Ügyszám: NAIH/2020/5911/7 Tárgy: Eljárást lezáró határozat
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) előtt a
Debreceni Egyetem (képviselője … adatvédelmi tisztviselő bejelentőnek; székhelye: 4028
Debrecen, Kassai út 26.; a továbbiakban: Bejelentő) a MarkMyProfessor Médiareklám
Szolgáltató Kft. bejelentettel (székhelye: 2040 Budaörs Kikelet utca 11. A. épület; a továbbiakban:
Ügyfél vagy Bejelentett) szemben, személyes adatok kezeléséről történő tájékoztatás
megfelelősége, valamint az érintetti jogok érvényesülése tárgyában tett bejelentése alapján,
hivatalból indított adatvédelmi hatósági eljárásban meghozta az alábbi
HATÁROZATOT
A Hatóság megállapítja, hogy
a Bejelentett azzal, hogy nem tett eleget a Bejelentő által a Hatóságánál bejelentett ügyben érintettek
tájékoztatáshoz fűződő érintetti jogának gyakorlására irányuló kérelmeinek, továbbá a hozzá intézett
kérelmek alapján az általános adatvédelmi rendeletben előírt egy hónapos határidőn belül nem adott
tájékoztatást, megsértette az érintettek tájékoztatáshoz fűződő érintetti jogát, valamint az
átláthatóság elvét.
A megállapított jogsértés miatt a Bejelentettet figyelmeztetésben részesíti.
A jelen határozattal szemben közigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye, de az a közléstől
számított 30 napon belül a Fővárosi Törvényszékhez címzett keresetlevéllel közigazgatási perben
megtámadható. A keresetlevelet a Hatósághoz kell benyújtania, elektronikusan, amely azt az ügy
irataival együtt továbbítja a bíróságnak. A tárgyalás tartása iránti kérelmet a keresetlevélben jelezni
kell. A teljes személyes illetékmentességben nem részesülők számára a közigazgatási per illetéke
30 000 Ft, a per tárgyi illetékfeljegyzési joga alá esik. A Fővárosi Törvényszék előtti eljárásban a jogi
képviselet kötelező.
INDOKOLÁS
I. Tényállás, előzmények
A Bejelentő 2020. június 11-én bejelentést tett a Hatóságnál, amelyben a Bejelentett érintetti jogok
sérelmével szembeni tiltakozásuk kezelésének a gyakorlatát, valamint azt kifogásolta, hogy a
Bejelentetthez intézett, a fentiekkel kapcsolatos leveleire nem kapott választ.
A Bejelentő tájékoztatást adott arról, hogy a Debreceni Egyetem oktatói panasszal fordultak hozzá,
amelyben előadták, hogy a Bejelentett által üzemeltetett www.markmyprofessor.com weboldalon
velük összefüggésben sértő megjegyzések jelentek meg.
A bejelentés szerint, 2020. március közepe óta, ismeretlen személy több egyetemi oktató ellen, több
alkalommal, naponta általában négy hullámban (reggel, délben, délután és este), az egyes
hullámokon belül egy-két perces eltéréssel, kizárólag trágár szavakból álló "értékelést" tett közzé.
Egyes negatív kommentek esetében az érintett oktatók a www.markmyrofessor.com oldalon
található „Jelentem" felületen is panaszt tettek, hivatkozva arra, hogy az adott kommentek a
személyükön túl, sértik a markmyprofessor.com értékelési irányelveit is, mert "trágárságnak,
durvaságnak" minősülnek.
Az oktatók 2020. április 14-én tettek bejelentést a Bejelentettnek, élve az általános adatvédelmi
rendelet1 21. cikk2 szerinti, a személyes adatok érintettjeit megillető tiltakozás jogával, és arra kérték
a Bejelentettet, hogy a weboldalon megjelenő személyes adataikat - az oktatókra vonatkozó sértő
megjegyzéseket/értékeléseket - törölje. Az ügyben a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi
Karának Dékánja is panasszal fordult a Bejelentetthez.
A Bejelentő szerint a Bejelentett sem a Dékán, sem az oktatók panaszát nem vizsgálta meg, és azok
elbírálását illetően sem adott tájékoztatást. Ezek után a Bejelentő az oktatók érdekeit és jogait
képviselve 2020. április 22-én - elektronikus úton - panaszlevelet nyújtott be a Bejelentetthez,
amelyben - hivatkozva az általános adatvédelmi rendelet 21. cikkére, megerősítve az oktatók
tiltakozását - kérte az érintetti jogok érvényesítését, és a sérelmes értékelések törlését.
Tekintettel arra, hogy a levelére a Bejelentett ezúttal sem adott választ, 2020. május 12-én
ismételten megküldte a panaszt a részére, és kérte az abban foglaltak teljesítését. A válaszadás ez
alkalommal is elmaradt.
A Bejelentő ezt követően fordult a Hatósághoz, és az érintetti tiltakozás figyelmen kívül hagyása
miatt vizsgálat lefolytatását, és az általa kifogásolt tartalom törlését kérte.
A Hatóság a bejelentés alapján, az általános adatvédelmi rendelet 57. cikk (1) bekezdés f) pontja,
illetve az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII.
törvény (a továbbiakban: Infotv.) 38. § (3) bekezdésének a) pontja alapján vizsgálatot indított, és
1
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 Rendelete a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő
védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről
2 21. cikk - A tiltakozáshoz való jog
(1) Az érintett jogosult arra, hogy a saját helyzetével kapcsolatos okokból bármikor tiltakozzon személyes adatainak a 6. cikk (1) bekezdésének e)
vagy f) pontján alapuló kezelése ellen, ideértve az említett rendelkezéseken alapuló profilalkotást is. Ebben az esetben az adatkezelő a személyes
adatokat nem kezelheti tovább, kivéve, ha az adatkezelő bizonyítja, hogy az adatkezelést olyan kényszerítő erejű jogos okok indokolják, amelyek
elsőbbséget élveznek az érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben, vagy amelyek jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy
védelméhez kapcsolódnak.
(2) Ha a személyes adatok kezelése közvetlen üzletszerzés érdekében történik, az érintett jogosult arra, hogy bármikor tiltakozzon a rá vonatkozó
személyes adatok e célból történő kezelése ellen, ideértve a profilalkotást is, amennyiben az a közvetlen üzletszerzéshez kapcsolódik.
(3) Ha az érintett tiltakozik a személyes adatok közvetlen üzletszerzés érdekében történő kezelése ellen, akkor a személyes adatok a továbbiakban e
célból nem kezelhetők.
(4) Az (1) és (2) bekezdésben említett jogra legkésőbb az érintettel való első kapcsolatfelvétel során kifejezetten fel kell hívni annak figyelmét, és az
erre vonatkozó tájékoztatást egyértelműen és minden más információtól elkülönítve kell megjeleníteni.
(5) Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódóan és a 2002/58/EK irányelvtől eltérve az érintett a
tiltakozáshoz való jogot műszaki előírásokon alapuló automatizált eszközökkel is gyakorolhatja.
(6) Ha a személyes adatok kezelésére a 89. cikk (1) bekezdésének megfelelően tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból kerül
sor, az érintett jogosult arra, hogy a saját helyzetével kapcsolatos okokból tiltakozhasson a rá vonatkozó személyes adatok kezelése ellen, kivéve, ha
az adatkezelésre közérdekű okból végzett feladat végrehajtása érdekében van szükség.
2
2020. június 30-án kelt levelében a Bejelentettet a bejelentésben foglaltakkal összefüggő
tájékoztatásra kérte.
A Bejelentett a részére nyitva álló 15 napon belül nem adott választ, ezért a Hatóság a vizsgálatát
lezárta, és az Infotv. 60. § (3)-(4) bekezdései alapján, hivatalból adatvédelmi hatósági eljárást
indított, amely során a tényállás tisztázása érdekében tájékoztatás adására hívta fel az Ügyfelet.
Az Ügyfél 2020. szeptember 14-én kelt válaszában arról tájékoztatta a Hatóságot, hogy a hivatkozott
kérelmeket – feltehetően technikai hiba miatt – nem kapta meg, azok tartalmáról nem szerzett
tudomást. A Bejelentőnek, az általa kezelt honlapon rögzített értékelésekkel kapcsolatos kifogásairól
csak a Hatóság tényállás tisztázását célzó végzéséből értesült.
II. Az alkalmazott jogszabályi rendelkezések
Az általános adatvédelmi rendelet hatálya alá tartozó adatkezelésre az Infotv. 2. § (2) bekezdése
szerint az általános adatvédelmi rendeletet az ott megjelölt rendelkezésekben kiegészítésekkel kell
alkalmazni.
Az Infotv. 38. § (2) bekezdése szerint a Hatóság feladata a személyes adatok védelméhez, valamint
a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jog érvényesülésének
ellenőrzése és elősegítése, továbbá a személyes adatok Európai Unión belüli szabad áramlásának
elősegítése. Ugyanezen § (2a) bekezdése szerint az általános adatvédelmi rendeletben a
felügyeleti hatóság részére megállapított feladat- és hatásköröket a Magyarország joghatósága alá
tartozó jogalanyok tekintetében az általános adatvédelmi rendeletben és e törvényben
meghatározottak szerint a Hatóság gyakorolja.
Az Infotv. 60. § (1) bekezdése szerint a személyes adatok védelméhez való jog érvényesülése
érdekében a Hatóság az érintett erre irányuló kérelmére adatvédelmi hatósági eljárást indít, és
hivatalból adatvédelmi hatósági eljárást indíthat.
A (3) bekezdés szerint a Hatóság hivatalból adatvédelmi hatósági eljárást indít, ha
a) vizsgálata alapján megállapítja, hogy a személyes adatok kezelésével kapcsolatban jogsérelem
következett be vagy annak közvetlen veszélye áll fenn, és az 56. § szerinti felszólítás vagy ajánlás
alapján a jogsérelem orvoslására, illetve a jogsérelem közvetlen veszélyének megszüntetésére a
Hatóság által meghatározott határidőben nem került sor,
b) vizsgálata alapján megállapítja, hogy a személyes adatok kezelésével kapcsolatban jogsérelem
következett be vagy annak közvetlen veszélye áll fenn és az általános adatvédelmi rendelet
rendelkezései alapján bírság kiszabásának van helye.
(4) Ha az adatvédelmi hatósági eljárást a Hatóság bejelentésen alapuló vizsgálata előzte meg, a
bejelentőt az adatvédelmi hatósági eljárás megindításáról, illetve befejezéséről a Hatóság értesíti.
Az Infotv.) 3. § 6. pontja alapján közérdekből nyilvános adat a közérdekű adat fogalma alá nem
tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy
hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli.
Az általános adatvédelmi rendelet 2. cikk (1) bekezdése alapján az általános adatvédelmi rendeletet
kell alkalmazni a személyes adatok részben vagy egészben automatizált módon történő kezelésére,
valamint azoknak a személyes adatoknak a nem automatizált módon történő kezelésére, amelyek
valamely nyilvántartási rendszer részét képezik, vagy amelyeket egy nyilvántartási rendszer részévé
kívánnak tenni.
3
Az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 1. pontja alapján „személyes adat”: azonosított vagy
azonosítható természetes személyre („érintett") vonatkozó bármely információ; azonosítható az a
természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például
név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai,
genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több
tényező alapján azonosítható.
Az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 2. pontja alapján „adatkezelés”: a személyes adatokon
vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy
műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy
megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közlés továbbítás, terjesztés vagy egyéb
módon történő hozzáférhetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés,
illetve megsemmisítés.
Az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 7. pontja alapján: „adatkezelő”: az a természetes vagy jogi
személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely a személyes adatok
kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza; ha az adatkezelés
céljait és eszközeit az uniós vagy a tagállami jog határozza meg, az adatkezelőt vagy az adatkezelő
kijelölésére vonatkozó különös szempontokat az uniós vagy a tagállami jog is meghatározhatja.
Az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés b) pontja alapján személyes adat csak
meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból gyűjthető, és ezekkel a célokkal össze nem
egyeztethető módon nem kezelhető („célhoz kötöttség”).
Az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdése alapján személyes adat kizárólag akkor és
annyiban kezelhető jogszerűen, ha legalább az alábbiak egyike teljesül:
a) az érintett hozzájárulását adta személyes adatainak egy vagy több konkrét célból történő
kezeléséhez;
b) az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett az egyik fél, vagy
az a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések megtételéhez
szükséges;
c) az adatkezelés az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges;
d) az adatkezelés az érintett vagy egy másik természetes személy létfontosságú érdekeinek
védelme miatt szükséges;
e) az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának
keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges;
f) az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez
szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei
vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé,
különösen, ha az érintett gyermek.
Az általános adatvédelmi rendelet 15. cikk (1) bekezdése értelmében az érintett jogosult arra, hogy
az adatkezelőtől visszajelzést kapjon arra vonatkozóan, hogy személyes adatainak kezelése
folyamatban van-e, és ha ilyen adatkezelés folyamatban van, jogosult arra, hogy a személyes
adatokhoz és a következő információkhoz hozzáférést kapjon:
a) az adatkezelés céljai;
b) az érintett személyes adatok kategóriái;
c) azon címzettek vagy címzettek kategóriái, akikkel, illetve amelyekkel a személyes adatokat
közölték vagy közölni fogják, ideértve különösen a harmadik országbeli címzetteket, illetve a
nemzetközi szervezeteket;
d) adott esetben a személyes adatok tárolásának tervezett időtartama, vagy ha ez nem lehetséges,
ezen időtartam meghatározásának szempontjai;
4
e) az érintett azon joga, hogy kérelmezheti az adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adatok
helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat az ilyen személyes adatok
kezelése ellen;
f) a valamely felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának joga;
g) ha az adatokat nem az érintettől gyűjtötték, a forrásukra vonatkozó minden elérhető információ;
h) a 22. cikk (1) és (4) bekezdésében említett automatizált döntéshozatal ténye, ideértve a
profilalkotást is, valamint legalább ezekben az esetekben az alkalmazott logikára és arra vonatkozó
érthető információk, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel bír, és az érintettre nézve milyen
várható következményekkel jár.
Az általános adatvédelmi rendelet 17. cikk (1) bekezdése alapján az érintett jogosult arra, hogy
kérésére az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül törölje a rá vonatkozó személyes adatokat,
az adatkezelő pedig köteles arra, hogy az érintettre vonatkozó személyes adatokat indokolatlan
késedelem nélkül törölje, ha az alábbi indokok valamelyike fennáll:
a) a személyes adatokra már nincs szükség abból a célból, amelyből azokat gyűjtötték vagy más
módon kezelték;
b)az érintett visszavonja a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontja vagy a 9. cikk (2) bekezdésének
pontja értelmében az adatkezelés alapját képező hozzájárulását, és az adatkezelésnek nincs más
jogalapja;
c) az érintett a 21. cikk (1) bekezdése alapján tiltakozik az adatkezelése ellen, és nincs elsőbbséget
élvező jogszerű ok az adatkezelésre, vagy az érintett a 21. cikk (2) bekezdése alapján tiltakozik az
adatkezelés ellen;
d) a személyes adatokat jogellenesen kezelték;
e) a személyes adatokat az adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy tagállami jogban előírt jogi
kötelezettség teljesítéséhez törölni kell;
f) a személyes adatok gyűjtésére a 8. cikk (1) bekezdésében említett, információs társadalommal
összefüggő szolgáltatások kínálásával kapcsolatosan került sor.
Az általános adatvédelmi rendelet 17. cikk (2) bekezdése értelmében, ha az adatkezelő
nyilvánosságra hozta a személyes adatot, és az (1) bekezdés értelmében azt törölni köteles, az
elérhető technológia és a megvalósítás költségeinek figyelembevételével megteszi az észszerűen
elvárható lépéseket - ideértve technikai intézkedéseket - annak érdekében, hogy tájékoztassa az
adatokat kezelő adatkezelőket, hogy az érintett kérelmezte tőlük a szóban forgó személyes adatokra
mutató linkek vagy e személyes adatok másolatának, illetve másodpéldányának törlését.
Az általános adatvédelmi rendelet 17. cikk (3) bekezdés alapján az (1) és (2) bekezdés nem
alkalmazandó, amennyiben az adatkezelés szükséges:
a) a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való jog gyakorlása céljából;
b) a személyes adatok kezelését előíró, az adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy tagállami jog
szerinti kötelezettség teljesítése, illetve közérdekből vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi
jogosítvány gyakorlása keretében végzett feladat végrehajtása céljából;
c) a 9. cikk (2) bekezdése h) és i) pontjának, valamint a 9. cikk (3) bekezdésének megfelelően a
népegészségügy területét érintő közérdek alapján;
d) a 89. cikk (1) bekezdésével összhangban a közérdekű archiválás céljából, tudományos és
történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból, amennyiben az (1) bekezdésben említett jog
valószínűsíthetően lehetetlenné tenné vagy komolyan veszélyeztetné ezt az adatkezelést; vagy
e) jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez.
A személyes adatok törlésével összefüggő adatkezelői kötelezettségeket az általános adatvédelmi
rendelet 12. cikke határozza meg.
5
Az általános adatvédelmi rendelet 12. cikk (3) bekezdése alapján az adatkezelő indokolatlan
késedelem nélkül, de mindenféleképpen a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül
tájékoztatja az érintettet a 15-22. cikk szerinti kérelem nyomán hozott intézkedésekről. Szükség
esetén, figyelembe véve a kérelem összetettségét és a kérelmek számát, ez a határidő további két
hónappal meghosszabbítható. A határidő meghosszabbításáról az adatkezelő a késedelem okainak
megjelölésével a kérelem kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az érintettet. Ha
az érintett elektronikus úton nyújtotta be a kérelmet, a tájékoztatást lehetőség szerint elektronikus
úton kell megadni, kivéve, ha az érintett azt másként kéri.
Az általános adatvédelmi rendelet 12. cikk (4) bekezdése értelmében, ha az adatkezelő nem tesz
intézkedéseket az érintett kérelme nyomán, késedelem nélkül, de legkésőbb a kérelem
beérkezésétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az érintettet az intézkedés elmaradásának
okairól, valamint arról, hogy az érintett panaszt nyújthat be valamely felügyeleti hatóságnál, és élhet
bírósági jogorvoslati jogával.
Az általános adatvédelmi rendelet 12. cikk (5) bekezdése szerint az érintetti jogokkal kapcsolatos
kérelmeket, így a törlés iránti kérelem nyomán hozott intézkedést és az arról való tájékoztatást
alapvetően díjmentesen kell biztosítani. Ha az érintett kérelme egyértelműen megalapozatlan vagy
- különösen ismétlődő jellege miatt - túlzó, az adatkezelő, figyelemmel a kért információ vagy
tájékoztatás nyújtásával vagy a kért intézkedés meghozatalával járó adminisztratív költségekre,
ésszerű díjat számíthat fel, vagy megtagadhatja a kérelem alapján történő intézkedést. A kérelem
egyértelműen megalapozatlan vagy túlzó jellegének bizonyítása az adatkezelőt terheli.
Az általános adatvédelmi rendelet 58. cikk (2) bekezdésének b) pontja szerint a felügyeleti hatóság
korrekciós hatáskörében eljárva b) elmarasztalja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, ha
adatkezelési tevékenysége megsértette e rendelet rendelkezéseit.
Az általános adatvédelmi rendelet (148) Preambulum-bekezdése szerint az e rendelet által előírt
szabályok betartatásának erősítése érdekében e rendelet bármely megsértése esetén a felügyeleti
hatóság által e rendelet alapján előírt megfelelő intézkedéseken felül vagy azok helyett szankciókat
– ideértve a közigazgatási bírságokat is – kell kiszabni.
Az általános adatvédelmi rendelet eltérő rendelkezése hiányában a kérelemre indult adatvédelmi
hatósági eljárásra az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL törvény (a
továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit kell alkalmazni az Infotv.-ben meghatározott eltérésekkel.
A jelen eljárásban, mivel a kérelmezett hatósági döntés a Bejelentett adatkezelő jogát vagy jogos
érdekét közvetlenül érinti, a Bejelentett az Ákr. 10. § (1) bekezdése szerinti – ellenérdekű –
ügyfélként vesz részt.
Az Ákr. 103. § (1) bekezdése alapján a hivatalbóli eljárásokra az Ákr.-nek a kérelemre indult
eljárásokra vonatkozó rendelkezéseit az Ákr. 103 és 104. §-ában foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
Az Infotv. 61. § (1) bekezdés a) pontja szerint az adatvédelmi hatósági eljárásban hozott
határozatában a Hatóság az Infotv. 2. § (2) bekezdésében meghatározott adatkezelési műveletekkel
összefüggésben az általános adatvédelmi rendelet 58. cikk (2) bekezdés szerinti
jogkövetkezményeket alkalmazhatja.
Az általános adatvédelmi rendelet 58. cikk (2) bekezdés b), c) és d) pontjai alapján a felügyeleti
hatóság korrekciós hatáskörében eljárva elmarasztalja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, ha
6
adatkezelési tevékenysége megsértette e rendelet rendelkezéseit; utasítja az adatkezelőt vagy az
adatfeldolgozót, hogy teljesítse az érintettnek az e rendelet szerinti jogai gyakorlására vonatkozó
kérelmét; utasítja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, hogy adatkezelési műveleteit - adott
esetben meghatározott módon és meghatározott időn belül - hozza összhangba e rendelet
rendelkezéseivel.
Az Infotv. 75/A. § alapján a Hatóság az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2)-(6) bekezdésében
foglalt hatásköreit az arányosság elvének figyelembevételével gyakorolja, különösen azzal, hogy a
személyes adatok kezelésére vonatkozó - jogszabályban vagy az Európai Unió kötelező jogi
aktusában meghatározott - előírások első alkalommal történő megsértése esetén a jogsértés
orvoslása iránt az általános adatvédelmi rendelet 58. cikkével összhangban - elsősorban az
adatkezelő vagy adatfeldolgozó figyelmeztetésével intézkedik.
***
III. A Hatóság döntése
A tájékoztatáshoz fűződő joggal összefüggésben a Hatóság rögzíti, hogy „ (…) az információs
társadalom korában különösen fennáll annak veszélye, hogy egyes állami és piaci szereplők a
modern infokommunikációs technológiák felhasználásával nagy mennyiségű információt
gyűjtsenek, tároljanak és dolgozzanak fel az érintettek tudtán és beleegyezésén kívül. Ez a fajta
erőfölény magában rejti a visszaélések, az egyének jogai és érdekei sérülésének fokozott veszélyét.
A tájékoztatás elsődlegesen azt hivatott megelőzni, hogy az adatkezelő oldalán „információs
monopólium” alakuljon ki.”3
Hangsúlyozni szükséges azt is, hogy a kérelemhez igazodó tartalmú és időben nyújtott tájékoztatás
az adatkezelő működésének, adatkezelési rendjének átláthatósága és a tisztességes eljárás
követelményének érvényre juttatása szempontjából is döntő jelentőséggel bír. A fenti elveknek
megfelelően az általános adatvédelmi rendelet 12. cikk (3) bekezdése alapján az adatkezelő
indokolatlan késedelem nélkül, de mindenféleképpen a kérelem beérkezésétől számított egy
hónapon belül tájékoztatja az érintettet a 15-22. cikk szerinti kérelem nyomán hozott
intézkedésekről. Szükség esetén, figyelembe véve a kérelem összetettségét és a kérelmek számát,
ez a határidő további két hónappal meghosszabbítható.
Az általános adatvédelmi rendelet 12. cikk (4) bekezdése értelmében, ha az adatkezelő nem tesz
intézkedéseket az érintett kérelme nyomán, késedelem nélkül, de legkésőbb a kérelem
beérkezésétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az érintettet az intézkedés elmaradásának
okairól, valamint arról, hogy az érintett panaszt nyújthat be valamely felügyeleti hatóságnál, és élhet
bírósági jogorvoslati jogával.
Az adatalanyok hozzáféréshez való joga az információs önrendelkezési jog egyik konstitutív eleme,
és mint ilyen, a személyes adatok védelméhez fűződő alapjog egyik legfontosabb aspektusa. E
jogosultság lényege, hogy az érintett tájékoztatást kaphat az adatkezeléssel összefüggésben. A
kapott információk révén pedig az adatalany képessé válik az adatkezelő folyamatban lévő
tevékenységének az ellenőrzésére, gyakorolhatja a számára biztosított jogokat, illetve jogorvoslatot
vehet igénybe.
3
Magyarázat a GDPR-ról - Wolters Kluwer Hungary, Budapest 2018. 150. oldal
7
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 7.
§ (1) bekezdése szerinti a cég székhelye a cég bejegyzett irodája. A bejegyzett iroda a cég levelezési
címe, az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre
tartása, valamint ahol a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő
kötelezettségek teljesítése történik.
Amennyiben a cég székhelye nem azonos a központi ügyintézés helyével, a központi ügyintézés
helyét a létesítő okiratában és a cégjegyzékben fel kell tüntetni. Ez akkor fordulhat elő, ha a székhely
csupán kézbesítési cím; a cég működésével kapcsolatos ügyintézés és döntéshozatal a székhelytől
eltérő helyen (központi ügyintézés helyén) történik.
A Hatóság, a rendelkezésére álló adatok alapján megállapítja, hogy a Bejelentő Bejelentetthez
írásban intézett kérelmét nem a Bejelentett székhelyére, hanem annak telephelyi címére postázta,
így a Bejelentettnek nehézséget jelentett, hogy a COVID-19 koronavírus járvány első hulláma
előidézte rendkívüli helyzetben azt megismerje, és arra határidőben érdemi választ adjon.
Az adatkezelőnek azonban, az általa végzett adatkezelés során minden tőle elvárható intézkedést
meg kell tennie és valamennyi munkaszervezési megoldást ki kell alakítania annak érdekében, hogy
az általános adatvédelmi rendeletben rögzített, és az annak alapján összeállított saját adatkezelési
tájékoztatójában szereplő adatkezelési elveknek megfelelő, az érintetti joggyakorlás teljességét
előíró kötelezettségnek eleget tehessen.
A Hatóság ezért nem tartja elfogadhatónak az Ügyfél arra való hivatkozását, hogy a Bejelentő és az
általa jelzett ügyben érintettek érintetti jogának gyakorlásával összefüggő kérelmei alapján azért
nem intézkedett, mert azokat nem kapta meg.
A fentiek alapján a Hatóság a rendelkező részben foglaltak szerint döntött, ugyanakkor az általános
adatvédelmi rendelet 83. cikkében foglaltakat figyelembe véve − különös tekintettel arra, hogy az
Ügyfél a Bejelentő, és az általa jelzett ügyben érintettek kérelmének, a Hatóság révén történő
tudomásszerzést követően teljes körűen eleget tett, a jogsértés ismétlődése, valamint annak
jövőbeni megelőzése érdekében intézkedett, továbbá az együttműködési kötelezettségét
hiánytalanul teljesítette − bírság kiszabását nem látta indokoltnak.
A Hatóság enyhítő körülményként vette figyelembe hogy
- a Hatóság által megállapított jogsértéshez a Bejelentett gondatlansága, és nem szándékos
magatartása vezetett;
- a Hatóság jelen ügyben kiadott, a tényállás tisztázását célzó végzésének kézhezvételét
követően, az Ügyfél az általa üzemeltetett weboldalról a Bejelentő és az általa jelzett ügyben
érintettek kérelmének megfelelően, haladéktalanul törölte a kifogásolt tartalmakat, továbbá
- az érintettek személyes profilját úgy állította be, hogy az oktatási tevékenységüket érintő
további értékeléseket a jövőben, kizárólag regisztrált felhasználók tehessék meg.
A Bejelentett figyelmeztetésével a Hatóság célja, hogy határozott nyomatékot adjon az Ügyfél
adatvédelmi tudatossága és felelőssége hangsúlyozásának, az általa végzett adatkezelési
tevékenység átgondoltabbá tétele szükségességének. A Hatóság kiemeli, hogy az adatvédelmi
szabályoknak és elvárásoknak megfelelő megoldások kidolgozásával az érintettek jogait, és
törvényes érdekei érvényre juttatását segíteni, a személyes adataik kezelése feletti kontroll
8
gyakorlásához szükséges információkat, és egyéb feltételeket pedig teljes körűen biztosítani
szükséges.
***
IV. Egyéb kérdések
A Hatóság hatáskörét az Infotv. 38. § (2) és (2a) bekezdése határozza meg, illetékessége az egész
ország területére kiterjed.
Az Ákr. 112. §-a, és a 116. § (1) bekezdése, illetve a 114. § (1) bekezdése alapján a határozattal
szemben közigazgatási per útján van helye jogorvoslatnak.
A közigazgatási per szabályait a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a
továbbiakban: Kp.) határozza meg. A Kp. 12. § (1) bekezdése alapján a Hatóság döntésével
szembeni közigazgatási per törvényszéki hatáskörbe tartozik, a perre a Kp. 13. § (3) bekezdés a)
pont aa) alpontja alapján a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes A Kp. 27. § (1) bekezdés
b) pontja alapján a törvényszék hatáskörébe tartozó perben jogi képviselet kötelező. A Kp. 39. § (6)
bekezdése szerint a keresetlevél benyújtásának a közigazgatási cselekmény hatályosulására
halasztó hatálya nincs.
A Kp. 29. § (1) bekezdése és erre tekintettel a Pp. 604. § szerint alkalmazandó, az elektronikus
ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a
továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 9.§ (1) bekezdés b) pontja szerint az ügyfél jogi képviselője
elektronikus kapcsolattartásra kötelezett.
A keresetlevél benyújtásának helyét és idejét a Kp. 39. § (1) bekezdése határozza meg. A tárgyalás
tartása iránti kérelem lehetőségéről szóló tájékoztatás a Kp. 77. § (1) - (2) bekezdésén alapul. A
közigazgatási per illetékének mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban:
Itv.) 45/A. § (1) bekezdése határozza meg. Az illeték előzetes megfizetése alól az Itv. 59. § (1)
bekezdése és 62. § (1) bekezdés h) pontja mentesíti az eljárást kezdeményező felet.
Budapest, 2020. október „19„
Dr. Péterfalvi Attila
elnök
c. egyetemi tanár
sk.
9