelen eljárás alapját az általános adatvédelmi rendelet képezi, amelynek 6.
cikk (1) bekezdés f) pontja alapján kell érdekmérlegelést végezni. Ahogy arra a Kérelmezett
a Hatóság részére korábban küldött válaszlevélben utalt, a nyilvánosság mellett szól, hogy
közpénz felhasználásával kapcsolatosan történt a személyes adatok kezelése. A
Kérelmezett álláspontja szerint nem a vagyonosság ténye miatt indokolt a nyilvánosság,
hanem amiatt, hogy a Kérelmezők vállalkozását az állam több milliárd forinttal támogatja
évek óta.
- A Kérelmezett visszautasítja a szakmai munkájának a Kérelmezők által hivatkozott homofób,
illetve kormányzati lejárató propaganda listákkal való párhuzamba állítását. A Kérelmezett
álláspontja szerint az érvelés az ízléstelensége mellett téves is, mert a megjelölt listák
lejárató célú különleges személyes adatok kezelését jelentette. A Kérelmezett nem kezelt
soha semmilyen különleges személyes adatot a Kérelmezőkről, illetve a Forbesban
megjelent közlések nem lejárató célzattal jelentek meg.
18
- A Kérelmezők által hivatkozott BDT2017.3693 eseti bírósági döntéssel kapcsolatban a
Kérelmezett megjegyzi, hogy az ítélet tényállásának alapja a Ptk. képmáshoz való jog
megsértése volt. A Kérelmezett álláspontja szerint ugyanakkor a döntés egy bekezdése
kiemelendő. Eszerint: „[a] felperes személye közérdeklődésre számot tartó ügyben az
érdeklődés homlokterébe került, azonban nem a közhatalommal, hanem a gazdasági
hatalommal összefüggésben minősülhet közéleti szereplőnek, ismertsége szűkebb körű,
média megjelenése nem tekinthető gyakorinak. Bár e vonatkozásban a hivatkozott AB
határozatok alapján fokozottabb tűrési kötelezettsége van, tűrési kötelezettsége nem azonos
egy politikai, vagy közhatalommal rendelkező személy tűrési kötelezettségével. Nem olyan
közéleti szereplő, akinek a perbeli fényképfelvételek hozzájárulás nélküli közzétételét alapos
ok nélkül el kellene viselnie.” A Kérelmezett álláspontja szerint ez alapján látható, hogy
gazdasági hatalommal rendelkező személyeknek is fokozott tűrési kötelezettségük van.
- Az adatkezelések és az azokon alapuló nyilvános közlések tartalma nem a Kérelmezők
magánéletével foglalkoznak, hanem a tulajdonuk és vezetésük alatt álló céggel, illetve az
államtól kapott pénzügyi támogatással; sem a kezelt adatoknak, sem a kifogásolt
közléseknek nincsen semmi köze a családi- és magánélethez.
- A Kérelmezők a kiskorú gyermekek jogainak súlyos veszélyeztetésével is indokolják
panaszuk megalapozottságát. Ezzel kapcsolatban a Kérelmezett megjegyzi, hogy a
becsatolt dokumentumokból megállapítható, hogy a Kérelmezett nem kezel kiskorúról
semmilyen adatot, valamint, hogy a Kérelmezők között – törvényes képviselő útján sem –
nem található kiskorú személy.
- A Kérelmezők utalnak arra, hogy a 2019. szeptemberi összeállítás bűnözői körök figyelmét
irányította a családra, amely miatt folyamatos biztonsági kockázat mellett élnek. A
Kérelmezett álláspontja szerint nem igazolt, hogy milyen módon irányult a bűnözői körök
figyelme a családra, illetve, hogy a Forbes lista megjelenése és a bűnözők fellépése között
mi az ok-okozati összefüggés. A Kérelmezett álláspontja szerint spekulatív és igazolhatatlan
az összefüggés még abban az esetben is, ha a Kérelmezők kárára szerencsétlen módon
valamilyen a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvénybe (a továbbiakban: Btk.)
ütköző magatartás valósult meg a közelmúltban.
- A Kérelmezett szerint a Kérelmezők által hivatkozott C-131/12. számú EUB döntés
félrevezető hivatkozás, mert az az ügy kifejezetten az aktualitását veszített információk
törlésének („felejtéshez való jog”) szempontjait határozta meg. Az ítélet 70. és 81.
bekezdései is érdekmérlegelés elvégzését írják elő. A Kérelmezett álláspontja szerint a
közzétett információk időszerű közlések a sajtószerv részéről, ezért félrevezető a
Kérelmezők hivatkozása.
- A célhoz kötöttség kapcsán a Kérelmezett hangsúlyozza, hogy az adatkezelés célja az
újságírói munka végzése és a közvélemény tájékoztatása közérdekű ügyekben.
- A Kérelmezett az érdekmérlegelés eredményéről tájékoztatta a Kérelmezőket, a Kérelmezett
álláspontja szerint annak szempontjai és eredménye egyértelműen kitűnnek a
válaszlevelekből.
- A Kérelmezőknek megküldött módszertani tájékoztatóból és a listák bevezetőjéből, továbbá
a Kérelmezőkről szóló bejegyzésekből a Kérelmezett álláspontja szerint egyértelmű, hogy
kizárólag a céggel kapcsolatos gazdasági adatok kerültek felhasználásra.
- A Kérelmezett álláspontja szerint az adatok pontatlansága esetében nincsen automatikus
törlési kötelezettség [főként nem az általános adatvédelmi rendelet Kérelmezők által
hivatkozott 17. cikk (1) bekezdés c) pontja alapján nem]. A Kérelmezett megjegyzi továbbá,
hogy a Kérelmezők nem éltek az általános adatvédelmi rendelet 16. cikkében biztosított
helyesbítési joggal, holott erre volt lehetőségük.
19
A Kérelmezők a Hatóság részére 2020. április 24. napján kizárólag elektronikus levél útján küldött
levelükben ismételten kiegészítették a korábban előadottakat, és alábbiakról tájékoztatták a
Hatóságot:
- A […] Rendőrkapitányság fokozott figyelemmel vizsgálja […] ingatlanja környékét, ugyanis a
területen a család lakókörnyezetében – a […] biztonsági igazgatójának bejelentése szerint
egy ismert, keszthelyi illetőségű, de moldáv származású bűnöző jelent meg, akiről
videofelvétel is készült.
- A […] tulajdonosai a jelen ügyben érintett események hatására, a Forbes kiadójának eljárása
miatt […] ajándékozási szerződéssel megváltak jelentős értéket képviselő, 16 éve meglévő
üzletrészüktől.
- A Kérelmezők visszavonják kérelmüket az Adatkezelés 2 vonatkozásában megvalósult
nyilvánosságra hozatal tekintetében.
- A Kérelmezők a korábban előterjesztett kérelmeiket továbbá fenntartják Adatkezelés 1, azaz
a 2019 szeptemberi és azt megelőző adatkezelési műveletek vonatkozásában.
A Kérelmezők így összességében Adatkezelés 1 és Adatkezelés 2 vonatkozásában – a fentiek
szerint a nyilvánosságra hozatal kivételével – fenntartották kérelmüket az általános adatvédelmi
rendelet 5. cikk (1) bekezdés a), b), e) pontja, 6. cikk (1) bekezdés f) pontja (ideértve a tiltakozást
követő egyedi érdekmérlegelés elmulasztását), 13. cikke és 14. cikk (1) és (2) bekezdései, valamint
21. cikk (1) bekezdése szerinti, a Kérelmezett általi jogellenes adatkezelés tényének megállapítása
vonatkozásában. A Kérelmezők kérték, hogy az előterjesztett kérelmekről a Hatóság e korlátozott
körben rendelkezzen.
II. Alkalmazott jogszabályi rendelkezések
Az általános adatvédelmi rendelet 2. cikk (1) bekezdése alapján az általános adatvédelmi rendeletet
kell alkalmazni a személyes adatok részben vagy egészben automatizált módon történő kezelésére,
valamint azoknak a személyes adatoknak a nem automatizált módon történő kezelésére, amelyek
valamely nyilvántartási rendszer részét képezik, vagy amelyeket egy nyilvántartási rendszer részévé
kívánnak tenni.
Az általános adatvédelmi rendelet hatálya alá tartozó adatkezelésre az Infotv. 2. § (2) bekezdése
szerint az általános adatvédelmi rendeletet az ott megjelölt rendelkezésekben meghatározott
kiegészítésekkel kell alkalmazni.
Az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 1. pontja alapján „személyes adat”: azonosított vagy
azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a
természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például
név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai,
genetikai, szellemi,gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több
tényező alapján azonosítható.
Az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 2. pontja alapján „adatkezelés”: a személyes adatokon
vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy
műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy
megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közlés továbbítás, terjesztés vagy egyéb
módon történő hozzáférhetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés,
illetve megsemmisítés.
Az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 4. pontja alapján „profilalkotás”: személyes adatok
automatizált kezelésének bármely olyan formája, amelynek során a személyes
adatokat valamely természetes személyhez fűződő bizonyos személyes jellemzők értékelésére,
20
különösen a munkahelyi teljesítményhez, gazdasági helyzethez, egészségi állapothoz, személyes
preferenciákhoz, érdeklődéshez, megbízhatósághoz, viselkedéshez, tartózkodási helyhez vagy
mozgáshoz kapcsolódó jellemzők elemzésére vagy előrejelzésére használják.
Az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 6. pontja alapján „nyilvántartási rendszer”: a személyes
adatok bármely módon – centralizált, decentralizált vagy funkcionális vagy földrajzi szempontok
szerint – tagolt állománya, amely meghatározott ismérvek alapján hozzáférhető.
Az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 7. pontja alapján: „adatkezelő”: az a természetes vagy jogi
személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely a személyes adatok
kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza; ha az adatkezelés
céljait és eszközeit az uniós vagy a tagállami jog határozza meg, az adatkezelőt vagy az adatkezelő
kijelölésére vonatkozó különös szempontokat az uniós vagy a tagállami jog is meghatározhatja.
Az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés a) pontja alapján a személyes adatok
kezelését jogszerűen és tisztességesen, valamint az érintett számára átlátható módon kell végezni
(„jogszerűség, tisztességes eljárás és átláthatóság”).
Az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés b) pontja alapján személyes adat csak
meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból gyűjthető, és ezekkel a célokkal össze nem
egyeztethető módon nem kezelhető („célhoz kötöttség”).
Az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés c) pontja alapján az adatkezelés céljai
szempontjából megfelelőek és relevánsak kell, hogy legyenek, és a szükségesre kell korlátozódniuk
(„adattakarékosság”).
Az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés d) pontja alapján a személyes adatoknak
pontosnak és szükség esetén naprakésznek kell lenniük; minden észszerű intézkedést meg kell
tenni annak érdekében, hogy az adatkezelés céljai szempontjából pontatlan személyes adatokat
haladéktalanul töröljék vagy helyesbítsék („pontosság”).
Az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés e) pontja alapján a személyes adatok
tárolásának olyan formában kell történnie, amely az érintettek azonosítását csak a személyes
adatok kezelése céljainak eléréséhez szükséges ideig teszi lehetővé; a személyes adatok ennél
hosszabb ideig történő tárolására csak akkor kerülhet sor, amennyiben a személyes adatok
kezelésére a 89. cikk (1) bekezdésének megfelelően közérdekű archiválás céljából, tudományos és
történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból kerül majd sor, az e rendeletben az érintettek
jogainak és szabadságainak védelme érdekében előírt megfelelő technikai és szervezési
intézkedések végrehajtására is figyelemmel („korlátozott tárolhatóság”).
Az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (2) bekezdése alapján az adatkezelő felelős az (1)
bekezdésnek való megfelelésért, továbbá képesnek kell lennie e megfelelés igazolására
(„elszámoltathatóság”).
Az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdése alapján személyes adat kizárólag akkor és
annyiban kezelhető jogszerűen, ha legalább az alábbiak egyike teljesül:
a) az érintett hozzájárulását adta személyes adatainak egy vagy több konkrét célból történő
kezeléséhez;
b) az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett az egyik fél,
vagy az a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések
megtételéhez szükséges;
c) az adatkezelés az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges;
d) az adatkezelés az érintett vagy egy másik természetes személy létfontosságú érdekeinek
védelme miatt szükséges;
e) az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány
21
gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges;
f) az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez
szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan
érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik
szükségessé, különösen, ha az érintett gyermek.
Az általános adatvédelmi rendelet (47) preambulum-bekezdése alapján a jogos érdek fennállásának
megállapításához mindenképpen körültekintően meg kell vizsgálni többek között azt, hogy az érintett
a személyes adatok gyűjtésének időpontjában és azzal összefüggésben számíthat-e észszerűen
arra, hogy adatkezelésre az adott célból kerülhet sor. Az érintett érdekei és alapvető jogai
elsőbbséget élvezhetnek az adatkezelő érdekével szemben, ha a személyes adatokat olyan
körülmények között kezelik, amelyek közepette az érintettek nem számítanak további adatkezelésre.
[...] Személyes adatoknak a csalások megelőzése céljából feltétlenül szükséges kezelése szintén
az érintett adatkezelő jogos érdekének minősül. Személyes adatok közvetlen üzletszerzési célú
kezelése szintén jogos érdeken alapulónak tekinthető.
Az érintettek jogainak gyakorlására vonatkozó intézkedésekkel összefüggő adatkezelői
kötelezettségeket az általános adatvédelmi rendelet 12. cikke határozza meg.
Az általános adatvédelmi rendelet 12. cikk (1) bekezdése alapján az adatkezelő megfelelő
intézkedéseket hoz annak érdekében, hogy az érintett részére a személyes adatok kezelésére
vonatkozó, a 13. és a 14. cikkben említett valamennyi információt és a 15–22. és 34. cikk szerinti
minden egyes tájékoztatást tömör, átlátható, érthető és könnyen hozzáférhető formában, világosan
és közérthetően megfogalmazva nyújtsa, különösen a gyermekeknek címzett bármely információ
esetében. Az információkat írásban vagy más módon – ideértve adott esetben az elektronikus utat
is – kell megadni. Az érintett kérésére szóbeli tájékoztatás is adható, feltéve, hogy más módon
igazolták az érintett személyazonosságát.
Az általános adatvédelmi rendelet 12. cikk (2) bekezdése alapján az adatkezelő elősegíti az
érintett 15-22. cikk szerinti jogainak a gyakorlását. A 11. cikk (2) bekezdésében említett esetekben
az adatkezelő az érintett 15-22. cikk szerinti jogai gyakorlására irányuló kérelmének a teljesítését
nem tagadhatja meg, kivéve, ha bizonyítja, hogy az érintettet nem áll módjában azonosítani.
Az általános adatvédelmi rendelet 12. cikk (3) bekezdése alapján az adatkezelő indokolatlan
késedelem nélkül, de mindenféleképpen a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül
tájékoztatja az érintettet a 15-22. cikk szerinti kérelem nyomán hozott intézkedésekről. Szükség
esetén, figyelembe véve a kérelem összetettségét és a kérelmek számát, ez a határidő további két
hónappal meghosszabbítható. A határidő meghosszabbításáról az adatkezelő a késedelem okainak
megjelölésével a kérelem kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az érintettet. Ha
az érintett elektronikus úton nyújtotta be a kérelmet, a tájékoztatást lehetőség szerint elektronikus
úton kell megadni, kivéve, ha az érintett azt másként kéri.
Az általános adatvédelmi rendelet 12. cikk (4) bekezdése értelmében, ha az adatkezelő nem tesz
intézkedéseket az érintett kérelme nyomán, késedelem nélkül, de legkésőbb a kérelem
beérkezésétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az érintettet az intézkedés elmaradásának
okairól, valamint arról, hogy az érintett panaszt nyújthat be valamely felügyeleti hatóságnál, és élhet
bírósági jogorvoslati jogával.
Az általános adatvédelmi rendelet 12. cikk (5) bekezdése értelmében a 13. és 14. cikk szerinti
információkat és a 15–22. és 34. cikk szerinti tájékoztatást és intézkedést díjmentesen kell
biztosítani. Ha az érintett kérelme egyértelműen megalapozatlan vagy – különösen ismétlődő jellege
miatt – túlzó, az adatkezelő, figyelemmel a kért információ vagy tájékoztatás nyújtásával vagy a kért
intézkedés meghozatalával járó adminisztratív költségekre, észszerű összegű díjat számíthat fel,
vagy megtagadhatja a kérelem alapján történő intézkedést. A kérelem egyértelműen
megalapozatlan vagy túlzó jellegének bizonyítása az adatkezelőt terheli.
22
Az általános adatvédelmi rendelet 14. cikke tartalmazza azt, hogy az adatkezelőnek minimálisan
mely adatkezelési körülményekről és hogyan kell tájékoztatniuk az érintetteket, ha a személyes
adatokat nem az érintettektől szerezték meg. Eszerint:
[14. cikk] (1) bekezdés: Ha a személyes adatokat nem az érintettől szerezték meg, az adatkezelő
az érintett rendelkezésére bocsátja a következő információkat:
a) az adatkezelőnek és – ha van ilyen – az adatkezelő képviselőjének a kiléte és elérhetőségei;
b) az adatvédelmi tisztviselő elérhetőségei, ha van ilyen;
c) a személyes adatok tervezett kezelésének célja, valamint az adatkezelés jogalapja;
d) az érintett személyes adatok kategóriái;
e) a személyes adatok címzettjei, illetve a címzettek kategóriái, ha van ilyen;
f) adott esetben annak ténye, hogy az adatkezelő valamely harmadik országbeli címzett vagy
valamely nemzetközi szervezet részére kívánja továbbítani a személyes adatokat, továbbá
a Bizottság megfelelőségi határozatának léte vagy annak hiánya, vagy a 46. cikkben, a 47.
cikkben vagy a 49. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett adattovábbítás
esetén a megfelelő és alkalmas garanciák megjelölése, valamint az ezek másolatának
megszerzésére szolgáló módokra vagy az elérhetőségükre való hivatkozás.
[14. cikk] (2) bekezdés: Az (1) bekezdésben említett információk mellett az adatkezelő az érintett
rendelkezésére bocsátja az érintettre nézve tisztességes és átlátható adatkezelés biztosításához
szükséges következő kiegészítő információkat:
a) a személyes adatok tárolásának időtartama, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam
meghatározásának szempontjai;
b) ha az adatkezelés a 6. cikk (1) bekezdésének f) pontján alapul, az adatkezelő vagy harmadik
fél jogos érdekeiről;
c) az érintett azon joga, hogy kérelmezheti az adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes
adatokhoz való hozzáférést, azok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és
tiltakozhat a személyes adatok kezelése ellen, valamint az érintett adathordozhatósághoz
való joga;
d) a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontján vagy a 9. cikk (2) bekezdésének a) pontján alapuló
adatkezelés esetén a hozzájárulás bármely időpontban való visszavonásához való jog,
amely nem érinti a visszavonás előtt a hozzájárulás alapján végrehajtott adatkezelés
jogszerűségét;
e) a valamely felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának joga;
f) a személyes adatok forrása és adott esetben az, hogy az adatok nyilvánosan hozzáférhető
forrásokból származnak-e; és
g) a 22. cikk (1) és (4) bekezdésében említett automatizált döntéshozatal ténye, ideértve a
profilalkotást is, valamint legalább ezekben az esetekben az alkalmazott logikára és arra
vonatkozó érthetőinformációk, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel, és az
érintettre nézve milyen várható következményekkel bír.
[14. cikk] (3) bekezdés: Az adatkezelő az (1) és (2) bekezdés szerinti tájékoztatást az alábbiak
szerint adja meg:
a) a személyes adatok kezelésének konkrét körülményeit tekintetbe véve, a személyes adatok
megszerzésétől számított észszerű határidőn, de legkésőbb egy hónapon belül;
b) ha a személyes adatokat az érintettel való kapcsolattartás céljára használják, legalább az
érintettel való első
c) kapcsolatfelvétel alkalmával; vagy
d) ha várhatóan más címzettel is közlik az adatokat, legkésőbb a személyes adatok első
alkalommal való közlésekor.
[14. cikk] (4) bekezdés: Ha az adatkezelő a személyes adatokon a megszerzésük céljától eltérő
célból további adatkezelést kíván végezni, a további adatkezelést megelőzően tájékoztatnia kell az
érintettet erről az eltérő célról és a (2) bekezdésben említett minden releváns kiegészítő
információról.
23
[14. cikk] (5) bekezdés: Az (1)–(4) bekezdést nem kell alkalmazni, ha és amilyen mértékben:
a) az érintett már rendelkezik az információkkal;
b) a szóban forgó információk rendelkezésre bocsátása lehetetlennek bizonyul, vagy
aránytalanul nagy erőfeszítést igényelne, különösen a közérdekű archiválás céljából,
tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból, a 89. cikk (1) bekezdésében
foglalt feltételek és garanciák figyelembevételével végzett adatkezelés esetében, vagy
amennyiben az e cikk (1) bekezdésében említett kötelezettség valószínűsíthetően
lehetetlenné tenné vagy komolyan veszélyeztetné ezen adatkezelés céljainak elérését. Ilyen
esetekben az adatkezelőnek megfelelő intézkedéseket kell hoznia – az információk
nyilvánosan elérhetővé tételét is ideértve – az érintett jogainak, szabadságainak és jogos
érdekeinek védelme érdekében;
c) az adat megszerzését vagy közlését kifejezetten előírja az adatkezelőre alkalmazandó uniós
vagy tagállami jog, amely az érintett jogos érdekeinek védelmét szolgáló megfelelő
intézkedésekről rendelkezik; vagy
d) a személyes adatoknak valamely uniós vagy tagállami jogban előírt szakmai titoktartási
kötelezettség alapján, ideértve a jogszabályon alapuló titoktartási kötelezettséget is,
bizalmasnak kell maradnia.
Az általános adatvédelmi rendelet 15. cikk (1) bekezdése alapján az érintett jogosult arra, hogy az
adatkezelőtől visszajelzést kapjon arra vonatkozóan, hogy személyes adatainak kezelése
folyamatban van-e, és ha ilyen adatkezelés folyamatban van, jogosult arra, hogy a személyes
adatokhoz és a következő információkhoz hozzáférést kapjon:
a) az adatkezelés céljai;
b) az érintett személyes adatok kategóriái;
c) azon címzettek vagy címzettek kategóriái, akikkel, illetve amelyekkel a személyes adatokat
közölték vagy közölni fogják, ideértve különösen a harmadik országbeli címzetteket, illetve a
nemzetközi szervezeteket;
d) adott esetben a személyes adatok tárolásának tervezett időtartama, vagy ha ez nem
lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjai;
e) az érintett azon joga, hogy kérelmezheti az adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adatok
helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat az ilyen személyes
adatok kezelése ellen;
f) a valamely felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának joga;
g) ha az adatokat nem az érintettől gyűjtötték, a forrásukra vonatkozó minden elérhető
információ;
h) a 22. cikk (1) és (4) bekezdésében említett automatizált döntéshozatal ténye, ideértve a
profilalkotást is, valamint legalább ezekben az esetekben az alkalmazott logikára és arra
vonatkozó érthető információk, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel bír, és az
érintettre nézve milyen várható következményekkel jár.
Az általános adatvédelmi rendelet 16. cikke alapján az érintett jogosult arra, hogy kérésére az
adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül helyesbítse a rá vonatkozó pontatlan személyes adatokat.
Figyelembe véve az adatkezelés célját, az érintett jogosult arra, hogy kérje a hiányos személyes
adatok – egyebek mellett kiegészítő nyilatkozat útján történő – kiegészítését.
Az általános adatvédelmi rendelet 17. cikk (1) bekezdése alapján az érintett jogosult arra, hogy
kérésére az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül törölje a rá vonatkozó személyes adatokat,
az adatkezelő pedig köteles arra, hogy az érintettre vonatkozó személyes adatokat indokolatlan
késedelem nélkül törölje, ha az alábbi indokok valamelyike fennáll:
a) a személyes adatokra már nincs szükség abból a célból, amelyből azokat gyűjtötték vagy
más módon kezelték;
b) az érintett visszavonja a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontja vagy a 9. cikk (2) bekezdésének
a) pontja értelmében az adatkezelés alapját képező hozzájárulását, és az adatkezelésnek
nincs más jogalapja;
c) az érintett a 21. cikk (1) bekezdése alapján tiltakozik az adatkezelése ellen, és nincs
24
elsőbbséget élvező jogszerű ok az adatkezelésre, vagy az érintett a 21. cikk (2) bekezdése
alapján tiltakozik az adatkezelés ellen;
d) a személyes adatokat jogellenesen kezelték;
e) a személyes adatokat az adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy tagállami jogban előírt jogi
kötelezettség teljesítéséhez törölni kell;
f) a személyes adatok gyűjtésére a 8. cikk (1) bekezdésében említett, információs
társadalommal összefüggő szolgáltatások kínálásával kapcsolatosan került sor.
Az általános adatvédelmi rendelet 17. cikk (2) bekezdése alapján, ha az adatkezelő nyilvánosságra
hozta a személyes adatot, és az (1) bekezdés értelmében azt törölni köteles, az elérhető technológia
és a megvalósítás költségeinek figyelembevételével megteszi az észszerűen elvárható lépéseket –
ideértve technikai intézkedéseket – annak érdekében, hogy tájékoztassa az adatokat kezelő
adatkezelőket, hogy az érintett kérelmezte tőlük a szóban forgó személyes adatokra mutató linkek
vagy e személyes adatok másolatának, illetve másodpéldányának törlését.
Az általános adatvédelmi rendelet 17. cikk (3) bekezdés alapján az (1) és (2) bekezdés nem
alkalmazandó, amennyiben az adatkezelés szükséges:
a) a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való jog gyakorlása céljából;
b) a személyes adatok kezelését előíró, az adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy tagállami
jog szerinti kötelezettség teljesítése, illetve közérdekből vagy az adatkezelőre ruházott
közhatalmi jogosítvány gyakorlása keretében végzett feladat végrehajtása céljából;
c) a 9. cikk (2) bekezdése h) és i) pontjának, valamint a 9. cikk (3) bekezdésének megfelelően
a népegészségügy területét érintő közérdek alapján;
d) a 89. cikk (1) bekezdésével összhangban a közérdekű archiválás céljából, tudományos és
történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból, amennyiben az (1) bekezdésben említett
jog valószínűsíthetően lehetetlenné tenné vagy komolyan veszélyeztetné ezt az
adatkezelést; vagy
e) jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez.
Az általános adatvédelmi rendelet 18. cikk (1) bekezdése alapján az érintett jogosult arra, hogy
kérésére az adatkezelő korlátozza az adatkezelést, ha az alábbiak valamelyike teljesül:
a) az érintett vitatja a személyes adatok pontosságát, ez esetben a korlátozás arra az
időtartamra vonatkozik, amely lehetővé teszi, hogy az adatkezelő ellenőrizze a személyes
adatok pontosságát;
b) az adatkezelés jogellenes, és az érintett ellenzi az adatok törlését, és ehelyett kéri azok
felhasználásának korlátozását;
c) az adatkezelőnek már nincs szüksége a személyes adatokra adatkezelés céljából, de az
érintett igényli azokat jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez;
vagy
d) az érintett a 21. cikk (1) bekezdése szerint tiltakozott az adatkezelés ellen; ez esetben a
korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amíg megállapításra nem kerül, hogy az
adatkezelő jogos indokai elsőbbséget élveznek-e az érintett jogos indokaival szemben.
Az általános adatvédelmi rendelet 18. cikk (2) bekezdése szerint, ha az adatkezelés az (1) bekezdés
alapján korlátozás alá esik, az ilyen személyes adatokat a tárolás kivételével csak az érintett
hozzájárulásával, vagy jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez, vagy
más természetes vagy jogi személy jogainak védelme érdekében, vagy az Unió, illetve valamely
tagállam fontos közérdekéből lehet kezelni.
Az általános adatvédelmi rendelet (67) preambulum-bekezdése alapján a személyes adatok
kezelésének korlátozására alkalmazott módszerek közé tartozhat többek között a szóban forgó
személyes adatoknak egy másik adatkezelő rendszerbe történő ideiglenes áthelyezése vagy a
felhasználók számára való hozzáférhetőségük megszüntetése, vagy egy honlapról az ott közzétett
adatok ideiglenes eltávolítása. Az adatkezelés korlátozását az automatizált nyilvántartási
rendszerekben alapvetően technikai eszközökkel kell biztosítani, oly módon, hogy a személyes
25
adatokon további adatkezelési műveleteket ne végezzenek el és azokat ne lehessen megváltoztatni.
Azt a tényt, hogy a személyes adatok kezelése korlátozott, egyértelműen jelezni kell a rendszerben
Az általános adatvédelmi rendelet 21. cikk (1) bekezdése alapján az érintett jogosult arra, hogy a
saját helyzetével kapcsolatos okokból bármikor tiltakozzon személyes adatainak a 6. cikk (1)
bekezdésének e) vagy f) pontján alapuló kezelése ellen, ideértve az említett rendelkezéseken
alapuló profilalkotást is. Ebben az esetben az adatkezelő a személyes adatokat nem kezelheti
tovább, kivéve, ha az adatkezelő bizonyítja, hogy az adatkezelést olyan kényszerítő erejű jogos okok
indokolják, amelyek elsőbbséget élveznek az érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival
szemben, vagy amelyek jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez
kapcsolódnak.
Az általános adatvédelmi rendelet 21. cikk (2) bekezdése alapján, ha a személyes adatok kezelése
közvetlen üzletszerzés érdekében történik, az érintett jogosult arra, hogy bármikor tiltakozzon a rá
vonatkozó személyes adatok e célból történő kezelése ellen, ideértve a profilalkotást is, amennyiben
az a közvetlen üzletszerzéshez kapcsolódik.
Az általános adatvédelmi rendelet 21. cikk (3) bekezdése alapján, ha az érintett tiltakozik a
személyes adatok közvetlen üzletszerzés érdekében történő kezelése ellen, akkor a személyes
adatok a továbbiakban e célból nem kezelhetők.
Az általános adatvédelmi rendelet 21. cikk (4) bekezdése alapján az (1) és (2) bekezdésben említett
jogra legkésőbb az érintettel való első kapcsolatfelvétel során kifejezetten fel kell hívni annak
figyelmét, és az erre vonatkozó tájékoztatást egyértelműen és minden más információtól elkülönítve
kell megjeleníteni.
Az általános adatvédelmi rendelet 77. cikk (1) bekezdése értelmében az egyéb közigazgatási vagy
bírósági jogorvoslatok sérelme nélkül, minden érintett jogosult arra, hogy panaszt tegyen egy
felügyeleti hatóságnál – különösen a szokásos tartózkodási helye, a munkahelye vagy a feltételezett
jogsértés helye szerinti tagállamban –, ha az érintett megítélése szerint a rá vonatkozó személyes
adatok kezelése megsérti e rendeletet.
Az Infotv. 38. § (2) bekezdése értelmében a Hatóság feladata a személyes adatok védelméhez,
valamint a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jog
érvényesülésének ellenőrzése és elősegítése, továbbá a személyes adatok Európai Unión belüli
szabad áramlásának elősegítése. A Hatóság feladatait és hatáskörét az általános adatvédelmi
rendelet 57. cikk (1) bekezdése, 58. cikk (1)-(3) bekezdései és az Infotv. 38. § (2)-(4) bekezdései
határozzák meg részletesen.
Infotv 60. § (1) és (2) bekezdése értelmében a személyes adatok védelméhez való jog
érvényesülése érdekében a Hatóság az érintett erre irányuló kérelmére adatvédelmi hatósági
eljárást indít és hivatalból adatvédelmi hatósági eljárást indíthat. Az adatvédelmi hatósági eljárás
megindítása iránti kérelem az általános adatvédelmi rendelet 77. cikk (1) bekezdésében, valamint a
22. § b) pontjában meghatározott esetben nyújtható be.
.
Az általános adatvédelmi rendelet eltérő rendelkezése hiányában a kérelemre indult
adatvédelmi hatósági eljárásra az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni az Infotv-ben meghatározott
eltérésekkel.
Az Infotv. 61. § (1) bekezdés a) pontja szerint az adatvédelmi hatósági eljárásban hozott
határozatában a Hatóság az Infotv. 2. § (2) bekezdésében meghatározott adatkezelési műveletekkel
összefüggésben az általános adatvédelmi rendelet 58. cikk (2) bekezdése szerinti
jogkövetkezményeket alkalmazhatja. Eszerint a Hatóság korrekciós hatáskörében eljárva:
a) figyelmezteti az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, hogy egyes tervezett adatkezelési
tevékenységei valószínűsíthetően sértik e rendelet rendelkezéseit;
26
b) elmarasztalja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, ha adatkezelési tevékenysége
megsértette e rendelet rendelkezéseit;
c) utasítja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, hogy teljesítse az érintettnek az e rendelet
szerinti jogai gyakorlására vonatkozó kérelmét;
d) utasítja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, hogy adatkezelési műveleteit – adott
esetben meghatározott módon és meghatározott időn belül – hozza összhangba e rendelet
rendelkezéseivel;
e) utasítja az adatkezelőt, hogy tájékoztassa az érintettet az adatvédelmi incidensről;
f) átmenetileg vagy véglegesen korlátozza az adatkezelést, ideértve az adatkezelés
megtiltását is;
g) a 16., 17., illetve a 18. cikkben foglaltaknak megfelelően elrendeli a személyes adatok
helyesbítését, vagy törlését, illetve az adatkezelés korlátozását, valamint a 17. cikk (2)
bekezdésének és a 19. cikknek megfelelően elrendeli azon címzettek erről való értesítését,
akikkel vagy amelyekkel a személyes adatokat közölték;
h) visszavonja a tanúsítványt vagy utasítja a tanúsító szervezetet a 42. és a 43. cikknek
megfelelően kiadott tanúsítvány visszavonására, vagy utasítja a tanúsító szervezetet, hogy
ne adja ki a tanúsítványt, ha a tanúsítás feltételei nem vagy már nem teljesülnek;
i) a 83. cikknek megfelelően közigazgatási bírságot szab ki, az adott eset körülményeitől
függően az e bekezdésben említett intézkedéseken túlmenően vagy azok helyett; és
j) elrendeli a harmadik országbeli címzett vagy nemzetközi szervezet felé irányuló adatáramlás
felfüggesztését.
Az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (1) bekezdése alapján valamennyi felügyeleti hatóság
biztosítja, hogy e rendeletnek a (4), (5), (6) bekezdésben említett megsértése miatt az e cikk
alapján kiszabott közigazgatási bírságok minden egyes esetben hatékonyak, arányosak és
visszatartó erejűek legyenek.
Az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2) bekezdése alapján a közigazgatási bírságokat az
adott eset körülményeitől függően az 58. cikk (2) bekezdésének a)-h) és j) pontjában említett
intézkedések mellett vagy helyett kell kiszabni. Annak eldöntésekor, hogy szükség van-e
közigazgatási bírság kiszabására, illetve a közigazgatási bírság összegének megállapításakor
minden egyes esetben kellőképpen figyelembe kell venni a következőket:
a) a jogsértés jellege, súlyossága és időtartama, figyelembe véve a szóban forgó adatkezelés
jellegét, körét vagy célját, továbbá azon érintettek száma, akiket a jogsértés érint, valamint
az általuk elszenvedett kár mértéke;
b) a jogsértés szándékos vagy gondatlan jellege;
c) az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó részéről az érintettek által elszenvedett kár enyhítése
érdekében tett bármely intézkedés;
d) az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó felelősségének mértéke, figyelembe véve az általa a
25. és 32. cikk alapján foganatosított technikai és szervezési intézkedéseket;
e) az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó által korábban elkövetett releváns jogsértések;
f) a felügyeleti hatósággal a jogsértés orvoslása és a jogsértés esetlegesen negatív hatásainak
enyhítése érdekében folytatott együttműködés mértéke;
g) a jogsértés által érintett személyes adatok kategóriái;
h) az, ahogyan a felügyeleti hatóság tudomást szerzett a jogsértésről, különös tekintettel arra,
hogy az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó jelentette-e be a jogsértést, és ha igen, milyen
részletességgel;
i) ha az érintett adatkezelővel vagy adatfeldolgozóval szemben korábban - ugyanabban a
tárgyban - elrendelték az 58. cikk (2) bekezdésében említett intézkedések valamelyikét, a
szóban forgó intézkedéseknek való megfelelés;
j) az, hogy az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó tartotta-e magát a 40. cikk szerinti
jóváhagyott magatartási kódexekhez vagy a 42. cikk szerinti jóváhagyott tanúsítási
mechanizmusokhoz; valamint
27
k) az eset körülményei szempontjából releváns egyéb súlyosbító vagy enyhítő tényezők,
például a jogsértés közvetlen vagy közvetett következményeként szerzett pénzügyi haszon
vagy elkerült veszteség.
Az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (5) bekezdése alapján az alábbi rendelkezések
megsértését – a (2) bekezdéssel összhangban – legfeljebb 20 000 000 EUR összegű közigazgatási
bírsággal, illetve a vállalkozások esetében az előző pénzügyi év teljes éves világpiaci forgalmának
legfeljebb 4%-át kitevő összeggel kell sújtani, azzal, hogy a kettő közül a magasabb összeget kell
kiszabni:
a) az adatkezelés elvei – ideértve a hozzájárulás feltételeit – az 5., 6., 7. és 9. cikknek
megfelelően;
b) az érintettek jogai a 12-22. cikknek megfelelően.
Az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (7) bekezdése alapján a felügyeleti hatóságok 58. cikk
(2) bekezdése szerinti korrekciós hatáskörének sérelme nélkül, minden egyes tagállam
megállapíthatja az arra vonatkozó szabályokat, hogy az adott tagállami székhelyű közhatalmi vagy
egyéb, közfeladatot ellátó szervvel szemben kiszabható-e közigazgatási bírság, és ha igen, milyen
mértékű.
Az Infotv. 61. § (1) bekezdés bg) pontja alapján az adatvédelmi hatósági eljárásban hozott
határozatában a Hatóság bírságot szabhat ki.
Az Infotv. 75/A. § alapján a Hatóság az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2)-(6) bekezdésében
foglalt hatásköreit az arányosság elvének figyelembevételével gyakorolja, különösen azzal, hogy a
személyes adatok kezelésére vonatkozó – jogszabályban vagy az Európai Unió kötelező jogi
aktusában meghatározott – előírások első alkalommal történő megsértése esetén a jogsértés
orvoslása iránt az általános adatvédelmi rendelet 58. cikkével összhangban – elsősorban az
adatkezelő vagy adatfeldolgozó figyelmeztetésével intézkedik.
Az Ákr. 17. §-a értelmében a hatóság a hatáskörét és illetékességét az eljárás minden szakaszában
hivatalból vizsgálja. Ha valamelyik hiányát észleli, és kétsége kizáróan megállapítható az ügyben
illetékességgel rendelkező hatóság, az ügyet átteszi, ennek hiányában a kérelmet visszautasítja
vagy az eljárást megszünteti.
Az Ákr 47. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hatóság az eljárást megszünteti, ha a kérelem
visszautasításának lett volna helye, annak oka azonban az eljárás megindítását követően jutott a
hatóság tudomására.
Az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdése alapján mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi
életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák. A véleménynyilvánítás
szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének,
valamint otthonának sérelmével.
A magánélet védelméről szóló 2018. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Mvtv.) 1-2. §-ai alapján
mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását (a
továbbiakban együtt: magánélethez való jog) tiszteletben tartsák. A magánélethez való jog a
személyiség szabad kibontakoztatásához való jog része, amelynek értelmében az egyént
szabadság illeti meg élete felelősségteljes, önálló alakítására, család, otthon és emberi kapcsolatok
létesítésére és megóvására. […] E jog csak más alapvető jog érvényesülése vagy valamely
alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal
arányosan, a magánélethez való jog lényeges tartalmának és az emberi méltóságnak a tiszteletben
tartásával korlátozható. A magánélethez való jog lényege, hogy azt – külön törvényben
meghatározott kivételekkel – az egyén akarata ellenére mások ne sérthessék meg. A magánélethez
való jog gyakorlása során mindenki köteles mások jogait tiszteletben tartani.
28
Az Mvtv. 8. § (1)-(2) bekezdései alapján a magánélet tiszteletben tartásához való jog célja,
különösen a névviseléshez való jog, a személyes adatok, a magántitok, a képmás és hangfelvétel,
a becsület és a jó hírnév védelme. A magánélet tiszteletben tartásához való jog megsértését
jelentheti az egyén által különösen a magánélettel kapcsolatban megőrizni kívánt személyes adattal,
titokkal, képmással, hangfelvétellel való visszaélés, vagy a becsület és a jó hírnév megsértése.
Az Mvtv. 9. § (1)-(3) bekezdései alapján mindenkinek joga van arra, hogy családi életét mint a
magánélet közegét, fokozott védelem illesse meg. A családi élet tiszteletben tartásához való jog az
egyént és családtagját együtt is megilleti. A családi élet tiszteletben tartásához való jog sérelmét
jelenti különösen mások családi életének jogosulatlan megsértése, zavarása vagy mások családi
életébe való jogosulatlan beavatkozás.
Az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdése alapján mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez,
valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez.
Az Infotv. 1. §-a értelmében e törvény célja a hatálya alá tartozó tárgykörökben az adatok kezelésére
vonatkozó alapvető szabályok meghatározása annak érdekében, hogy a természetes személyek
magánszféráját az adatkezelők tiszteletben tartsák, valamint a közügyek átláthatósága a közérdekű
és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő jog érvényesítésével
megvalósuljon.
Az Infotv. 3. § 6. pontja értelmében közérdekből nyilvános adat a közérdekű adat fogalma alá nem
tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy
hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli.
Az Infotv. 26. § (2) bekezdése alapján a közérdekből nyilvános személyes adatok a célhoz kötött
adatkezelés elvének tiszteletben tartásával terjeszthetőek.
A Ctv. preambuluma rögzíti, hogy a Ctv. célja, hogy korszerű jogi keretek megteremtésével, az
Európai Unió szabályozásával összhangban állapítsa meg a vállalkozások cégalapításának,
nyilvántartásba vételének rendjét, és a vállalkozók alkotmányos jogai érdekében, a gazdasági
forgalom biztonsága, valamint a hitelezői érdekek vagy más közérdek védelme céljából biztosítsa a
közhiteles cégnyilvántartás adatainak teljes körű nyilvánosságát, közvetlenül vagy elektronikus úton.
A Ctv. 10. § (1) bekezdése alapján a cégnyilvántartás a cégjegyzékből, valamint a cégjegyzékben
szereplő adat igazolására szolgáló mellékletekből, illetve egyéb olyan okiratokból áll, amelyeknek
benyújtására a céget – közérdekből, illetve a forgalom biztonsága, valamint a hitelezői érdekek
védelme céljából törvény kötelezi (a továbbiakban együtt: cégiratok).
A Ctv. 10. § (2) bekezdés szerint a cégjegyzék fennálló, illetve törölt adatai, valamint a cégiratok –
ideértve az elektronikus úton benyújtott, illetve elektronikus okirattá átalakított cégiratokat is –
teljeskörűen nyilvánosak. Az adózás rendjéről szóló törvény szerinti adóregisztrációs eljárás
eredményes lefolytatását követően teljeskörűen nyilvánosak továbbá a benyújtott, de még el nem
bírált bejegyzési kérelem és mellékletei is azzal, hogy a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem
elbírálásának folyamatban létére a cégnyilvántartásnak utalnia kell. A törvényességi felügyeleti
eljárás iratai e törvény rendelkezései szerint nyilvánosak.
A Ctv. 24. § (1) bekezdés b), f) és h) pontja szerint a cégjegyzék valamennyi cég esetében
tartalmazza a cég nevét, jegyzett tőkéjét, vezető tisztségviselője, illetve a cég képviseletére jogosult
nevét, adóazonosító számát, természetes személy esetén lakóhelyét, születési idejét, anyja
születési nevét, jogi személy esetén székhelyét, és cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát,
valamint a képviseletre jogosultak tisztségét, e jogviszonyuk keletkezésének időpontját, határozott
időre szóló képviselet esetében a jogviszony megszűnésének időpontját is, illetve ha a jogviszony
megszűnésére a cégjegyzékben feltüntetett időpontnál korábban kerül sor, a megszűnés tényleges
időpontját, továbbá azt a tényt, ha a cég képviselőjének közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott
29
címpéldánya vagy ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett aláírás-mintája benyújtásra
került.
A Ctv. 27. § (3) bekezdés a) és e) pontjai szerint a cégjegyzék a 24-26. §-ban meghatározottakon
túlmenően korlátolt felelősségű társaság esetében tartalmazza
a) a tagok nevét, természetes személy esetén lakóhelyét, születési idejét, anyja születési nevét,
jogi személy esetén székhelyét, és cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát, valamint
amennyiben a tag szavazati jogának mértéke az 50 százalékot meghaladja, vagy a tag
minősített többségű befolyással rendelkezik, ezt a tényt is
e) közös tulajdonú üzletrész esetén a tulajdonosok nevét, természetes személy esetén
lakóhelyét, születési idejét, anyja születési nevét, jogi személy esetén székhelyét, és
cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát.
Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vagyontv.) 5. § (1)-(2) bekezdése
alapján közérdekből nyilvános minden, az állami vagyonnal való gazdálkodásra és az azzal való
rendelkezésre vonatkozó, közérdekű adatnak nem minősülő adat. Az állami vagyonnal gazdálkodó
vagy azzal rendelkező szerv vagy személy a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény
szerinti közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek minősül.
Az Infotv. 27. § (3) bekezdése alapján közérdekből nyilvános adatként nem minősül üzleti titoknak
a központi és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai uniós támogatás
felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az állami és önkormányzati
vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel,
annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat,
valamint az az adat, amelynek megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény
közérdekből elrendeli. A nyilvánosságra hozatal azonban nem eredményezheti az olyan adatokhoz
– így különösen a védett ismerethez – való hozzáférést, amelyek megismerése az üzleti
tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, feltéve hogy ez nem akadályozza
meg a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét.
Az Alaptörvény IX. cikk (1), (2) és (4) bekezdései alapján mindenkinek joga van a
véleménynyilvánítás szabadságához. Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és
sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad
tájékoztatás feltételeit. A véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat mások
emberi méltóságának a megsértésére.
Az általános adatvédelmi rendelet 85. cikk (1) bekezdése értelmében a tagállamok jogszabályban
összeegyeztetik a személyes adatok e rendelet szerinti védelméhez való jogot a
véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való joggal, ideértve a személyes adatok
újságírási célból, illetve tudományos, művészi vagy irodalmi kifejezés céljából végzett kezelését is.
Az általános adatvédelmi rendelet 85. cikk (2) bekezdése értelmében a személyes adatok újságírási
célból, illetve tudományos, művészi vagy irodalmi kifejezés céljából végzett kezelésére vonatkozóan
a tagállamok kivételeket vagy eltéréseket határoznak meg a II. fejezet (elvek), a III. fejezet (az
érintett jogai), a IV. fejezet (az adatkezelő és az adatfeldolgozó), az V. fejezet (a személyes adatok
harmadik országokba vagy nemzetközi szervezetek részére történő továbbítása), a VI. fejezet
(független felügyeleti hatóságok), a VII. fejezet (együttműködés és egységesség) és a IX. fejezet (az
adatkezelés különös esetei) alól, ha e kivételek vagy eltérések szükségesek ahhoz, hogy a
személyes adatok védelméhez való jogot össze lehessen egyeztetni a véleménynyilvánítás
szabadságához és a tájékozódáshoz való joggal.
Az általános adatvédelmi rendelet (65) preambulum-bekezdése alapján […] a személyes adatok
további megőrzése jogszerűnek tekinthető, ha az a véleménynyilvánítás és a tájékozódás
szabadságához való jog gyakorlása, valamely jogi kötelezettségnek való megfelelés, illetőleg
közérdekből végzett feladat végrehajtása vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány
30
gyakorlása miatt, vagy a népegészségügy területét érintő közérdekből, közérdekű archiválás
céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból, vagy jogi igények
előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez szükséges.
Az általános adatvédelmi rendelet (153) preambulum-bekezdése alapján [a] tagállamok jogának
össze kell egyeztetnie a véleménynyilvánítás és a tájékozódás – ideértve az újságírói, a
tudományos, a művészi, illetve az irodalmi kifejezés – szabadságára vonatkozó szabályokat a
személyes adatok védelmére vonatkozó, e rendelet szerinti joggal. Helyénvaló, hogy a kizárólag a
személyes adatoknak az újságírás, a tudományos, a művészi vagy az irodalmi kifejezés céljából
végzett kezelése eltérés tárgyát képezze vagy mentesüljön az e rendelet egyes rendelkezéseiben
szereplő követelmények alól, ha ez ahhoz szükséges, hogy a személyes adatok védelméhez való
jogot a véleménynyilvánítás szabadságához és tájékozódáshoz való joggal összeegyeztessék,
amelyet a Charta 11. cikke biztosít. Ez alkalmazandó különösen a személyes adatok audiovizuális
területen, valamint a hírarchívumokban és sajtókönyvtárakban történő kezelésére.
Következésképpen a tagállamok jogalkotási intézkedések elfogadásával határozzák meg az ezen
alapvető jogok közötti egyensúly érdekében a szükséges kivételeket és eltéréseket. A tagállamok
kivételeket és eltéréseket fogadnak el az általános elvek, az érintett jogai, az adatkezelő és
adatfeldolgozó, a személyes adatoknak harmadik országokba vagy nemzetközi szervezetek részére
történő továbbítása, a független felügyeleti hatóságok, az együttműködés és az egységes
alkalmazás, illetve az egyedi adatkezelési helyzetek tekintetében. Ha ezek a kivételek vagy
eltérések a tagállamok között különböznek, az adatkezelőre alkalmazandó tagállami jogot kell
alkalmazni. A véleménynyilvánítás szabadságához való jog minden demokratikus társadalomban
fennálló jelentőségének figyelembevétele érdekében az e szabadsághoz tartozó olyan fogalmakat,
mint az újságírás, tágan kell értelmezni.
Az Smtv. 4. § (3) bekezdése alapján a sajtószabadság gyakorlása nem valósíthat meg
bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, nem sértheti a közerkölcsöt,
valamint nem járhat mások személyiségi jogainak sérelmével.
Az Smtv. 10. §-a értelmében mindenkinek joga van arra, hogy megfelelően tájékoztassák a helyi, az
országos és az európai közélet ügyeiről, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai
számára jelentőséggel bíró eseményekről. A médiarendszer egészének feladata a hiteles, gyors,
pontos tájékoztatás ezen ügyekről és eseményekről.
Az Smtv. 13. §-a alapján a tájékoztatási tevékenységet végző lineáris médiaszolgáltatások kötelesek
a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország
polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről
az általuk közzétett tájékoztató, illetve híreket szolgáltató műsorszámokban kiegyensúlyozottan
tájékoztatni. E kötelezettség részletes szabályait törvény az arányosság és a demokratikus
közvélemény biztosítása követelményeinek megfelelően állapítja meg.
A Ptk. közéleti szereplő személyiségi jogának védelméről szóló 2:44. § (1)-(3) bekezdései alapján a
közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi jogainak
védelmét szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja;
azonban az nem járhat a magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével. A közéleti
szereplőt a közügyek szabad vitatásának körén kívül eső közléssel vagy magatartással szemben a
nem közéleti szereplővel azonos védelem illeti meg. Nem minősül közügynek a közéleti szereplő
magán- vagy családi életével kapcsolatos tevékenység, illetve adat.
Az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. cikke kimondja, hogy mindenkinek joga van arra, hogy
magán- és családi életét, lakását és levelezését tiszteletben tartsák. E jog gyakorlásába hatóság
csak a törvényben meghatározott, olyan esetekben avatkozhat be, amikor az egy demokratikus
társadalomban a nemzetbiztonság, a közbiztonság vagy az ország gazdasági jóléte érdekében,
zavargás vagy bűncselekmény megelőzése, a közegészség vagy az erkölcsök védelme, avagy
mások jogainak és szabadságainak védelme érdekében szükséges.
31
Az Emberi Jogok Európai Egyezményének 10. cikk 1. bekezdése alapján mindenkinek joga van a
véleménynyilvánítás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a véleményalkotás szabadságát és
az információk, eszmék megismerésének és közlésének szabadságát országhatárokra tekintet
nélkül és anélkül, hogy ebbe hatósági szerv beavatkozhasson.
III. A Hatóság döntése
III.1. Az adatkezelő személye
Az általános adatvédelmi rendelet fogalommeghatározása alapján egy természetes személyre
vonatkozó bármely olyan információ, amely alapján az adott természetes személy közvetlen vagy
közvetett módon azonosítható, személyes adatnak, az adatokon elvégzett bármely művelet
adatkezelésnek, az adatok kezelésének célját és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt
meghatározó természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb
szerv pedig adatkezelőnek minősül.
A vizsgált adatkezelés tekintetében a Kérelmezők teljes neve, családneve és gazdasági helyzetére
vonatkozó adat az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 1. pontja alapján személyes adatnak, az
adatokat összegyűjtő, feldolgozó, listába rendező és megjelentető sajtótermék kiadója pedig az
általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 7. pontja alapján adtakezelőnek minősül az akár online, akár
nyomtatott formában megjelentetett tartalmak, kiadványok és az azokban közzétett személyes
adatok tekintetében, tekintettel arra, hogy a személyes adatok (újra)felhasználásának és
nyilvánosságra hozatalának célját a sajtótermék kiadója határozza meg.
Adatkezelés 1 és Adatkezelés 2 az általános adatvédelmi rendelet 2. cikk (1) bekezdése alapján az
általános adatvédelmi rendelet hatálya alá tartozik, következésképpen ezen adatkezelésekre az
általános adatvédelmi rendelet szabályai alkalmazandók.
A fentiek értelmében a Kérelmezett mint a Forbes magyarországi kiadója, a kifogásolt adatkezelések
tekintetében adatkezelőnek minősül.
III.2. A Kérelmezők személye
A Kérelmezők közszereplői minőségének hiányára a Kérelmezők is többször hivatkoztak az eljárás
során tett nyilatkozataikban, illetve a Kérelmezettel folytatott levelezéseikben.
3145/2018. (V. 7.) számú határozatában az Alkotmánybíróság kiemelte, hogy a megváltozott
társadalmi viszonyok, különösen a telekommunikáció terjedése révén a közszereplői kör bővülése
figyelhető meg, így olyan személyeknek is lehetősége nyílik a közéleti viták aktív alakítójává válni,
akik korábban nem tartoztak a közszereplők fogalmi körébe. Ezek a személyek az ún. kivételes
közszereplők. {3145/2018 (V. 7.) AB határozat Indokolás [46]}
A véleménynyilvánítási szabadság elsősorban a közhatalom bírálatával kapcsolatos
véleménynyilvánításokat védi, az Alkotmánybíróság értelmezésében ugyanakkor a közéleti
kérdések köre szélesebb a politikai szólásnál, illetve a közhatalmat gyakorló személyek
tevékenységének bírálatánál. Ennek megfelelően a közéleti vita nem csak az állami és
önkormányzati, a közhatalmi intézményrendszer működésének egészét fogja át, hanem felöleli az
üzleti élet társadalmi felelősségvállalásának és az üzleti élet világában egyre sokasodó számban
jelentkező közéleti kérdéseket (pl. környezetvédelmi, energiahatékonysági, munka-, és
közlekedésbiztonsági kérdések). {3145/2018 (V. 7.) AB határozat Indokolás [31]-[32]}
Az Alkotmánybíróság határozata szerint a közszereplői minőség eldöntésében az alábbi
szempontoknak van jelentősége:
32
- a véleményt kifejező nyilvános közlés közérdekű vitában kifejtett álláspontot tükröz-e,
- a nyilvános közlés közszereplést érint-e,
- a nyilvános közlés tényállítást vagy értékítéletet foglal-e magában,
- a nyilvános közlés sérti-e az érintett személy emberi méltóságát vagy jó hírnevét
(becsületét).
A közszereplői minőség a közéleti kérdések megvitatásával együtt járó közszereplés tényéhez
kötött, amelyet az AB szerint mindig a meghatározott szempontok alapján, egyedileg kell értékelni:
a közlés megjelenésének módját, körülményeit és a vélemény tárgyát, kontextusát (pl. a médium
típusa, közlés apropója, tartalma, stílusa, célja, aktualitása, az arra beérkező reakciók).
A véleménynyilvánítás szabadságának érvényesülése kizárólag azokban az esetekben igazolható,
amelyekben a részvevők a saját döntésük alapján váltak a közügyek másoknál aktívabb alakítóivá,
vállalva ezzel az érintett közösség nyilvánossága előtti értékeléseket és bírálatokat is. A közügyek
vitatása körében ezért az őket érintő vagy minősítő, a személyüket támadó véleménynyilvánításokat
nagyobb türelemmel kell tűrniük. {3145/2018 (V. 7.) AB határozat Indokolás [48]}
A Kérelmezők hangsúlyozták, hogy magánéletüket mindig is el kívánták választani a vállalkozói-
piaci élettől, és bár egy vállalkozás alapítása önkéntes, ez önmagában nem jelenti azt, hogy a
vállalkozás tulajdonosai, vezető tisztségviselői közéleti szereplőkké válnak, továbbá önmagában az,
hogy valaki gazdag, nem feltétlenül elégséges feltétel a magánszféra korlátozhatóságához, ez
inkább csak az egyik összetevője a befolyásosságnak.
A Kérelmezők esetében ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a körülményt, hogy a […]
néhány év alatt – az állami támogatásoknak és az állami vagy egyéb közpénzből származó
forrásoknak is köszönhetően – több országban is piacvezetővé vált. A Kérelmezőknek számolnia
kellett azzal, hogy a sikeres, nagy vagyont termelő cég esetén az üzleti világnak, mint a közélet egy
szegmensének is aktív alakítójává válnak, vállalva az ezzel együtt járó értékeléseket és bírálatokat
is, amiket így nagyobb türelemmel kell tűrniük.
Jelen ügy kapcsán az is megállapítható, hogy a vizsgált közlések tartalmi elemei közül a Kérelmezők
neve és ügyvezetői tisztsége, tulajdonosi pozíciója közérdekből nyilvános adatnak tekintendő az
alábbiak miatt:
- A Ctv. 10. § (2) bekezdése alapján a cégjegyzék fennálló, illetve törölt adatai teljeskörűen
nyilvánosak. Így tehát a cégiratokban szereplő adatok – beleértve a személyes adatokat is,
melyeket a cégnyilvántartásban történő bejegyzés során, a cégnyilvántartás céljának
megfelelően az érintettek személyes adataikat a nyilvánosságra hozatal tudatában adják
meg – bárki számára hozzáférhetők. A cégjegyzék fennálló, illetve törölt adatai, valamint
cégiratokon szereplő személyes adatok közérdekből nyilvános adatok, melyek személyes
adatnak és egyben közérdekből nyilvános adatnak is minősülnek.
- A cégjegyzék kötelező tartalmáról a Ctv. 24. § (1) bekezdése, valamint korlátolt felelősségű
társaságok – mint amilyen a […] – a Ctv. 27. § (3) bekezdése rendelkezik. A hivatkozott
jogszabályhelyek rögzítik, hogy a cégjegyzék valamennyi cég esetében – egyebek mellett –
tartalmazza a cég vezető tisztségviselője, illetve a cég képviseletére jogosult személy nevét,
a képviseletre jogosultak tisztségét, valamint korlátolt felelősségű társaság esetében –
egyebek mellett – a tagok, illetve közös tulajdonú üzletrész esetén a tulajdonosok nevét is.
- A cégjegyzékben szereplő adatok nyilvánossága a Ctv. preambuluma alapján közérdekű
célokat is szolgál, és a jogalkotó úgy ítélte meg, hogy ezen érdek felülmúlja az adatalanyok
érdekeit.
Ki kell térni arra is, hogy a kiadványokban a […] kapcsolatban közölt információk egyfelől
megtalálhatók a […] saját beszámolóiban és honlapján, másfelől pedig az, hogy a […] állami
támogatásokat is felhasználva hajtott és hajt végre különböző bővítéseket, kapacitásfejlesztéseket,
33
közérdekből nyilvános adat a Vagyontv. 5. § (1)-(2) bekezdései, valamint az Infotv. 27. § (3)
bekezdése alapján.
III.3. Az adatkezelés jogszerűsége
Jelen ügy tárgya nem általában a gazdasági újságírás adatvédelmi elemzése, és bár az ügy jellege
és körülményei miatt a Hatóság általános megállapításokat is tesz, hangsúlyozandó, hogy jelen
eljárásban a Hatóság a Kérelmezett által kiadott konkrét kiadványokhoz („termékekhez”) kapcsolódó
adatkezeléseket vizsgálta.
Az általános adatvédelmi rendelet rendelkezései alapján az adatkezelés jogszerűségéhez számos
követelményt kell teljesíteni.
Az általános adatvédelmi rendelet 5. cikke tartalmazza azon fő alapelveket, amelyeket a személyes
adatok kezelése során figyelembe kell venni, és amelyeknek folyamatosan érvényesülniük kell az
adatkezelés során. Ilyen alapelv többek között a jogszerűség, tisztességes eljárás és átláthatóság,
a célhoz kötöttség, az adattakarékosság, a pontosság és a korlátozott tárolhatóság elve [5. cikk (1)
bekezdés a)-e) pont]. Az elszámoltathatóság elvéből [5. cikk (2) bekezdés] fakadóan az adatkezelő
felelős az adatvédelmi alapelveknek való megfelelésért, amellett képesnek kell lennie e megfelelés
igazolására is. Ennek megfelelően az adatkezelőnek tudni kell igazolnia azt, hogy a személyes
adatokat milyen célból kezeli, illetve azt is, hogy ezen adatkezelési célból miért tekinthető
elengedhetetlenül szükségesnek a személyes adatok kezelése, emellett meg kell tennie minden
észszerű intézkedést annak érdekében, hogy az adatkezelés céljai szempontjából pontatlan
személyes adatokat haladéktalanul törölje vagy helyesbítse, továbbá köteles úgy dokumentálni és
nyilvántartani az adatkezelést, hogy annak jogszerűsége utólag is bizonyítható legyen.
Az adatkezelőnek az általános adatvédelmi rendelet 6. cikkével összhangban álló jogalappal kell
rendelkeznie az adatkezeléshez, és tudnia kell igazolni, hogy az érintett hozzájárulása alapján, vagy
mely jogszabályi rendelkezés szerint kezeli/kezelte a személyes adatokat, vagy, hogy az
adatkezelés szükséges az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez,
és az adatkezelés arányosan korlátozza az érintett személyes adatok védelméhez fűződő jogát.
A Kérelmezők neve és vagyoni helyzetére vonatkozó adata kétségkívül a Kérelmezők személyes
adatának minősül, azonban – az érdekeltségükbe tartozó céggel kapcsolatos tevékenységükre
tekintettel – a cégnyilvántartásba bekerülő adataik közérdekből nyilvános adatok, valamint egyúttal
a Ctv. 10. § (1) bekezdése szerinti cégadatok is.
A kérdéses adatok cégadat-minősége természetesen nem azt jelenti, hogy a cégnyilvántartás adatai
bármilyen körben felhasználhatóak lennének: arra a célhoz kötött adatkezelés elvének tiszteletben
tartásával, megfelelő jogalap alapján, és – az információs önrendelkezési jog biztosításának
garantálása érdekében – az érintetti jogok megfelelő biztosítása mellett kerülhet sor.
A Kérelmezett nyilatkozata szerint az adatkezelés célja a sajtószabadságból fakadó jogok
gyakorlása, illetve, hogy a sajtó a demokratikus társadalomban betöltött tájékoztatási tevékenységét
megvalósítsa. A Kérelmezett célja továbbá, hogy tájékoztassa a magyar üzleti közösséget, a
legnagyobb magyar tulajdonú vállalatok mögötti tulajdonosokról, ezzel is hozzájárulva az üzleti élet
átláthatóságához és követhetőségéhez. A Kérelmezett ezenkívül feladatának tekinti a magyar
vállalkozói kultúra erősítését azáltal, hogy a sikeres magyar vállalkozók tevékenységéről beszámol
– az éves gazdaglista összeállítása részben ezt a célt is szolgálja.
A Kérelmezett a kiadványokban a […] a „[…] családhoz” kötötte. A Hatóság álláspontja szerint a
kiadványok kontextusából adódóan a „család” szó a családi vállalkozás szinonimájaként
értelmezendő, és bár a családi vállalkozásnak Magyarországon nincs jogszabályi definíciója,
szakmai értelmezés szerint méretüktől és eredményüktől függetlenül családi irányítású gazdasági
34
társaságnak, vagyis családi vállalkozásnak minősülnek azok a gazdasági társaságok,
amelyek többségi irányítása egy család vagy közös felmenőkkel rendelkező családok,
családtagok kezében összpontosul úgy, hogy az irányítás legalább kettő, tulajdonos és/vagy vezető
állású családtag stratégiai és/vagy operatív tevékenysége, illetve döntései által érvényesül.
A Kérelmezők közül kizárólag […] került nevesítésre Adatkezelés 2 esetében, és bár Adatkezelés 1
esetében feltüntetésre került, hogy a gazdasági tevékenységben a család […] generációja érdekelt,
a kiadványok egyszer sem neveznek meg egyéb családtagokat sem konkrétan, sem közvetetten
utalva rájuk. A cégnyilvántartásban szereplő információk alapján egyértelmű, hogy a […] család
mely tagjai tartoznak e személyi körbe.
Következésképpen nem állja meg a helyét a Kérelmezők álláspontja, miszerint a „[…] család”
pontatlan személyes adat lenne, mert az minden családtagra, közöttük kiskorú gyermekekre is
utalást tartalmaz. A listák nyomtatott és online változata sem tartalmaz közvetlen vagy közvetett
utalást a kiskorú gyermekekre vonatkozóan, vagyis a Kérelmezett nem kezel a család kiskorú
tagjaival kapcsolatos adatot, és kiskorú családtagokra vonatkozó adat a cégjegyzékben sem
található. Mindebből kifolyólag a […] család kiskorú tagjai nem tekinthetők Adatkezelés 1 és
Adatkezelés 2 érintettjeinek.
Szintén figyelembe kell venni, hogy a Forbes egy gazdasági, üzleti témakörben írt cikkeket és
összeállításokat tartalmazó sajtótermék, így a Hatóság álláspontja szerint a bárki számára elérhető
nyilvántartások és a cégek saját nyilvános közléseinek, beszámolóinak részét képező adatoknak és
információknak a különböző összeállításokban történő közlése, terjesztése nem sérti a célhoz kötött
adatkezelés elvét.
Hangsúlyozandó továbbá, hogy a gazdasági tevékenységből származó vagyonnak, illetve a
gazdasági társaság értékének meghatározott módszerrel történő becslése egyértelműen a
véleménynyilvánítás szabadságának körébe esik. A Kérelmezett a becsléshez különböző nyilvános
forrásokból származó adatokat gyűjtött össze, majd ezeket az adatokat egy meghatározott
módszertan alapján kiértékelte.
Adatkezelés 1 esetében, a nyomtatott és online változatban is megtalálható az alábbi módszertani
leírás:
„Családinak vettük azokat a cégeket, ahol a tulajdonosi körben, illetve a vezető
menedzsmenttagok között vérségi rokonság áll fenn (tehát a házastársak által tulajdonolt
cégeket, ha más rokon nem tagja a menedzsmentnek, nem vettük számításba). A társaságokat
az amerikai Forbes módszertanát alapul véve értékeltük. Ahol lehetett, EBITDA-alapon
számoltunk, leginkább ez alkalmas arra, hogy megmutassa a cégek pénztermelő képességét.
Iparági szorzókat használtunk, majd az így kapott értékből levontuk a vállalat kötelezettségeit,
és hozzáadtuk a készpénzállományát.
Valamennyi esetben publikusan elérhető információkból dolgoztunk, ahol lehetett, konszolidált
adatokat használtunk, ahol ilyen nem állt rendelkezésre, magunk konszolidáltuk az
eredményeket az elérhető információk alapján. A Bisnode PartnerControl gyűjtései segítették a
munkánkat, a cégértékelésben a Concorde MB Partners munkatársai adtak tanácsot.”
Adatkezelés 2 esetében, a nyomtatott és online változatban az alábbi módszertani leírás található:
„A cégek értékelésében amerikai anyalapunk módszertanát vettük alapul. Ahol tudtunk, az
EBITDA alapján számoltunk, és a cégbírósági adatokat vettük figyelembe. A nemzetközi
vállalatértékelési gyakorlatnak megfelelően iparági szorzót alkalmaztunk. Itt Aswath
Damodaran, a New York University professzorának listáját használtuk kiindulásnak, de
cégértékelési szakemberekkel és régiós testvérlapjainkkal együtt a szorzókat a régióra, illetve
a magyar piacra szabtuk, ahol ez szükséges volt. Az így kapott értékhez hozzáadtuk a cég
35
rendelkezésére álló készpénzállományt, és kivontuk belőle a hiteleket (a nagyobb holdingoknál
mindig a konszolidált beszámolókat vettük alapul).
Az ingatlanos, vagyonkezelő vagy pénzügyi cégeknél a társaságokban felhalmozott vagyont (az
ingatlanok, eszközök, befektetések értékét) néztük, és az amerikai Forbes módszertana szerint
az összes kötelezettséget számba vettük.
Az osztalékoknál levontuk az adókat, továbbá ahol tudtuk, felmértük a milliárdosok egyéb
érdekeltségeinek finanszírozási igényét, és azt is levontuk az osztalékból, illetve beszámítottuk
az elmúlt évek osztalékainak egy részét is. Mindig nyilvánosan elérhető adatokból dolgozunk.
Mindig a legfrissebb elérhető adatokat vettük alapul, a legtöbb – nem nyilvános – társaságnál
ez a 2018. január 1-től 2018. december 31-ig záródó üzleti évre leadott beszámolókat jelenti.
Részvényeknél a legfrissebb adatokkal számoltunk. A vagyonbecslés zárása: 2019. december
10.
Az adatok összegyűjtésében a Bisnode PartnerControl volt segítségünkre. A cégek
felértékelésében tanácsadócégek M&A szakértői segítettek minket.”
A fentiekhez hasonló módszertani leírás a Forbes valamennyi hasonló kiadványában (nyomtatott és
online változatban egyaránt) megtalálható. Emellett a nyilatkozatok és a Hatóság részére
megküldött dokumentumok alapján megállapítható, hogy a Kérelmezett az aktuális listák
összeállításakor, de még a kiadványok megjelenése előtt valamennyi esetben elküldte a
Kérelmezők részére a módszertan alapján készített vagyon- illetve értékbecslést a Kérelmezők,
illetve a vállalkozás vonatkozásában, minden esetben visszajelzést kérve tőlük, illetve, hogy
szükség esetén pontosítsák az adatokat. (A Kérelmezők és a Kérelmezett közötti levélváltások
részletesen a III.4. pontban, az érintetti jogokkal összefüggésben kerülnek bemutatásra.)
Következésképpen, fentiek alapján nem állja meg a helyét a Kérelmezők azon állítása, miszerint
nem tudják, hogy a Forbes szakújságírói milyen logikával elemzik az adatokat.
Az adatkezelés jogalapjaként a Kérelmezett, ugyan nem jelölte meg konkrétan, de lényegében
hivatkozott az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés e) pontjára, illetve konkrétan
megjelölte az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés f) pontját. Mindezt a Kérelmezett
azzal indokolta, hogy álláspontja szerint egyrészt Kérelmezett által végzett tevékenység, vagyis a
gazdasági újságírás és ennek keretén belül a leggazdagabb és egyben legnagyobb (vagy az
átlagosnál nagyobb) társadalmi befolyással bíró személyek rendszeres, nyilvánosan elérhető
adatok alapján történő összegyűjtése és az adatok és információk meghatározott módszertan
szerinti értékelése, értelmezése és archiválása a köz érdekét szolgáló tevékenység, másrészt pedig
a […] jelentős állami támogatásokat kap és kapott, ami már önmagában indokolja, hogy a polgárok
(az olvasóközönség) számára a beruházások mögött álló tulajdonos személye megismerhető
legyen.
A Kérelmezett továbbá hivatkozott Magyarország Alaptörvényére – amely a személyes adatok
védelméhez való jog mellett, a közérdekű adatok nyilvánosságát, valamint a sajtószabadságot és a
sajtó sokszínűségét is védi –, az Smtv 10. §-ára, az általános adatvédelmi rendelet 85. cikkére,
továbbá az Alkotmánybíróság által hozott olyan döntésekre, amelyek kifejezetten a sajtó által
megvalósított adatkezelésekkel és a sajtószabadság gyakorlásával, illetve a véleménynyilvánítás
szabadságával összefüggésben születtek.
Magyarország Alaptörvénye a személyes adatok védelméhez való jogot, a sajtószabadságot és a
véleménynyilvánítás szabadságát is az alapvető jogok között nevesíti, így a sajtószabadság és a
véleménynyilvánítás szabadsága, mint alkotmányos alapjog érvényesítésének a személyes adatok
védelméhez fűződő alkotmányos alapjog védelmével együtt kell megvalósulnia.
Az Alkotmánybíróság a médiajogi kérdéseket elbíráló 165/2011. (XII. 20.) AB határozatában
összefoglalta a szólás- és sajtószabadság megalapozásával kapcsolatos felfogását, és az
36
önkifejezés szabadsága mellett hangsúlyozta a demokratikus közvélemény polgárok általi
alakításának fontosságát. Döntésében az Alkotmánybíróság kimondta, hogy „a véleményszabadság
egyszerre szolgálja az egyéni autonómia kiteljesedését és a közösségoldaláról a demokratikus
közvélemény megteremtésének, fenntartásának a lehetőségét. [...] A sajtó a szólásszabadság
intézménye. Így a sajtószabadság, amennyiben a szólás, a közlés, a vélemény szabad
kinyilvánítását szolgálja, úgy védelme szintén kettős meghatározottságú: a szubjektív alanyi jogi
jelleg mellett a közösség oldaláról a demokratikus közvélemény megteremtését és fenntartását
szolgálja. [...] A sajtószabadság jogának gyakorlása révén az alapjog jogosultja aktív alakítója a
demokratikus közvéleménynek. A sajtó ezen minőségében ellenőrzi a közélet szereplőinek,
intézményeinek tevékenységét, a döntéshozatal folyamatát,tájékoztatja arról a politikai közösséget,
a demokratikus nyilvánosságot (a »házőrző kutya« szerepe).”
A Tietosuojavaltuutettu kontra Satakunnan Markkinapörssi Oy és Satamedia Oy előzetes
döntéshozatal iránti kérelem tárgyában benyújtott C-73/07. számú ügyben az EUB a személyes
adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról
szóló 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1995. október 24.) 9. cikke – amelyet
felváltott az általános adatvédelmi rendelet 85. cikke – értelmében vett újságírói tevékenység
fogalmával foglalkozott, és 2008. december 16. napján hozott ítéletében az alábbiakat állapította
meg:
- „Annak figyelembevétele érdekében, hogy a szólásszabadság milyen nagy jelentőséggel bír
valamennyi demokratikus társadalomban, egyrészről az erre vonatkozó fogalmakat, köztük
az újságírást tágan kell értelmezni. Másrészről, és a két alapvető jog közötti egyensúly
megteremtése érdekében, a magánélet tiszteletben tartásához való alapvető jog védelme
megköveteli, hogy […] az adatok védelme alóli kivételek és a védelem korlátozásai a
feltétlenül szükséges határokon belül maradjanak.” [EUB, C-73/07. sz. ügy, Ítélet 56. pont]
- „[A]z irányelv 9. cikkében előírt kivételek és eltérések nemcsak a médiavállalkozásokra,
hanem valamennyi, újságírói tevékenységet végző személyre alkalmazandók.” [EUB, C-
73/07. sz. ügy, Ítélet 58. pont]
- „Azon tény, hogy a nyilvános jellegű adatok nyilvánosságra hozatala nyereségszerzési
célhoz kötött, nem zárja ki a priori, hogy azt kizárólag újságírás céljából folytatott
tevékenységnek lehessen tekinteni. […] Bizonyos kereskedelmi siker a szakmai újságírás
fennmaradásának elengedhetetlen feltételeit is jelenti.” [EUB, C-73/07. sz. ügy, Ítélet 59.
pont]
- „[A] nemzeti jogszabályok szerint nyilvános dokumentumokból származó adatokat érintő
olyan tevékenységek, mint az alapügybeliek, „újságírói tevékenységeknek” minősíthetők,
amennyiben céljuk, hogy információkat, véleményeket vagy eszméket tegyenek
hozzáférhetővé a nyilvánosság számára, bármilyen is legyen a továbbítás módja. E
tevékenységek nincsenek fenntartva a médiavállalkozások számára, és kötődhetnek
nyereségszerzési célhoz.” [EUB, C-73/07. sz. ügy, Ítélet 61. pont]
Fenti megállapításait az EUB a Sergej Buivids kontra Datu valsts inspekcija előzetes döntéshozatal
iránti kérelem tárgyában benyújtott C-345/17. számú ügyben 2019. február 14. napján hozott
ítéletében is megismételte:
- „A Bíróság már megállapította, hogy annak figyelembevétele érdekében, hogy a
véleménynyilvánítás szabadsága milyen nagy jelentőséggel bír valamennyi demokratikus
társadalomban, az erre vonatkozó fogalmakat – köztük az újságírást – tágan kell értelmezni
(lásd ebben az értelemben: 2008. december 16-i Satakunnan Markkinapörssi és Satamedia
ítélet, C-73/07, EU:C:2008:727, 56. pont).” [EUB, C-345/17. sz. ügy, Ítélet 51. pont]
- „Ily módon a 95/46 irányelv előkészítő munkálataiból kitűnik, hogy az ezen irányelv 9.
cikkében előírt mentességek és eltérések nemcsak a médiavállalkozásokra, hanem
valamennyi, újságírói tevékenységet végző személyre alkalmazandók (lásd ebben az
értelemben: 2008. december 16-i Satakunnan Markkinapörssi és Satamedia ítélet, C-73/07,
EU:C:2008:727, 58. pont).” [EUB, C-345/17. sz. ügy, Ítélet 52. pont]
- „A Bíróság ítélkezési gyakorlatából kitűnik, hogy „újságírói tevékenységek” azok a
tevékenységek, amelyek célja, hogy információkat, véleményeket vagy eszméket tegyenek
37
hozzáférhetővé a nyilvánosság számára, bármilyen is legyen a továbbítás módja (lásd ebben
az értelemben: 2008. december 16-i Satakunnan Markkinapörssi és Satamedia ítélet, C-
73/07, EU:C:2008:727, 61. pont).” [EUB, C-345/17. sz. ügy, Ítélet 53. pont]
Az általános adatvédelmi rendelet (153) preambulum-bekezdése szintén kimondja, a
véleménynyilvánítás szabadságához való jog minden demokratikus társadalomban fennálló
jelentőségének figyelembevétele érdekében az e szabadsághoz tartozó olyan fogalmakat, mint az
újságírás, tágan kell értelmezni.
A nyilvánosan elérhető adatbázisokból, a gazdasági társaságok saját közléseiből és beszámolóiból
származó (személyes) adatok feldolgozása, valamint az összegyűjtött adatok meghatározott
módszertan alapján történő kiértékeléséből és az értékbecslésből származó, akár újonnan
keletkeztetett adatokat érintő tevékenységek a Kérelmezett újságírói tevékenységéhez
kapcsolódnak. Azon tény, hogy ezen adatok nyilvánosságra hozatala adott esetben
nyereségszerzési célhoz (is) kötött, nem zárja ki, hogy azt újságírás céljából folytatott
tevékenységnek lehessen tekinteni.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: EJEB) gazdag gyakorlattal rendelkezik
azoknak a sajátos mércéknek a kidolgozásában, amelyek a közügyek vitatása során elhangzott
véleménynyilvánítások korlátozhatóságára vonatkoznak. Az EJEB gyakorlata ugyanakkor azt is
egyértelművé tette, hogy a közügyekkel összefüggésben kifejtett vélemények fokozott védettsége
nem korlátozódik csupán a szűken vett politikai vitákra és a politikusokra. Egyrészt a pártpolitikai
vitákon túl a közösséget érintő egyéb kérdések megvitatásának szabadságát is különös erővel védi
a véleménynyilvánítás Európai Emberi Jogi Egyezményben biztosított joga (EJEB: Thorgeirson
kontra Izland, kérelem száma: 13778/88, 64. pont, 1992., érdemben és elégtételről való döntés).
Másrészt az EJEB nem csupán azokban az esetekben hívja fel a közügyek vitatásának kiemelkedő
jelentőségű érvét, amelyekben a vitatott megszólalás politikusokra vagy hivatalos személyekre
vonatkozik, hanem akkor is, ha az adott közérdekű kérdés magánszemélyeket (is) érint. Utóbbi
esetben a magánszemélyek tűrésküszöbének is emelkednie kell (EJEB: Bladet Tromsø és Stensaas
kontra Norvégia, kérelem száma: 21980/93, 1999., érdemben és elégtételről való döntés).
A sajátos mércék alkalmazása szempontjából tehát nem önmagában az érintett személy
státuszának, hanem a vélemény közügyekhez kapcsolódó jellegének van meghatározó szerepe.
Vagyis, a közügyekkel összefüggő szabad véleménynyilvánítás kapcsán nem annak van
jelentősége, hogy az adott tudósítással érintett személy maga hivatásszerűen közszereplő-e vagy
sem, hanem annak, hogy a megszólaló milyen kérdésben szólalt meg, és a kérdéses közlés
hozzájárul-e közéleti vitához.
Bár a Kérelmezők üzleti életben betöltött szerepe, valamint az állami vagy egyéb közpénzből
származó források felhasználása, és az ezekkel kapcsolatos tényfeltáró újságcikkek, riportok
valóban kapcsolódhatnak közéleti vitához, kérdésként merül fel, hogy ez a Kérelmezett által
megjelentetett gazdaglisták esetében is elmondható-e.
A már említett „Markkinapörssi ügyet” megvizsgálta az EJEB is {Satakunnan Markkinapörssi Oy és
Satamedia Oy kontra Finnország [Nagykamara], 931/13. sz. ügy, 2017. június 27.}, amely
döntésében emlékeztetett az ítélkezési gyakorlat azon kritériumaira, amelyeknek iránymutatásként
kell szolgálniuk a nemzeti hatóságok és magának az EJEB számára, amikor egymással szemben
mérlegelik a véleménynyilvánítás szabadságát és a magánélet tiszteletben tartásához való jogot.
Amikor egy közérdekkel bíró ügyre vonatkozó politikai beszédről vagy vitáról van szó, kevés
lehetőség van az információk megismerése és közlése jogának korlátozására, „és ez egy alapvető
jog egy demokratikus társadalomban”.
Az adatvédelmi szabályoktól újságírói célból való eltérés lehetővé teszi az újságírók számára, hogy
újságírói tevékenységük végzése érdekében személyes adatokhoz férhessenek hozzá, gyűjthessék
és kezelhessék azokat, azonban az EJEB rámutatott arra, hogy önmagában az a tény, hogy
38
valamilyen információ hozzáférhető a köz számára, nem feltétlenül vonja ki azt az Emberi Jogok
Európai Egyezménye 8. cikkének védelme alól, és a cégeknek mint professzionális médiaipari
szereplőknek tisztában kellett lenniük azzal, hogy az adatok nagyarányú gyűjtésére és közzétételére
nem feltétlenül alkalmazható a kizárólagosan újságírói tevékenységre vonatkozó kivételszabály. Az
Emberi Jogok Európai Egyezménye 8. és 10. cikke által védett jogok egymással szembeni
súlyozása kapcsán az EJEB ugyan egyfelől rámutatott arra, hogy a hivatalos iratokhoz (adózási
információkhoz) való szabad hozzáférés valóban elősegítheti a közérdekű kérdésekről szóló
demokratikus vitát, ugyanakkor megállapította, hogy a nyers adatok bármiféle elemzés nélküli, nagy
tömegben való közzététele mellett nem szólt közérdek. Az adózásra vonatkozó adatok a
nyilvánosság kíváncsi tagjai számára lehetővé tehették az egyének gazdasági helyzetük alapján
történő kategorizálását, továbbá kielégíthették a nyilvánosság mások magánéletére vonatkozó
információk iránti vágyát, ez pedig nem tekinthető közérdekű kérdésről szóló vita előmozdításának.
Az EJEB gyakorlatát a már szintén említett „Buivids-ügyben” az EUB az uniós jogba is átültette: „E
tekintetben ebből az ítélkezési gyakorlatból kitűnik, hogy a magánélet tiszteletben tartásához való
jog és a véleménynyilvánítás szabadságához való jog közötti egyensúly megteremtése céljából az
Emberi Jogok Európai Bírósága kialakította a figyelembe veendő releváns kritériumokat, többek
között a közérdekű vitához való hozzájárulást, az érintett ismertségét, a tudósítás tárgyát, az érintett
korábbi magatartását, a közzététel tartalmát, formáját és következményeit, az információk
megszerzésének módját és körülményeit, valamint helytállóságukat (lásd ebben az értelemben:
EJEB, 2017. június 27., Satakunnan Markkinapörssi Oy és Satamedia Oy kontra Finnország,
CE:ECHR:2017:0627JUD000093113, 165. §). Hasonlóképpen figyelembe kell venni azt, hogy az
adatkezelő elfogadhat a magánélethez való jogba való beavatkozás terjedelmének mérséklését
lehetővé tévő intézkedéseket.” [EUB, C-345/17. sz. ügy, Ítélet 66. pont]
Az Alkotmánybíróság a Kúria Pfv.IV.20.884/2017/7. számú ítéletét megsemmisítő IV/1368/2018.
számú határozatában, valamint a Kúria Pfv.IV.21.398/2017/4. számú ítéletét megsemmisítő
IV/316/2019. számú határozatában is kimondta, hogy „[a]z Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdésében
foglalt, az egyén magán- és családi élete, otthona, kapcsolattartása kiemelt védelme folytán a
közszereplők és nem közszereplők közeli hozzátartozói is különösen védendők. […] Önmagában a
köz kíváncsisága, pletykaéhsége nem alapozza meg egy kérdés közérdeklődésre számot tartó
jellegét. Nem közszereplő magánszférájához való joga a véleménynyilvánítás joga érdekében
alkotmányosan korlátozható lehet kiemelt közérdeklődésre számot tartó ügyben a nem közszereplő
családi kapcsolatai vonatkozásában is, amennyiben a közvélemény tájékoztatása feltétlenül
szükséges és a nyilvánosságra hozott adat a nem közszereplő magánéletének egy konkrét,
kizárólag a közérdeklődésre számot tartó ügyhöz kapcsolódó adekvát részlete.” {IV/1368/2018. AB
határozat, Indokolás [61]; IV/316/2019. AB határozat, Indokolás [54]}
Fentieket figyelembe véve, a Hatóság álláspontja szerint semmilyen körülmény nem utal arra, hogy
a gazdaglisták összeállítása „watchdog” típusú tevékenység lenne, és hogy konkrét közéleti vitához
kapcsolódna. Ezek a listák rendszeresen (évente) megjelennek, nem konkrét eseményekhez
kapcsolódnak, hanem éppen ahhoz, hogy ki és milyen mértékben gazdagodott meg az adott
időszakban, függetlenül a vagyon forrásától, a listák ugyanis egy meghatározott módszertan alapján
kerülnek összeállításra, nem pedig az alapján, hogy ki, illetve melyik vállalkozás kapott állami
támogatást, így az összeállításokban olyan személyek és vállalkozások is szerepelnek, akik, illetve
amelyek nem részesültek állami támogatásban. Amíg a gazdasági újságírásnak valóban lehet
„küldetése”, addig a „gazdaglista” mint termék elsősorban nem közvetlenül közéleti vitához
kapcsolódik, hanem „pletykaéhséget” elégít ki, hiszen nem konkrét tényfeltárásról, oknyomozásról
van szó (ami a „watchdog” típusú újságírásra jellemző), hanem arról, hogy a Kérelmezett a
nyilvánosan elérhető információk alapján, saját módszertan szerint becsüli meg a vállalkozások
értékét, illetve személyek esetében a vállalkozás tevékenységéből származtatható vagyon
nagyságát, majd a becsült érték, illetve vagyon alapján rangsorolja a cégeket, személyeket.
A gazdasági újságírásra mint közérdekű tevékenységre való hivatkozás Adatkezelés 1 és
Adatkezelés 2 vonatkozásában sem fogadható el az adatkezelés jogalapjaként. Ennek oka, hogy az
39
általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés e) pontja szerinti jogalap valamilyen jogszabály
által ilyennek minősített közfeladathoz kapcsolódó adatkezelési tevékenységhez fűződhet. A
gazdasági újságírás ugyan közérdekű tevékenység, de nem közfeladat (az általános adatvédelmi
rendelet szóhasználatában közérdekű feladat), mint ahogyan az újságíró sem tekinthető
közfeladatot ellátó személynek [vö. a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 459. § (1)
bekezdés 12. pontja].
Adatkezelés 1 és Adatkezelés 2, illetve a hasonló „gazdaglisták” esetében a Kérelmezett tehát nem
közérdekű feladatot hajt végre, már csak azért sem, mert ezek a listák – jellegükből adódóan és
mivel nem is ez a céljuk – nem adnak alapos képet egy-egy kétes vagy annak vélt ügyletről.
Az újságírói tevékenységet maga az általános adatvédelmi rendelet sem a 6. cikk (1) bekezdés e)
pontja szerinti jogalap körébe sorolja. Ezt támasztja alá, hogy a 17. cikk (3) bekezdés b) pontja
pontosan követi a 6. cikk (1) bekezdés e) pontjában is használt fogalmakat [illetve az uniós jogalkotó
a 17. cikk (3) bekezdés b) pontjában lényegében összevonta az egymáshoz egyébként is közel álló
6. cikk (1) bekezdés c) és e) pontja szerinti jogalapokat]. A véleménynyilvánítással kapcsolatos
adatok törlésének mellőzhetőségét azonban nem ez a pont, hanem a 17. cikk (3) bekezdés a) pontja
tartalmazza.
Mindebből az következik, hogy Adatkezelés 1 és Adatkezelés 2, az ezekhez hasonló „gazdaglisták”,
illetve általában a gazdasági újságírással kapcsolatos valamennyi adatkezelés – ami nem
hozzájáruláson alapul – az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés f) pontja szerinti
jogos érdek jogalapon történhet meg.
Az eljárás során tett nyilatkozataiban a Kérelmezett hivatkozott a jogos érdek jogalapjára is.
Az általános adatvédelmi rendelet (47) preambulum-bekezdése alapján, ha az adatkezelés
jogalapja a jogos érdek, akkor előzetesen érdekmérlegelést kell elvégezni, melynek keretében
többek között meg kell határozni a jogos érdeket, az érintettre gyakorolt hatást, továbbá azt, hogy
az adatkezelés szükséges, illetve arányos-e, valamint mérlegelni kell, hogy a jogos érdek vagy pedig
az érintetti jog-e a magasabb rendű.
Jogos érdeken alapuló adatkezelésre tehát csak akkor kerülhet sor, ha az adatkezelő előzetesen
elvégzi az érdekmérlegelési tesztet és a teszt eredményeképpen az adatkezelő vagy harmadik fél
jogos érdeke felülmúlja az érintettet az adatkezelés révén érő esetleges hátrányokat.
Az érdekmérlegelési teszt egy három lépcsős folyamat, melynek során azonosítani kell az
adatkezelő jogos érdekét, valamint a súlyozás ellenpontját képező adatalanyi érdeket és az érintett
alapjogot, végül a súlyozás elvégzése alapján meg kell állapítani, hogy kezelhető-e a személyes
adat. Mindezek alapján az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés f) pontjára való
hivatkozás akkor lehet megfelelő, és így az adatkezelés akkor lehet jogszerű, ha az
érdekmérlegelési teszt konklúziója az, hogy az adatkezelő vagy harmadik fél jogos érdeke
elsőbbséget élvez az érintett jogos érdekével, személyes adatok védelméhez fűződő jogával
szemben, és az érintetti jogok korlátozása arányban áll az adatkezelő vagy harmadik fél – e
korlátozás által – érvényesülő jogos érdekével.
Ezen érdekmérlegelés során kell az adatkezelőnek mérlegelnie többek között azt, hogy az érintett
közszereplő-e (ha igen, akkor ez az adatkezelő adatkezeléshez fűződő érdekét erősíti), illetve hogy
a kérdéses újságírói tevékenység oknyomozó jellegű-e (ez megint csak erősíti az adatkezeléshez
fűződő érdeket), vagy csak a pletykaéhség kielégítését szolgálja (ebben az esetben a személyes
adatok védelméhez fűződő érdek erősebb). Úgyszintén sikeres az érdekmérlegelés, amennyiben az
adott cikk a közpénzből juttatott támogatásokról szól, és egyébként közérdekből nyilvános adatokat
(pl. cégadatokat) tartalmaz.
40
Az érdekmérlegelési tesztet megfelelően dokumentálni kell az elszámoltathatóság elve alapján, az
érintetteket pedig az általános adtavédelmi rendelet alapján megfelelően tájékoztatni kell az
adatkezelő jogos érdekéről, függetlenül attól, hogy a személyes adatokat az érintettektől gyűjtik [13.
cikk (1) bekezdés d) pont], vagy azokat nem az érintettől szerezték meg [14. cikk (2) bekezdés b)
pont].
A Kérelmezett az eljárás során tett nyilatkozataiban kifejtette álláspontját és érveit a saját, illetve
harmadik fél (nyilvánosság) jogos érdekének fennállása és ezáltal a Kérelmezők jogainak és
érdekeinek korlátozása mellett, ez azonban nem felel meg az általános adatvédelmi rendelet (47)
preambulum-bekezdése szerinti, érdekmérlegeléssel kapcsolatos követelményeknek. A
Kérelmezett az érdekmérlegelést nem megfelelően végezte el, valamint – ahogy az a határozat III.4.
pontjában részletesen kifejtésre kerül – ezzel összefüggésben nem nyújtott megfelelő előzetes
tájékoztatást sem a Kérelmezők részére, és álláspontjáról csak a Kérelmezők jogi képviselőjének
küldött válaszleveleiben tájékoztatta a Kérelmezőket.
Az érdekmérlegelés kapcsán ki kell emelni azt is, hogy az, hogy egy adatkezelés milyen
szempontból és milyen mértékben érint(het) hátrányosan egy érintettet, nem általánosítható, mert
az adatalanyok és a körülményeik minden esetben különbözőek, tehát ez egy szubjektív értékítélet,
ami azt jelenti, hogy ugyanazt az adatkezelést, melyet egyik esetben elfogadhatónak tart az egyik
adatalany, egy másik esetben egy másik adatalany sérelmesnek találhat.
Az információszabadságnak és az információs önrendelkezési jognak egymásra tekintettel kell
érvényesülnie, így figyelembe kell venni, hogy az adatok nyilvánossága nem sérti-e aránytalanul a
magánszférához való jogot. Jelen ügy kapcsán mindazonáltal megállapítható, hogy a Kérelmezett
által folytatott adatkezelések és az azokon alapuló nyilvános közlések tartalma nem a Kérelmezők
magán- vagy családi életével, hanem az érdekeltségükbe tartozó vállalkozás tevékenységével,
illetve az abból származtatható gazdasági eredményekkel kapcsolatosak. Egyértelműen
megállapítható, hogy az ebben a körben kezelt adatoknak, valamint a közléseknek nem a
Kérelmezők családi- és magánéletéhez, hanem a gazdasági-üzleti életben elért eredményeihez van
köze.
Tekintettel arra, hogy az összeállítások a Kérelmezők bárki számára megismerhető közérdekből
nyilvános személyes adatain, a gazdasági tevékenységből származó vagyon becsült összegén,
illetve a vállalkozás becsült értékén túl nem tartalmaznak további személyes adatokat, továbbá a
szócikkek tartalma a […] beszámolóin és nyilvános közlésein alapul, így az adatkezelés nem haladja
meg a szükséges és arányos mértéket, a listák archiválása pedig összeegyeztethető az adatkezelés
eredeti céljával, a Hatóság megállapítja, hogy a Kérelmezett Adatkezelés 1 és Adatkezelés 2
vonatkozásában sem sértette meg az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés b), c) d)
és e) pontjai szerinti célhoz kötöttség, adattakarékosság, pontosság és korlátozott tárolhatóság
elvét.
Az elszámoltathatóság elve alapján az adatkezelőknek az adatkezelés teljes folyamata során úgy
kell megvalósítaniuk az adatkezelési műveleteket, hogy képesek legyenek az adatvédelmi
szabályoknak való megfelelés bizonyítására. Az elszámoltathatóság elve tehát nem csak általában,
folyamat szinten értelmezhető, hanem valamennyi konkrét adatkezelési tevékenység, egy konkrét
érintett személyes adatai kezelésének vonatkozásában is érvényesül.
A Hatóság álláspontja szerint a Kérelmezett által megjelölt jogos érdek elfogadható Adatkezelés 1
és Adatkezelés 2 esetében is, azonban a Kérelmezett azzal, hogy az érdekmérlegelést nem
megfelelően végezte el, illetve a saját, illetve a nyilvánosság jogos érdekeiről, valamint a Kérelmezők
érdekeivel való összemérésének eredményéről előzetesen nem tájékoztatta a Kérelmezőket,
megsértette az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés f) pontját, valamint az általános
adatvédelmi rendelet 5. cikk (2) bekezdése szerinti elszámoltathatóság elvét Adatkezelés 1 és
Adatkezelés 2 vonatkozásában is.
41
III.4. Az érintetti jogok és a joggyakorlás korlátai
Az érintetti jogokkal összefüggésben a Kérelmezők kérelmükben Adatkezelés 1 és Adatkezelés 2
vonatkozásában is kérték, hogy a Hatóság az általános adatvédelmi rendelet 13. cikk (2) bekezdés
f) pontjának és 14. cikk (2) bekezdés g) pontjának, 14. cikk (1)-(2) bekezdésének, 15. cikk (1)
bekezdés h) pontjának, valamint 21. cikk (1) bekezdésének megsértése miatt állapítsa meg a
jogellenes adatkezelés tényét, továbbá a 18. cikk (1) bekezdés a) és d) pontjai alapján rendelje el a
személyes adatok korlátozását, majd a személyes adatok 17. cikk (1) bekezdés c) pontja szerinti
törlését.
A fentebb már részletezett kettősség – miszerint bizonyos személyes adatok egyben közérdekből
nyilvános cégadatok is – természetesen nem jelentheti, hogy e körülmény okán az érintett teljesen
elvesztené az adatok feletti önrendelkezési jogát, és a személyes adatok nyilvánossága a
magánszférájához való jog korlátozás nélküli, teljes körű elvesztésével járjon.
Az érintettek jogainak (beleértve a tájékoztatáshoz, a tiltakozáshoz és a törléshez való jogot)
gyakorlására vonatkozó intézkedésekkel összefüggő adatkezelői kötelezettségeket az általános
adatvédelmi rendelet 12. cikke határozza meg.
A nyilatkozatok és a rendelkezésre álló dokumentumok alapján Kérelmezők (illetve jogi képviselőjük)
és a Kérelmezett (illetve újságírói) között az alábbi levélváltásokra került sor a vizsgált időszakban:
- A Kérelmezett alkalmazásában álló újságíró 2019. augusztus 16. napján elektronikus levél
útján felvette a kapcsolatot a Kérelmezőkhöz köthető vállalkozással Adatkezelés 1 kapcsán,
mely levélhez mellékelten csatolásra került az összeállítás elkészítéséhez használt
módszertan alábbi rövid leírása:
„A cégek értékelésében az amerikai anyalapunk módszertanát vettük alapul. Ahol
tudtunk, EBIDTA alapján számoltunk, és cégbírósági adatokat vettünk figyelembe. A
nemzetközi vállalatértékelési gyakorlat szerint iparági szorzót vettünk alapul. Itt Aswath
Damodaran, a New York University professzorának listáját használtuk kiindulásnak, de
hazai cégértékelési szakemberekkel és régiós testvérlapjainkkal együtt a szorzókat
régióra, illetve a magyar piacra szabtuk, ahol ez szükséges volt. Az így kapott értékhez
hozzáadtuk a cég rendelkezésére álló készpénzállományát, és kivontuk belőle a
hiteleket. Részletes számításunkat megtalálja a csatolt Excel-fájlban.”
A módszertani leírás mellett az e-mail mellékleteként egy excel táblázat formájában
megküldésre került a […] adatai alapján történő számítás (becslés) is.
Fentiek alapján megállapítható, hogy a Kérelmezők, állításukkal ellentétben nem 2019.
augusztus 26. napján, hanem 2019. augusztus 16. napján értesültek arról, hogy a
Kérelmezett a Forbes legértékesebb családi vállalkozásokat tartalmazó listáján fel kívánja
tüntetni a […] Az újságírói megkeresést követően, a 2019. augusztus 22-26. közötti
időszakban a […] és a Kérelmezett között az alábbi levélváltásokra került sor:
• A Kérelmezett 2019. augusztus 22. napján – egy a Hatóság előtt nem ismert e-mailre
adott válaszában – tájékoztatta a […] (illetve a Kérelmezők) képviseletében eljáró
személyt, hogy a listában mindenkinél a cégnév és a családnév fog szerepelni, a
szócikk felett a cégbejegyzésben szereplő tulajdonosok kerülnek feltüntetésre,
akárcsak akkor, amikor a […] utoljára szerepelt ezen a listán.
• A […] 2019. augusztus 26. napján azzal a kéréssel fordult a Kérelmezetthez, hogy a
Kérelmezett a korábbi évekhez hasonlóan mellőzze a […] és a […] család
szerepeltetését Adatkezelés 1 kapcsán, és semmilyen összeállításban ne használják
a „[…] család” kifejezést.
• A Kérelmezett 2019. augusztus 26. napján küldött válaszában tájékoztatást adott
arról, hogy a […] a korábbi években azért nem szerepelt a Forbes családi céges
listáján, mert az adott évi adatok és az azok alapján készült becslések alapján
véleményük szerint nem fértek be a 25 legnagyobb cég közé. Három éve a család és
42
a cég szerepelt az akkori listán, mert az akkori számítások szerint befértek a 25
legnagyobb cég közé. A Forbes más listáin – például a 100 legnagyobb magyar
tulajdonú magáncég rangsorában – az elmúlt években is szerepelt a […], akkor azért
került mellőzésre a család említése, mert az nem volt indokolt.
- 2019. augusztus 30. napján kelt levelükben a Kérelmezők az általános adatvédelmi rendelet
14. cikke szerinti előzetes tájékoztatáshoz való jogra, az általános adatvédelmi rendelet 15.
cikke szerinti hozzáféréshez való jogra, az általános adatvédelmi rendelet 16. cikke szerinti
helyesbítéshez való jogra (a „[…] család” kifejezés vonatkozásában), valamint az általános
adatvédelmi rendelet 21. cikke szerinti tiltakozáshoz való jogra is kiterjedő érintetti
joggyakorlásra irányuló kérelemmel fordultak a Kérelmezetthez. A tiltakozási jog
gyakorlására irányuló kérelemben a Kérelmezők nem fejtették ki kellő részletességgel a
tiltakozás okait, mindössze azt jelezték, hogy álláspontjuk szerint nincs olyan kényszerítő
erejű jogos ok, amely alapján a Kérelmezett jogosult lenne személyes adataikat kezelni.
- Az érintetti joggyakorlásra irányuló kérelemre adott válaszában a Kérelmezett
• megjelölte az adatkezelés célját (a közvélemény tájékoztatása, a sajtószabadsághoz
való jog gyakorlása), megjelölte a személyes adatok kategóriáit (tulajdonosok neve,
édesanyjuk neve, vezető tisztségviselők neve), és a személyes, illetve […]
eredményeivel kapcsolatos adatok forrásait (cégadatbázisban található adatok, az e-
beszamolo.im.gov.hu oldalról letöltött beszámolók, a […] korábbi közleményei,
nyilvános közlései);
• tájékoztatást adott arról, hogy ugyan konzultálnak külső szakértőkkel, de ennek során
jellemzően csak az iparági szorzókat egyezteti velük, a külső szakértők az elkészített
konkrét becsléseket csak kivételes esetekben, személyes egyeztetés keretében
ismerik meg, viszont a Kérelmezett adatot a személyes egyeztetés során nem ad át,
hanem csak a cégnevet, a becslésekhez használt mérlegadatokat, szorzót és a
becslés végeredményét osztják meg velük, ilyenre azonban sem a […], sem a […]
család egyéb érdekeltsége esetében nem került sor;
• megjelölte a lista elkészítésében közreműködő, és így az adatokat kezelő
munkatársakat, külön kitérve arra, hogy a lista készítői között feltüntetett gyakornok
nem fért hozzá a lista készítéséhez létrehozott adatbázishoz – így a […] adatait sem
láthatta – munkáját pedig titoktartási záradékkal kiegészített gyakornoki szerződés
alapján végezte;
• az adatkezelés időtartamával összefüggésben tájékoztatást adott arról, hogy a
családi cég kritériumainak ellenőrzéséhez az elérhető cégadatok kerültek
felhasználásra, de azokat a Kérelmezett nem rögzítette; a becsléshez szükséges
adatokat a lista elkészítéséhez használták, majd az anyag elkészülte után törölték;
• végezetül kitért arra is, hogy a magazinba a […] és a kontrollt gyakorló család neve
(külön családtag nem került említésre), valamint a becsült cégérték került be;
ugyanezen adatok szerepelnek a forbes.hu oldalon, ahol a lista kivonata került
közlésre.
- A Kérelmezett 2019 novemberében (a Kérelmezők nyilatkozata szerint november 6. napján,
a Kérelmezett nyilatkozata szerint november 14. napján – a pontos dátum a Hatóság előtt
nem ismert) kereste meg a Kérelmezőket (hogy pontosan kit, az szintén nem állapítható meg
a Hatósághoz beérkezett nyilatkozatok és dokumentumok alapján) Adatkezelés 2 kapcsán,
mely levélhez mellékelten csatolásra került az összeállítás elkészítéséhez használt
módszertan alábbi rövid leírása:
„A cégek értékelésében az amerikai anyalapunk módszertanát vettük alapul. Ahol
tudtunk, EBIDTA alapján számoltunk, és cégbírósági adatokat vettünk figyelembe. A
nemzetközi vállalatértékelési gyakorlat szerint iparági szorzót vettünk alapul. Itt Aswath
Damodaran, a New York University professzorának listáját használtuk kiindulásnak, de
hazai cégértékelési szakemberekkel és régiós testvérlapjainkkal együtt a szorzókat
régióra, illetve a magyar piacra szabtuk, ahol ez szükséges volt. Az így kapott értékhez
43
hozzáadtuk a cég rendelkezésére álló készpénzállományát, és kivontuk belőle a
hiteleket. A fenti módszertan leginkább termelőcégek esetében használható. Pénzügyi
szolgáltatóknál, illetve ingatlanfejlesztőknél szintén az amerikai anyalap útmutatás
alapján járunk el: itt a vállalkozásban felhalmozott értékből (leginkább az eszközökből)
indulunk ki, és az összes kötelezettséget levonjuk. Részletes számításunkat megtalálja
a csatolt Excel-fájlban.”
A módszertani leírás mellett az e-mail mellékleteként egy excel táblázat formájában
megküldésre került az üzleti adatok alapján történő számítás (becslés) is.
- A Kérelmezők a Kérelmezett részére küldött, 2019. november 15. napján kelt ügyvédi
felszólító levélben az általános adatvédelmi rendelet 21. cikke alapján határozottan
tiltakoztak a Kérelmezett által végzett, Kérelmezőket érintő adatkezelésekkel szemben és
megtiltották, hogy bármilyen, rájuk vonatkozó személyes adathoz hozzáférjenek, adatot
gyűjtsenek, valamint egyéb adatkezelési cselekményeket végezzenek, beleértve a
nyilvánosságra hozatalt is. Megtiltották továbbá, hogy a Kérelmezők – akár név szerint, akár
családként említve – a kimutatásban akár közvetlenül, akár közvetve megjelenjenek,
valamint felhívták a Kérelmezettet, hogy a Kérelmezők személyes adatait haladéktalanul
töröljék, és semmilyen adatkezelési műveletet ne végezzenek velük vagy rájuk vonatkozóan.
A Kérelmezők az általános adatvédelmi rendelet 18. cikk (1) bekezdés a) és d) pontjai
alapján kérték az adatkezelés korlátozását is, és hangsúlyosan felszólították a
Kérelmezettet, hogy a Kérelmezőket érintő adatok közzétételétől tartózkodjanak az általános
adatvédelmi rendelet 18. cikk (1) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott körülmények
tisztázásáig, valamint a tiltakozás nyomán azon túl is. A Kérelmezők továbbá felhívták a
Kérelmezett figyelmét arra, hogy cégnyilvántartásban található adatokból a Kérelmezők és
családjuk anyagi helyzetére vonatkozóan levont következtetés pontatlan, illetve téves, a
Kérelmezők vagyoni helyzetére vonatkozó adatok ugyanis jelentősen eltérnek a tényleges
adatoktól, és ezt közjegyzői okirat is igazolja. A tiltakozási jog gyakorlására irányuló
kérelemben a Kérelmezők ezúttal sem fejtették ki kellő részletességgel a tiltakozás okait,
mindössze azt jelezték, hogy álláspontjuk szerint az adatkezelés súlyosan sérelmes a
Kérelmezők jogaira és jogos érdekeire nézve.
- 2019. november 20. napján adott válaszában a Kérelmezett
• az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés f) pontját jelölte meg az
adatkezelés jogalapjaként; a Kérelmezett ezt azzal indokolta, hogy egy olyan
gazdasági lapnak, mint amilyen a Forbes, van legitim érdeke a magyar vállalkozókról
tájékoztatni a nyilvánosságot, valamint utalt a […] által felhasznált állami támogatásra
és a Magyar Nemzeti Bank kötvényprogramjában való részvételére is;
• a személyes adatok pontosságát illetően javaslatot kért a megnevezés módosítására;
• a tényleges adatoktól való eltérés kapcsán megjegyezte, hogy a korábban
megküldött elektronikus levél egyik célja éppen az volt, hogy a Kérelmezőknek
lehetősége legyen az értékbecslést véleményezni, és az általuk megküldött
helyesbítést célzó adatokat, eredményeket – amennyiben szakmailag indokolt és
elfogadható – figyelembe veszik a becslések elkészítésekor; a Kérelmezett
megjegyezte továbbá, hogy a szakmai véleményük alapján alkotott közelítő
becslések a nyilvánosan elérhető, 2018. december 31. napján lezárult üzleti év
mutatói alapján kerültek megállapításra, egyúttal tájékoztatta a Kérelmezőket, hogy
ha van olyan üzleti döntés, bármilyen egyéb körülmény, mely az értékelést
befolyásolja, a Kérelmezett megfontolja ennek figyelembevételét, illetve egyeztet
erről a Kérelmezőkkel;
• a lista elkészítésének és közzétételének céljaként a közvélemény tájékoztatását és
a sajtószabadsághoz való jog gyakorlását jelölte meg; a Kérelmezett álláspontja
szerint annak bemutatása, hogy az állami megbízásokban részesülő, illetve állami
vagy egyéb közpénzből származó támogatásokat kapó cégek (és tulajdonosaik)
hogyan használják fel ezeket a forrásokat egyrészt a magyar vállalkozói réteg
44
számára releváns információ, másrészt pedig az adófizetők számára is fontos,
közérdekű információ;
• megjelölte a személyes adatok kategóriáit (tulajdonosok neve), és a személyes,
illetve […] eredményeivel kapcsolatos adatok forrásait (a cégadatbázisban található
adatok, illetve az e-beszamolo.im.gov.hu oldalról letöltött beszámolók és a […]
korábbi közleményei, nyilvános közlései); a […] szóló szócikkben nem kerül
részletezésre, hogy a család milyen egyéb vagyontárgyakkal rendelkezik;
• tájékoztatást adott arról, hogy a Kérelmezett ugyan konzultál külső szakértőkkel, de
ennek során jellemzően csak az iparági szorzókat egyezteti velük, a külső szakértők
az elkészített konkrét becsléseket csak kivételes esetekben, személyes egyeztetés
keretében ismerik meg, viszont a Kérelmezett adatot a személyes egyeztetés során
nem ad át, hanem csak a cégnevet, a becslésekhez használt mérlegadatokat, szorzót
és a becslés végeredményét osztják meg velük, ilyenre azonban sem a […], sem a
[…] család egyéb érdekeltsége esetében nem került sor;
• megjelölte a lista elkészítésében közreműködő, és így az adatokat kezelő
munkatársakat;
• az adatkezelés időtartamával összefüggésben tájékoztatást adott arról, hogy a
becsléshez szükséges adatokat a lista elkészítéséhez használják, majd az anyag
elkészülte után törlik.
Az általános adatvédelmi rendelet 13-14. cikkei tartalmazzák azt, hogy az adatkezelőnek
minimálisan mely adatkezelési körülményekről kell tájékoztatnia az érintetteket, attól függően, hogy
a személyes adatokat az érintettektől gyűjti, vagy nem az érintettektől szerezte meg. Tekintettel arra,
hogy a Kérelmezett a listák elkészítéséhez felhasznált adatokat nem közvetlenül a Kérelmezőktől
gyűjtötte, hanem a különböző nyilvános adatbázisokban, beszámolókban és a […] nyilvános
közléseiben, közleményeiben található információkat használta fel, a Kérelmezett előzetes
tájékoztatási kötelezettségével összefüggésben az általános adatvédelmi rendelet 14. cikkében
foglaltak irányadók. Következésképpen az általános adatvédelmi rendelet 13. cikke – amely azt
tartalmazza, hogy az adatkezelőnek minimálisan miről kell tájékoztatnia az érintetteket, ha a
személyes adatokat az érintettektől gyűjti – jelen esetben nem bír relevanciával, így annak
Kérelmezők által vélt megsértése sem állapítható meg.
Az eljárás során vizsgált kiadványokról (Adatkezelés 1 és Adatkezelés 2) elmondható, hogy mivel
azok egyrészt időszakos megjelenésűek, másrészt a Kérelmezett az általa alkalmazott módszertan
alapján pontosan meg tudja határozni, hogy kiket kíván feltüntetni, szerepeltetni az aktuális listában,
kiadványban – vagyis gyakorlatilag profilalkotást valósít meg – a Kérelmezett általános adatvédelmi
rendelet szerinti kötelezettsége, hogy e szűknek mondható személyi kör részére előzetes
tájékoztatást adjon, melyben kitér az általános adatvédelmi rendelet 14. cikk (1)-(2) bekezdései
szerinti adatkezelési körülményekre, azok közül is kiemelt figyelmet fordítva
- az adatkezelés céljára és jogalapjára,
- az érintett személyes adatok kategóriáira,
- az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés f) pontján alapuló adatkezelés
esetében az adatkezelő vagy harmadik fél jogos érdekeire,
- az érintettet megillető jogokra (helyesbítés, törlés, adatkezelés korlátozása, tiltakozás),
- az érintett panasztételi jogára,
- a személyes adatok forrására, és hogy az adatok nyilvánosan hozzáférhető forrásokból
származnak-e,
- arra, hogy a profilalkotás milyen jelentőséggel, és az érintettekre nézve milyen
következményekkel bírhat.
Ugyan megállapítható, hogy a listák megjelenése előtt a Kérelmezett (újságíróin keresztül) mindig
felvette a kapcsolatot a Kérelmezőkkel és tájékoztatta őket, hogy a Kérelmezett szerepeltetni kívánja
őket az adott listán, valamint megküldte számukra az alkalmazott módszertan rövid leírását és a
módszertan alapján történő érték-, illetve vagyonbecslést tartalmazó excel táblát, továbbá
45
biztosította a Kérelmezők számára, hogy észrevételeket tegyenek, illetve szükség esetén
pontosítsák az adatokat, a Kérelmezett ezzel nem megfelelően tett eleget az előzetes tájékoztatás
követelményének, ugyanis nem adott tájékoztatást az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az
adatkezelő vagy harmadik fél jogos érdekéről és az érdekmérlegelés eredményéről, a profilalkotás
várható következményeiről, a Kérelmezőket megillető valamennyi érintetti jogról és a Kérelmezők
panasztételi jogáról sem.
Mivel a Kérelmezett nem nyújtott megfelelő előzetes tájékoztatást a Kérelmezők részére, a Hatóság
megállapítja, hogy a Kérelmezett megsértette az általános adatvédelmi rendelet 14. cikkét.
Az általános adatvédelmi rendelet (60) preambulum-bekezdése értelmében az átlátható és a
tisztességes adatkezelés elve megköveteli, hogy az érintett tájékoztatást kapjon az adatkezelés
tényéről és céljairól, továbbá minden olyan információról, amelyek a tisztességes és átlátható
adatkezelés biztosításához szükségesek, figyelembe véve a személyes adatok kezelésének konkrét
körülményeit és kontextusát.
Az Európai Adatvédelmi Testület (a továbbiakban: Testület) jogelődje, a 95/46/EK irányelv 29. cikke
alapján létrehozott Adatvédelmi Munkacsoport által elfogadott, az általános adatvédelmi rendelet
alkalmazását és értelmezését elősegítő, az átláthatóságról szóló WP260 számú iránymutatásnak –
melyet az EDPB az általános adatvédelmi rendelet alkalmazandóvá válását követően is fenntartott
– az általános adatvédelmi rendelet 13 és 14. cikke értelmében az érintettek rendelkezésére
bocsátandó információkról szóló mellékletében írtak szerint „[a]z érintettek részére nyújtott
tájékoztatásnak világossá kell tennie, hogy kérésre kaphatnak információkat a mérlegelési
vizsgálattal kapcsolatban. Ez elengedhetetlen a hatékony átláthatósághoz, ha az érintetteknek
kétségeik vannak azzal kapcsolatban, hogy a mérlegelési vizsgálat tisztességes volt-e, vagy ha
panaszt szeretnének benyújtani a felügyeleti hatósághoz.”
Mivel e követelménynek a Kérelmezett nem megfelelően tett eleget, a Hatóság megállapítja, hogy
a Kérelmezett megsértette az általános adatvédelmi rendelet 5 cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti
átláthatóság elvét Adatkezelés 1 és Adatkezelés 2 vonatkozásában is.
Az általános adatvédelmi rendelet 13-14. cikke szerinti előzetes tájékoztatást és 15. cikke alapján
az érintett kérésére nyújtott tájékoztatást meg kell különböztetni egymástól. Míg a 13-14. cikk szerinti
tájékoztatás arra szolgál, hogy az érintett általános, átfogó képet kapjon a személyes adatai
kezeléséről, addig a 15. cikk szerinti hozzáférési jog célja kifejezetten az, hogy az érintett konkrétan
a saját személyes adatainak kezeléséről kapjon tájékoztatást az adatkezelés jogszerűségének
megállapítása és ellenőrzése érdekében.
A hozzáférési jog gyakorlása során az adatkezelőnek az általános adatvédelmi rendelet 15. cikk (1)
bekezdése szerinti információkat kell az érintett rendelkezésére bocsátania. A Kérelmezők
hozzáférési jogának gyakorlására irányuló kérelmeire adott válaszaiban a Kérelmezett megjelölte
az adatkezelés célját, a személyes adatok kategóriáit és az adatok forrását és a listák
elkészítésében közreműködő munkatársakat, továbbá tájékoztatást adott arról, hogy a becsléshez
szükséges adatok az adott lista elkészülte után törlésre kerülnek. Adatkezelés 2 vonatkozásában
továbbá a Kérelmezett megjelölte az adatkezelés jogalapját [általános adatvédelmi rendelet 6. cikk
(1) bekezdés f) pontja] is. Megállapítható, hogy a Kérelmezett által a Kérelmezők hozzáférési
jogának gyakorlására irányuló kérelmeire adott válaszai nem felelnek meg teljes mértékben az
általános adatvédelmi rendelet 15. cikk (1) bekezdésének, ugyanis válaszaiban a Kérelmezett a
profilalkotás várható következményeiről, a Kérelmezőket megillető valamennyi érintetti jogról a
Kérelmezők panasztételi jogáról nem adott tájékoztatást.
Mivel a Kérelmezett a Kérelmezők hozzáférési jogának gyakorlására irányuló kérelmével
összefüggésben nem nyújtott megfelelő tájékoztatást a Kérelmezők részére, a Hatóság
megállapítja, hogy a Kérelmezett megsértette az általános adatvédelmi rendelet 15. cikkét.
46
Amennyiben az adatkezelés közérdekű, vagy az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdeke
alapján történik, az érintettek az általános adatvédelmi rendelet 21. cikke alapján tiltakozhatnak
személyes adataik kezelése ellen. Ebben az esetben az adatkezelő a személyes adatokat nem
kezelheti tovább, kivéve, ha az adatkezelő bizonyítja, hogy az adatkezelést olyan kényszerítő erejű
jogos okok indokolják, amelyek elsőbbséget élveznek az érintett érdekeivel, jogaival és
szabadságaival szemben, vagy amelyek jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy
védelméhez kapcsolódnak.
Az általános adatvédelmi rendelet 21. cikk (4) bekezdése szerint az adatkezelő köteles az érintettek
figyelmét kifejezetten felhívni az őket megillető tiltakozáshoz való jogra legkésőbb az első
kapcsolatfelvétel alkalmával, és az erre vonatkozó tájékoztatást egyértelműen és minden más
információtól elkülönítve kell megjeleníteni.
Tekintettel arra, hogy a Kérelmezett Adatkezelés 1 és Adatkezelés 2 vonatkozásában felmerülő első
kapcsolatfelvétel során nem hívta fel a Kérelmezők figyelmét az őket megillető tiltakozáshoz való
jogra, és az erre vonatkozó tájékoztatást nem jelenítette meg egyértelműen és minden más
információtól elkülönítve, a Kérelmezett nem tett eleget az általános adatvédelmi rendelet 21. cikk
(4) bekezdése szerinti kötelezettségének.
Ez azért jelentős, mert az általános adatvédelmi rendelet 21. cikk (1) bekezdése alapján a
Kérelmező bármikor tiltakozhat személyes adatainak az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1)
bekezdés e) és f) pontján alapuló kezelése ellen, amely jogával ugyanakkor csak a megfelelő
tájékoztatás ismeretében tud élni. Ez esetben a tiltakozás eredménye nem automatikus, hanem az
érdekek mérlegelésének folyamatától függ, az adatkezelő a kérelem nyomán köteles igazolni, hogy
az érintett jogaival, szabadságaival szemben az ő oldalán felmerülő más kényszerítő erejű jogos
érdekek elsőbbséget élveznek.
Ha az érintett tiltakozik az adatkezelés – például egy a személyes adatait tartalmazó újságcikk
nyilvánosságra hozatala – ellen, az adatkezelő a személyes adatokat nem kezelheti tovább, kivéve,
ha az adatkezelő bizonyítja, hogy az adatkezelést olyan kényszerítő erejű jogos okok indokolják,
amelyek elsőbbséget élveznek az érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben. Ezen
mérlegelést az adatkezelőnek a tiltakozási jogát gyakorló érintett érdekeinek és jogainak
figyelembevételével esetről esetre kell elvégeznie.
A Kérelmezők és a Kérelmezett közötti levelezésekből megállapítható, hogy bár a Kérelmezők
Adatkezelés 1 és Adatkezelés 2 vonatkozásában is éltek a tiltakozás jogával, ennek konkrét okait
(nevezetesen a Kérelmezők, illetve családjuk biztonsági helyzetével kapcsolatos információkat)
2019. augusztus 30., illetve 2019. november 15. napján kelt érintetti joggyakorlásra irányuló
kérelmeikben sem jelölték meg, ehelyett általánosságban hivatkoztak a Ptk. és az Mvtv.
rendelkezéseire, valamint arra, hogy a Kérelmezők – álláspontjuk szerint – nem tekinthetők
közszereplőknek. A Kérelmezők Hatóságnak előadott álláspontja, miszerint a 2019. szeptemberi
Forbes lista a családra irányította a bűnözői körök figyelmét, tehát a Kérelmezett előtt ismeretlen
volt, így a Kérelmezett nem volt – nem is lehetett – azoknak az információknak a birtokában, amelyek
alapján egyedi érdekmérlegelést tudott volna végezni a Kérelmezők vonatkozásában.
A Hatóság ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy bár annak vizsgálata, hogy az üzleti életben régóta
aktív és cégüket piacvezető pozícióba juttató Kérelmezők, illetve családjuk a kiadványok
megjelenése következtében kerültek volna bűnözői körök látókörébe, nem tartozik a Hatóság
feladat- és hatáskörébe, azonban a Hatóság ezzel kapcsolatban osztja a Kérelmezett álláspontját,
miszerint nem igazolt, hogy a bűnözők fellépése (kizárólag) a kiadvány megjelenésének
következménye lenne.
Fentieket figyelembe véve a Hatóság megállapítja, hogy a Kérelmezett nem követett el jogsértést,
amikor a Kérelmezők tiltakozását követően nem végzett egyedi érdekmérlegelést. Mindazonáltal a
tiltakozás vonatkozásában a Kérelmezők által felhozott (de a Kérelmezettel nem közölt) körülmény
47
a Kérelmezett későbbiekben megvalósuló adatkezelései tekintetében relevanciával bírhat az érintett
„saját helyzetével kapcsolatos ok” és az azzal szembeállítható „kényszerítő erejű jogos ok”
mérlegelése kapcsán. Ahhoz azonban, hogy a Kérelmezett a tiltakozást követő második, egyedi
érdekmérlegelést megfelelően el tudja végezni, elvárható és szükséges, hogy a Kérelmezők kellő
részletességgel kifejtsék, hogy miért, milyen okból kifolyólag tiltakoznak az adatkezelés ellen.
Hangsúlyozandó, hogy ezen adatok kizárólag a tiltakozási jog gyakorlására irányuló kérelem
elbírálása és az egyedi érdekmérlegelés elvégzése céljából kezelhetők és használhatók fel.
A Kérelmezettnek a Kérelmezők érintetti joggyakorlásra irányuló kérelmeire adott válaszai
tartalmazzák a Kérelmezettnek a Kérelmezők által kifogásolt adatkezelésekkel kapcsolatos
álláspontját, melyben többek között hivatkozik az adatkezelés közérdekű voltára és a […] részére
állami vagy egyéb közpénzből nyújtott támogatásokra.
Mindazonáltal a Kérelmezett a Kérelmezőknek adott válaszaiban konkrétan nem tért ki a
Kérelmezők tiltakozáshoz és az adatkezelés korlátozásához való jog gyakorlására irányuló
kérelmeire, így sem az ezekkel kapcsolatban hozott döntésről nem adott tájékoztatást, sem arra
nem tért ki, hogy a Kérelmezőknek milyen jogorvoslati lehetőségei vannak, vagyis, hogy panaszt
tehetnek a Hatóságnál, illetve élhetnek bírósági jogorvoslati jogukkal is. Az érintetti joggyakorlásra
irányuló kérelmekkel kapcsolatos elutasító döntésnek az általános adatvédelmi rendelet alapján
kötelező tartalmi eleme a jogérvényesítési lehetőségekről szóló tájékoztatás. Azon körülmény, hogy
a Kérelmezők jogi képviselőn keresztül fordultak a Kérelmezetthez, valamint az, hogy a Forbes
honlapján elérhető általános adatkezelési tájékoztatója tartalmazza a jogérvényesítés módjait, nem
mentesíti a Kérelmezettet a szükséges tájékoztatás megadása alól. Mindezek alapján a Hatóság
megállapítja, hogy a Kérelmezett megsértette az általános adatvédelmi rendelet 12. cikk (1) és (4)
bekezdését.
Az általános adatvédelmi rendelet alapján az érintetteket megilleti a törléshez (elfeledtetéshez) való
jog, az általános adatvédelmi rendelet azonban egyúttal meghatározza azokat a kivételeket is,
amelyek esetében e jog nem érvényesülhet. Ebbe a körbe tartoznak azok az esetek, amikor az
adatkezelés a véleménynyilvánítás szabadságához, valamint a tájékozódáshoz való jog gyakorlása
céljából szükséges [17. cikk (3) bekezdés a) pont], vagy amelyeknél közérdek indokolja az
adatkezelés szükségességét [17. cikk (3) bekezdés b)-d) pont], vagy amennyiben az adatkezelés
jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez szükséges [17. cikk (3)
bekezdés e) pont].
A Kérelmezőkkel, illetve a Kérelmezők érdekeltségében álló vállalkozással kapcsolatos adatok
Kérelmezett általi kezelése (beleértve a közzétételt is) azon kivételek közé tartozik, amelyek
esetében a törléshez való jog nem érvényesülhet (és a személyes adatokra vonatkozó törlési
kérelem jogszerűen tagadható meg) az általános adatvédelmi rendelet 17. cikk (3) bekezdés a)
pontja alapján, tekintettel arra, hogy ezen adatok kezelése a véleménynyilvánítás szabadságához
és a tájékozódáshoz való jog biztosítása céljából szükséges.
Jelen esetben tehát az általános adatvédelmi rendelet 17. cikk (3) bekezdés a) pontja teremt
egyensúlyt a törléshez való jog és a véleménynyilvánítás szabadsága, illetve a tájékozódáshoz való
jog gyakorlása között, ezzel biztosítva – többek között – a sajtószabadságot, valamint a listák online
változata esetében az internet szabadságát is.
Fentiekre tekintettel a Kérelmezők kérelmének azon részét, melyben a Kérelmezők kérik, hogy a
Hatóság rendelje el az adatkezelés korlátozását, a Kérelmezők személyes adatainak törlését, és a
Kérelmezett adatkezeléstől való eltiltását, a Hatóság elutasítja.
48
III.5. A Kérelmezett eljárás felfüggesztésére irányuló kérelme
A Hatóság felhívására adott nyilatkozatában a Kérelmezett az Ákr. 48. § (1) bekezdés a) pontjára
(bíróság hatáskörébe tartozó előkérdésre) hivatkozással az eljárás felfüggesztését kérte a
Hatóságtól, tekintettel arra, hogy a Kérelmezők és a Kérelmezett között a Kérelmezők személyes
adatainak kezelése kapcsán bírósági eljárás van folyamatban, mely eljárásban a bíróság fog döntést
hozni arról, hogy a Kérelmezett által megvalósított adatkezelés jogszerűnek minősül-e.
A Hatóság a Kérelmezett eljárás felfüggesztését mellőzte az alábbiak miatt:
- Az adatkezelés jogszerűségének vizsgálatára és eldöntésére az Infotv. 38. § (2)-(2a)
bekezdései a Hatóság számára kifejezett feladat- és hatáskört biztosítanak, a bíróság
eljárása nem minősül olyan előkérdésnek, amelynek eldöntése feltétlenül szükséges lenne
a Hatóság döntésének objektív, korrekt meghozatalához, és amely nélkül a Hatóság döntése
megalapozatlan lenne.
- Az Ákr. egyértelművé teszi, hogy általában – pusztán az Ákr. szabályai alapján – nincs helye
felfüggesztésnek azon az alapon, hogy a Hatóságnak tudomása van olyan másik
folyamatban lévő eljárásról, amely kihatással lehet az eljárására, hacsak külön törvényi
rendelkezés nem teszi lehetővé a felfüggesztést. Az előkérdés ugyanis nem azonos azzal,
hogy más szerv döntése „kihatással” lehet a Hatóság jogértelmezésére.
- Az általános adatvédelmi rendelet 79. cikk (1) bekezdése alapján a rendelkezésre álló
közigazgatási vagy nem bírósági útra tartozó jogorvoslatok – köztük a felügyeleti hatóságnál
történő panasztételhez való, 77. cikk szerinti jog – sérelme nélkül, minden érintett hatékony
bírósági jogorvoslatra jogosult, ha megítélése szerint a személyes adatainak e rendeletnek
nem megfelelő kezelése következtében megsértették az e rendelet szerinti jogait.
- Az eljárás esetleges felfüggesztéséről a Hatóság nem az eljárásban részt vevő bármely
ügyfél kérelmére, hanem hivatalból hoz döntést.
III.6. A Kérelmezők ideiglenes intézkedés iránti, valamint bírság kiszabására irányuló kérelme
A Kérelmezők ideiglenes intézkedés iránti kérelmét a Hatóság az Ákr. 46. § b) pontja alapján
elutasítja, tekintettel arra, hogy az adatvédelmi hatósági eljárással párhuzamosan futó polgári peres
eljárásban a Kérelmezők ugyanezen jog érvényesítésére irányuló kérelmét a […] már elbírálta.
A Hatóság a Kérelmezők adatvédelmi bírság kiszabására vonatkozó kérelmét elutasítja, mivel e
jogkövetkezmény alkalmazása a Kérelmezők jogát vagy jogos érdekét közvetlenül nem érinti,
számukra a Hatóság ilyen döntése jogot vagy kötelezettséget nem keletkeztet, ebből kifolyólag ezen
– a közérdek érvényesítésének körébe eső – jogkövetkezmény alkalmazása tekintetében, a
bírságkiszabás vonatkozásában a Kérelmezők nem minősülnek ügyfélnek az Ákr. 10. § (1)
bekezdése alapján. Továbbá, mivel az Ákr. 35. § (1) bekezdésének nem felel meg, e vonatkozásban
kérelem benyújtásának nincs helye, így a beadvány ezen része kérelemként nem értelmezhető.
III.7. A 2018. május 25. napja előtti adatkezelés
A Kérelmezők Adatkezelés 1 előtti időszakra nézve is kifogásolták az adatkezelés jogszerűségét.
Az eljárás során megállapítást nyert, hogy Adatkezelés 1 előtti időszakban a Kérelmezett mindössze
egyetlen alkalommal, a Forbes 2015 augusztusában megjelent számában szerepeltette a „[…]
családot” a „Legnagyobb magyar családi vállalkozások” összeállításban.
A kérelem ezen része tehát olyan adatkezelést érint, amelyre 2018. május 25. napja előtt, az
általános adatvédelmi rendelet alkalmazásának kezdőnapját megelőzően került sor, amelyre a
rendelet szabályai nem alkalmazhatóak. Erre tekintettel az Ákr. 47. § (1) bekezdésének a) pontja
alapján a Hatóság az eljárást megszünteti, mivel a kérelem ezen része nem felel meg az Infotv. 60.
§ (2) bekezdésében foglalt feltételeknek, hiszen a sérelmezett adatkezelési időszakban az általános
49
adatvédelmi rendelet még nem volt alkalmazandó. Emiatt annak vonatkozásában adatvédelmi
hatósági eljárás iránti kérelem sem nyújtható be, illetve a Hatóság hivatalból vizsgálati, valamint
hatósági eljárás megindítását sem kezdeményezi.
Az a körülmény, hogy a Kérelmezett a 2015 augusztusától 2019 szeptemberig tartó időszakban is
kigyűjtötte a Kérelmezők érdekeltségében álló gazdasági társasággal kapcsolatos adatokat a
nyilvánosan, bárki számára elérhető adatbázisokból, illetve a […] saját nyilvános közléseiből és
közleményeiből, nem tekinthető jogellenes adatkezelésnek.
III.8. Jogkövetkezmények
A Hatóság a Kérelmezők kérelmének részben helyt ad és az általános adatvédelmi rendelet 58. cikk
(2) bekezdés b) pontja alapján elmarasztalja a Kérelmezettet, mert Adatkezelés 1-hez és
Adatkezelés 2-höz kapcsolódó tevékenysége megsértette az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk
(1) bekezdés a) pontját, 5. cikk (2) bekezdését, 6. cikk (1) bekezdés f) pontját, 12. cikk (1) és (4)
bekezdését, 14. cikkét, 15. cikkét, valamint 21. cikk (4) bekezdését.
A Hatóság az általános adatvédelmi rendelet 58. cikk (2) bekezdés c) pontja alapján utasítja a
Kérelmezettet arra, hogy a határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül (utólag)
maradéktalanul teljesítse a Kérelmezők felé fennálló tájékoztatási kötelezettségét, beleértve az
érdekmérlegelés során figyelembe vett szempontokról és az érdekmérlegelés eredményéről szóló
tájékoztatást is.
A Hatóság továbbá az általános adatvédelmi rendelet 58. cikk (2) bekezdés d) pontja alapján utasítja
a Kérelmezettet arra, hogy a hatályos jogszabályok és jelen határozatban foglaltak szerint alakítsa
át előzetes tájékoztatással kapcsolatos gyakorlatát, valamint arra, hogy amennyiben a jövőbeni
adatkezelések során a jogos érdeket mint jogalapot kívánja használni, akkor a jogszabályoknak
megfelelően és jelen határozatban foglaltak figyelembe vételével végezzen érdekmérlegelést,
beleértve a tiltakozást követő második, egyedi érdekmérlegelést is.
A Hatóság a Kérelmezők adatvédelmi bírság kiszabására vonatkozó kérelmét a III.6. pontban
foglaltak szerint elutasította, ugyanakkor hivatalból megvizsgálta, hogy a megállapított jogsértések
miatt indokolt-e a Kérelmezettel szemben adatvédelmi bírság kiszabása. E körben a Hatóság az
általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2) bekezdése és az Infotv. 75/A. §-a alapján – az alábbiak
szerint – hivatalból mérlegelte az ügy összes releváns körülményét, és megállapította, hogy a jelen
eljárás során feltárt jogsértések esetében a figyelmeztetés önmagában nem arányos és visszatartó
erejű szankció, ezért bírság kiszabása indokolt.
A bírságkiszabással a Hatóság speciális prevenciós célja az, hogy ösztönözze a Kérelmezettet arra,
hogy adatkezelési tevékenységét tudatosan folytassa, és az érintetteket ne tárgyként és/vagy
akadályozó körülményként, hanem valóban jogosultként kezelje, biztosítva az ebből eredő jogaik, a
személyes adataik kezelése feletti kontroll gyakorlásához szükséges információkat, egyéb
feltételeket. Általában pedig szükséges valamennyi hasonló helyzetben lévő adatkezelő számára
világossá tenni, hogy a személyes adatok kezelése fokozott tudatosságot igényel, nem lehet
gondatlanul bízni abban, hogy az érintetteknek nem származik hátránya a személyes adatok
ténylegesen kontrollálatlan kezeléséből. Az ilyen magatartás az érintettek jogait figyelmen kívül
hagyja, és mint ilyen, nem maradhat szankcionálatlanul.
A Hatóság követendőnek tartja az egyébként a magyar piacon is jelenlévő gyakorlatot, miszerint a
különböző gazdaglisták, leggazdagabb magyarokat listába rendező kiadványok, ha annak kellően
meglapozott okai vannak, nem minden esetben tartalmazzák az érintett nevét és/vagy az érintettről
szóló szócikket, hanem azokban – például az érintett megalapozott tiltakozásának következtében –
a teljes név helyett mindössze egy betű, az érintett tevékenységét bemutató szócikk helyett pedig
minimális információ (pl. az adott ágazat megnevezése, az érintetthez társított vagyon nagysága)
50
kerül feltüntetésre.
A bírságkiszabással a Hatóság célja továbbá, hogy ösztönözze a Kérelmezettet arra, hogy vizsgálja
felül a leggazdagabb magyarokat és a legnagyobb magyar családi vállalkozásokat listába rendező
kiadványaival kapcsolatos adatkezelési gyakorlatát. A Hatóság a kiszabott bírságösszeg
meghatározásakor a speciális prevenciós cél mellett figyelemmel volt a bírsággal elérni kívánt
generálpreventív célra is, mellyel – a Kérelmezett újabb jogsértéstől való visszatartása mellett – a
Kérelmezett adatkezelési gyakorlatának a teljes jogszerűség irányába való mozdulását kívánja
elérni.
A bírságkiszabás szükségességének megállapítása során a Hatóság mérlegelte a jogsértések
súlyosító és enyhítő körülményeit az alábbiak szerint:
A Hatóság súlyosító körülményként vette figyelembe, hogy
- a Kérelmezett által elkövetett alapelvi és érintetti joggyakorlással összefüggő jogsértések az
általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (5) bekezdés a) és b) pontja szerint a magasabb
maximális összegű (legfeljebb 20 000 000 EUR, illetve a vállalkozások esetében az előző
pénzügyi év teljes éves világpiaci forgalmának legfeljebb 4%-át kitevő összeg) sújtható
jogsértésnek minősülnek;
- a Kérelmezők a Kérelmezettnél többször is próbálták elérni a megfelelő adatkezelést, de
végül hatósági közreműködésre volt szükség [általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2)
bekezdés a) pont];
- a megállapított jogsértések az ügy összes körülményét figyelembe véve a Kérelmezett
adatkezeléshez és érintetti joggyakorláshoz való tudatos és határozott hozzáállását
támasztják alá, vagyis szándékos jellegűnek minősülnek [általános adatvédelmi rendelet 83.
cikk (2) bekezdés b) pont];
- a kiadványokhoz kapcsolódó adatkezelési tevékenységek Kérelmezők által jelzett
hiányosságai ellenére üzleti tranzakcióra került sor (2019 decemberében megjelent a
leggazdagabb magyarokat tartalmazó kiadvány), és a Kérelmezők által – álláspontjuk szerint
– elszenvedett károk enyhítésére csak […] következtében került sor [általános adatvédelmi
rendelet 83. cikk (2) bekezdés c) pont];
- a Kérelmezettnek az adatkezelés jogszerűségéért és az adatkezelésről való átlátható
tájékoztatásért a Forbes világszintű ismertsége és elismertsége, valamint a médiapiacon
betöltött szerepe okán fennálló kiemelt felelőssége van [általános adatvédelmi rendelet 83.
cikk (2) bekezdés d) pont].
A Hatóság enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy a személyes adatok különleges
kategóriájába tartozó adatok kezelésére nem került sor a Kérelmezett részéről. A Kérelmezők
cégnyilvántartásba bekerülő személyes adatai közérdekből nyilvános adatok, valamint egyúttal
cégadatok is, a vagyon- illetve értékbecsléssel kapcsolatban feltüntetett adatok pedig a
véleménynyilvánításhoz való jog gyakorlása körében, az adatok meghatározott módszertan alapján
történő kiértékeléséből levont következtetésnek tekintendők [általános adatvédelmi rendelet 83. cikk
(2) bekezdés g) pont].
A Hatóság figyelemmel volt arra is, hogy a Kérelmezett az eljárás során együttműködött a
Hatósággal, ugyanakkor e magatartást – mivel a jogszabályi kötelezettségek betartásán nem ment
túl – nem értékelte kifejezetten enyhítő körülményként [általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2)
bekezdés f) pont].
A Hatóság figyelembe vette továbbá, hogy bár a Kérelmezettel szemben korábban nem állapított
meg a személyes adatok kezelésével kapcsolatos jogsértést, a Kérelmezettel szemben
NAIH/2019/7972 ügyszámon indult hatósági eljárásban jelen határozattal egy időben hozott
NAIH/2020/838/2 számú határozatában részben a jelen határozatban megállapított jogsértések
miatt szintén elmarasztalta és hasonló intézkedések végrehajtására utasította a Kérelmezettet,
51
továbbá bírságot is kiszabott vele szemben [általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2) bekezdés e)
és i) pont].
A Hatóság a bírság kiszabása tekintetében az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2)
bekezdésében szereplő további szempontokat áttekintette, de azokat nem vette figyelembe, mert
mérlegelése szerint azok tárgyi ügyben nem voltak relevánsak.
A Kérelmezett 2019. január 1. – 2019. december 31. közötti általános üzleti évet záró beszámolója
jelen határozat keltezésekor még nem volt elérhető, ezért a Hatóság a bírság megállapítása során
a 2018-as és 2017-es üzleti éveket vette figyelembe:
- A Kérelmezettnek a 2018. január 1. – 2018. december 31. közötti általános üzleti évet záró,
nyilvánosan elérhető beszámolója alapján 2018. évben az értékesítésből összesen
727.702.000 Ft (hétszázhuszonhétmillió-hétszázkétezer forint) nettó árbevétele volt, és az
évet – a bevételeket és a kiadásokat is figyelembe véve – 115.194.000 Ft (száztizenötmillió-
százkilencvennégyezer forint) adózás előtti eredménnyel zárta.
- A Kérelmezettnek a 2017. január 1. – 2017. december 31. közötti általános üzleti évet záró
nyilvánosan elérhető beszámolója alapján 2017. évben az értékesítésből összesen
681.029.000 Ft (hatszáznyolcvanegymillió-huszonkilencezer forint) nettó árbevétele volt, és
az évet – a bevételeket és a kiadásokat is figyelembe véve – 156.095.000 Ft
(százötvenhatmillió-kilencvenötezer forint) adózás előtti eredménnyel zárta.
A bírság összege sem az értékesítésből származó nettó árbevételt, sem az adózás előtti eredményt
alapul véve nem éri el a teljes világpiaci forgalom 4%-át. A fentiek alapján a kiszabott bírság összege
a jogsértés súlyával arányban áll.
IV. Eljárási szabályok
A Hatóság hatáskörét az Infotv. 38. § (2) és (2a) bekezdése határozza meg, illetékessége az ország
egész területére kiterjed.
Az Ákr. 37. § (2) bekezdése szerint az eljárás a kérelemnek az eljáró hatósághoz történő
megérkezését követő napon indul. Az Ákr. 50. § (1) bekezdése alapján, ha törvény eltérően nem
rendelkezik, az ügyintézési határidő az eljárás megindulásának napján kezdődik.
Az Ákr. 112. § (1) bekezdése, 114. § (1) bekezdése, illetve 116. § (1) bekezdése alapján a
határozattal szemben közigazgatási per útján van helye jogorvoslatnak.
A rendelkező rész II. pontjában foglalt végzés elleni önálló jogorvoslati jog az Ákr. 112. §-án, 114. §
(1) bekezdésén, illetve 116. § (1) bekezdésén és a 116. § (4) bekezdés d) pontján alapul.
***
A Ptk. 6:48. § (1) bekezdése alapján pénztartozás esetén a kötelezett a késedelembe esés
időpontjától kezdődően a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki
alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot köteles fizetni.
A közigazgatási per szabályait a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a
továbbiakban: Kp.) határozza meg. A Kp. 12. § (1) bekezdése alapján a Hatóság döntésével
szembeni közigazgatási per törvényszéki hatáskörbe tartozik, a perre a Kp. 13. § (3) bekezdés a)
pont aa) alpontja alapján a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. A Kp. 27. § (1) bekezdés
b) pontja alapján a törvényszék hatáskörébe tartozó perben a jogi képviselet kötelező. A Kp. 39. §
(6) bekezdése szerint a keresetlevél benyújtásának a Határozat hatályosulására halasztó hatálya
nincs.
52
A Kp. 29. § (1) bekezdése és erre tekintettel a Pp. 604. § szerint alkalmazandó, az elektronikus
ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a
továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 9. § (1) bekezdés b) pontja szerint az ügyfél jogi képviselője
elektronikus kapcsolattartásra kötelezett.
A Hatóság döntésével szembeni keresetlevél benyújtásának idejét és helyét a Kp. 39. § (1)
bekezdése határozza meg. A tárgyalás tartása iránti kérelem lehetőségéről szóló tájékoztatás a Kp.
77. § (1)-(2) bekezdésén alapul. A közigazgatási per illetékének mértékét az illetékekről szóló 1990.
évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 45/A. § (1) bekezdése határozza meg. Az illeték előzetes
megfizetése alól az Itv. 59. § (1) bekezdése és 62. § (1) bekezdés h) pontja mentesíti az eljárást
kezdeményező felet.
Az Ákr. 135. § (1) bekezdés a) pontja szerint a kötelezett a törvényes kamatnak megfelelő mértékű
késedelmi pótlékot köteles fizetni, ha pénzfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget.
Ha az előírt kötelezettsége teljesítését a Kérelmezett megfelelő módon nem igazolja, a Hatóság úgy
tekinti, hogy a kötelezettséget határidőben nem teljesítette. Az Ákr. 132. §-a szerint, ha a Kérelmezett
a hatóság végleges döntésében foglalt kötelezésnek nem tett eleget, az végrehajtható. A Hatóság
határozata az Ákr. 82. § (1) bekezdése szerint a közléssel véglegessé válik. Az Ákr. 133. §-a
értelmében a végrehajtást – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – a döntést
hozó hatóság rendeli el. Az Ákr. 134. §-a értelmében a végrehajtást – ha törvény, kormányrendelet
vagy önkormányzati hatósági ügyben helyi önkormányzat rendelete másként nem rendelkezik – az
állami adóhatóság foganatosítja. Az Infotv. 61. § (7) bekezdése alapján a Hatóság határozatában
foglalt, meghatározott cselekmény elvégzésére, meghatározott magatartásra, tűrésre vagy
abbahagyásra irányuló kötelezés vonatkozásában a határozat végrehajtását a Hatóság
foganatosítja.
Budapest, 2020. július 23.
Dr. Péterfalvi Attila
elnök
c. egyetemi tanár