Ügyszám: NAIH/2020/3479/ Tárgy: kérelemnek helyt adó határozat
Ügyintéző: […]
HATÁROZAT
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) […]
kérelmezőnek (a továbbiakban: Kérelmező) […] (a továbbiakban: Kérelmezett) szemben a
Kérelmező személyes adata helyesbítéséhez fűződő jogának sérelme, valamint kéretlen hírlevelek
érkezése tárgyában 2020. április 16. napján benyújtott kérelme nyomán hatósági eljárást indult,
amely ügyben hozott határozatában a Hatóság a Kérelmező
kérelmének helyt ad, és
I. megállapítja, hogy a Kérelmezett megsértette a Kérelmező a természetes személyeknek a
személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad
áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2016/679
rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) 16. cikke szerinti helyesbítési jogát és
ezzel egyidejűleg a Hatóság hivatalból megállapítja, hogy ezáltal megsértette az általános
adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés d) pontja szerinti pontosság elvét is.
A Hatóság a fenti jogsértés miatt a Kérelmezettet – azzal, hogy újabb adatvédelmi jogsértés
megállapítása esetén a jogkövetkezmények megállapításakor a jelen jogsértést, mint előzményt
fokozott súllyal veszi majd figyelembe –figyelmeztetésben részesíti.
VÉGZÉS
II. Tekintettel arra, hogy túllépte az ügyintézési határidőt, a Hatóság akként rendelkezik, hogy
10.000 Ft-ot, azaz tízezer forintot a Kérelmezőnek – írásban megjelölendő választása szerint –
bankszámlára utalással vagy postai utalvánnyal megfizet.
***
A jelen határozattal szemben közigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye, de az a közléstől
számított 30 napon belül a Fővárosi Törvényszékhez címzett keresetlevéllel közigazgatási perben
megtámadható. A keresetlevelet a Hatósághoz kell benyújtani, elektronikusan,1 amely azt az ügy
irataival együtt továbbítja a bíróságnak. A teljes személyes illetékmentességben nem részesülők
számára a közigazgatási per illetéke 30 000 Ft, a per tárgyi illetékfeljegyzési jog alá esik. A Fővárosi
Törvényszék előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező.
A II. pont szerinti végzéssel szemben nincs helye önálló jogorvoslatnak, az csak az ügy érdemében
hozott határozat elleni jogorvoslati kérelemben támadható meg.
1
A közigazgatási per kezdeményezésére a NAIH_K01 elnevezésű űrlap szolgál: NAIH_K01 űrlap (2019.09.16) Az űrlap az általános
nyomtatványkitöltő program ( ÁNYK program) alkalmazásával tölthető ki.
1
INDOKOLÁS
I. Az eljárás menete és a tényállás tisztázása
A Kérelmező a Kérelmezetthez 2020. február 20. napján bejelentést nyújtott be, melyben
kifogásolta, hogy a beadványát megelőzően több nappal átírta e-mail címét a Kérelmezett által
működtetett internetes előfizetői felületen, ezt követően továbbra is kapott levelet a régi e-mail
címére.
A Kérelmezett a Kérelmező bejelentésére hivatkozásul 2020. február 21. napján küldött
válaszában arról nyújtott tájékoztatást, hogy a korábbi e-mail címet módosította rendszerében a
Kérelmező által megjelölt e-mail címre. A Kérelmező ennek ellenére továbbra is – 2020. március
16. és 2020. március 20. napján is - hírlevelet kapott a Kérelmezett-től a korábbi e-mail címére.
A Kérelmező mindezekre tekintettel 2020. április 16. napján benyújtott kérelmében kérte a
Hatóságot - valamint ezzel egyidejűleg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot -, hogy
beadványa alapján indítsa meg az eljárást a Kérelmezettel szemben személyes adata helyesbítési
jogának sérelme, valamint kéretlen hírlevelek érkezése tárgyában.
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény
(a továbbiakban: Infotv.) 60. § (1) bekezdése szerint a személyes adatok védelméhez való jog
érvényesülése érdekében a Hatóság előtt az érintett erre irányuló kérelmére adatvédelmi hatósági
eljárás indult.
A Hatóság hiánypótlásra való felhívását követően a Kérelmező 2020. június 5. napján érkezett
beadványában úgy nyilatkozott, hogy 2020. január 1. és 2020. február 19. napja közötti
időszakban módosította e-mail címét a Kérelmezett online előfizetői felületén, továbbá előadta,
hogy az „Új email cím megerősítése – emlékeztető” tárgyú e-mailben feltüntetett „Megerősítés”
gombra rákattintott a postafiókba érkezés, azaz 2020. február 21. napján.
A Hatóság az adatvédelmi hatósági eljárás megindításáról végzésében értesítette a Kérelmezettet,
és a tényállás tisztázása érdekében nyilatkozattételre és adatközlésre hívta fel.
A Kérelmezett nyilatkozata alapján a Kérelmező 2020. február 16. napján kezdeményezett e-mail
cím módosítást a Kérelmezett online előfizetői felületén. A Kérelmezett előadta, hogy ilyen esetben
a módosítást kezdeményező ügyfél új, a változtatás során megjelölt e-mail címére validáló e-mail
kerül kiküldésre annak érdekében, hogy a Kérelmezett meggyőződjön a megadott e-mail cím
helyességéről. A megerősítésre való rákattintást követően automatikusan átíródik a Kérelmezett
rendszereiben az e-mail cím.
A Kérelmezett úgy nyilatkozott, hogy a Kérelmező a 2020. február 16-án, és az emlékeztetés
céljából 2020. február 21-én ismételten kiküldött megerősítést is elmulasztotta a Kérelmezett
részére megküldeni, így figyelemmel arra, hogy módosítás nem történt, a Kérelmező régi e-mail
címére érkezett hírlevél, amelyet a Kérelmező a 2020. február 20. napján kelt panaszában jelzett.
A Kérelmezett előadta, hogy a Kérelmező panaszában foglaltakra tekintettel a Kérelmezett
munkatársa 2020. február 21-én manuálisan módosította a Kérelmező e-mail címét, amelyet
azonban adminisztratív hiba folytán elmulasztott az ún. kampány menedzsment rendszerben
átvezetni, így a Kérelmező ismételten hírleveleket kapott a régi e-mail címére.
2
A Kérelmezett rögzítette, hogy a Hatóság tényállás tisztázására felhívó végzésének kézhezvételét
követően 2020. július 8. napján az ún. kampány menedzsment rendszerben is módosította a
Kérelmező e-mail címét, így a későbbiekben hírleveleket a régi e-mail címre nem fog küldeni.
A Hatóság végzésében újabb nyilatkozattételre hívta fel a Kérelmezettet, amelyre a Kérelmezett
válasza 2020. augusztus 5-én érkezett a Hatósághoz.
A Kérelmezett kiemelte, hogy a validációra az ügyfelek védelme érdekében van szükség, amiatt,
hogy az előfizető nevében ne tudjon harmadik fél módosítást eszközölni az előfizető tudomása
nélkül.
A Kérelmezett úgy nyilatkozott, hogy a 2020. február 21. napján a Kérelmező által tett megerősítés
elmaradását (hiányát) igazolni nem tudja, tekintettel arra, hogy egy meg nem történt eseményhez
kapcsolódóan logfile nem áll és nem is állhat a Kérelmezett rendelkezésére.
II. Alkalmazott jogszabályok
Az általános adatvédelmi rendelet 2. cikk (1) bekezdése alapján a jelen ügy szerinti adatkezelésre
az általános adatvédelmi rendeletet kell alkalmazni.
Az Infotv. 2. § (2) bekezdése szerint az általános adatvédelmi rendeletet az ott megjelölt
rendelkezésekben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.
Az Infotv. 38. § (2) bekezdése alapján a Hatóság feladata a személyes adatok védelméhez,
valamint a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jog
érvényesülésének ellenőrzése és elősegítése, továbbá a személyes adatok Európai Unión belüli
szabad áramlásának elősegítése.
Az Infotv. 38. § (2a) bekezdése értelmében az általános adatvédelmi rendeletben a felügyeleti
hatóság részére megállapított feladat- és hatásköröket a Magyarország joghatósága alá tartozó
jogalanyok tekintetében az általános adatvédelmi rendeletben és e törvényben meghatározottak
szerint a Hatóság gyakorolja.
Az Infotv. 38. § (3) bekezdés b) pontja szerint a 38. § (2) és (2a) bekezdés szerinti feladatkörében
az e törvényben meghatározottak szerint különösen az érintett kérelmére és hivatalból adatvédelmi
hatósági eljárást folytat.
Az Infotv. 60. § (1) bekezdése alapján a személyes adatok védelméhez való jog érvényesülése
érdekében a Hatóság erre irányuló kérelemre adatvédelmi hatósági eljárást indít és hivatalból
adatvédelmi hatósági eljárást indíthat. Az adatvédelmi hatósági eljárásra az általános
közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szabályait kell
alkalmazni az Infotv.- ben meghatározott kiegészítésekkel és az általános adatvédelmi rendelet
szerinti eltérésekkel.
Az Infotv. 60. § (2) bekezdése értelmében: „Az adatvédelmi hatósági eljárás megindítása iránti
kérelem az általános adatvédelmi rendelet 77. cikk (1) bekezdésében, valamint a 22. § b)
pontjában meghatározott esetben nyújtható be.”
Az általános adatvédelmi rendelet 77. cikk (1) bekezdés alapján „az egyéb közigazgatási vagy
bírósági jogorvoslatok sérelme nélkül, minden érintett jogosult arra, hogy panaszt tegyen egy
3
felügyeleti hatóságnál – különösen a szokásos tartózkodási helye, a munkahelye vagy a
feltételezett jogsértés helye szerinti tagállamban –, ha az érintett megítélése szerint a rá vonatkozó
személyes adatok kezelése megsérti e rendeletet.”
Az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés d) pontja szerint: „A személyes adatok:
[…]
d) pontosnak és szükség esetén naprakésznek kell lenniük; minden észszerű intézkedést meg kell
tenni annak érdekében, hogy az adatkezelés céljai szempontjából pontatlan személyes adatokat
haladéktalanul töröljék vagy helyesbítsék („pontosság”)”.
Az általános adatvédelmi rendelet 16. cikke alapján az érintett jogosult arra, hogy kérésére az
adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül helyesbítse a rá vonatkozó pontatlan személyes
adatokat. Figyelembe véve az adatkezelés célját, az érintett jogosult arra, hogy kérje a hiányos
személyes adatok – egyebek mellett kiegészítő nyilatkozat útján történő – kiegészítését.
Az általános adatvédelmi rendelet 12. cikk (1)-(6) bekezdései szerint: „(1) Az adatkezelő megfelelő
intézkedéseket hoz annak érdekében, hogy az érintett részére a személyes adatok kezelésére
vonatkozó, a 13. és a 14. cikkben említett valamennyi információt és a 15–22. és 34. cikk szerinti
minden egyes tájékoztatást tömör, átlátható, érthető és könnyen hozzáférhető formában, világosan
és közérthetően megfogalmazva nyújtsa, különösen a gyermekeknek címzett bármely információ
esetében. Az információkat írásban vagy más módon – ideértve adott esetben az elektronikus utat
is – kell megadni. Az érintett kérésére szóbeli tájékoztatás is adható, feltéve, hogy más módon
igazolták az érintett személyazonosságát.
(2) Az adatkezelő elősegíti az érintett 15–22. cikk szerinti jogainak a gyakorlását. A 11. cikk (2)
bekezdésében említett esetekben az adatkezelő az érintett 15–22. cikk szerinti jogai gyakorlására
irányuló kérelmének a teljesítését nem tagadhatja meg, kivéve, ha bizonyítja, hogy az érintettet
nem áll módjában azonosítani.
(3) Az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül, de mindenféleképpen a kérelem beérkezésétől
számított egy hónapon belül tájékoztatja az érintettet a 15–22. cikk szerinti kérelem nyomán hozott
intézkedésekről. Szükség esetén, figyelembe véve a kérelem összetettségét és a kérelmek
számát, ez a határidő további két hónappal meghosszabbítható. A határidő meghosszabbításáról
az adatkezelő a késedelem okainak megjelölésével a kérelem kézhezvételétől számított egy
hónapon belül tájékoztatja az érintettet. Ha az érintett elektronikus úton nyújtotta be a kérelmet, a
tájékoztatást lehetőség szerint elektronikus úton kell megadni, kivéve, ha az érintett azt másként
kéri.
(4) Ha az adatkezelő nem tesz intézkedéseket az érintett kérelme nyomán, késedelem nélkül, de
legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az érintettet az
intézkedés elmaradásának okairól, valamint arról, hogy az érintett panaszt nyújthat be valamely
felügyeleti hatóságnál, és élhet bírósági jogorvoslati jogával (5) A 13. és 14. cikk szerinti
információkat és a 15–22. és 34. cikk szerinti tájékoztatást és intézkedést díjmentesen kell
biztosítani. Ha az érintett kérelme egyértelműen megalapozatlan vagy – különösen ismétlődő
jellege miatt – túlzó, az adatkezelő, figyelemmel a kért információ vagy tájékoztatás nyújtásával
vagy a kért intézkedés meghozatalával járó adminisztratív költségekre: a) észszerű összegű díjat
számíthat fel, vagy b) megtagadhatja a kérelem alapján történő intézkedést. A kérelem
egyértelműen megalapozatlan vagy túlzó jellegének bizonyítása az adatkezelőt terheli. (6) A 11.
cikk sérelme nélkül, ha az adatkezelőnek megalapozott kétségei vannak a 15–21. cikk szerinti
kérelmet benyújtó természetes személy kilétével kapcsolatban, további, az érintett
személyazonosságának megerősítéséhez szükséges információk nyújtását kérheti.”
4
Az általános adatvédelmi rendelet 23. cikk (1) bekezdése szerint: „Az adatkezelőre vagy
adatfeldolgozóra alkalmazandó uniós vagy tagállami jog jogalkotási intézkedésekkel korlátozhatja
a 12-22. cikkben és a 34. cikkben foglalt, valamint a 12-22. cikkben meghatározott jogokkal és
kötelezettségekkel összhangban lévő rendelkezései tekintetében az 5. cikkben foglalt jogok és
kötelezettségek hatályát, ha a korlátozás tiszteletben tartja az alapvető jogok és szabadságok
lényeges tartalmát, valamint az alábbiak védelméhez szükséges és arányos intézkedés egy
demokratikus társadalomban:
a) nemzetbiztonság;
b) honvédelem;
c) közbiztonság;
d) bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése vagy a vádeljárás lefolytatása, illetve
büntetőjogi szankciók végrehajtása, beleértve a közbiztonságot fenyegető veszélyekkel szembeni
védelmet és e veszélyek megelőzését;
e) az Unió vagy valamely tagállam egyéb fontos, általános közérdekű célkitűzései, különösen az
Unió vagy valamely tagállam fontos gazdasági vagy pénzügyi érdeke, beleértve a monetáris, a
költségvetési és az adózási kérdéseket, a népegészségügyet és a szociális biztonságot;
f) a bírói függetlenség és a bírósági eljárások védelme;
g) a szabályozott foglalkozások esetében az etikai vétségek megelőzése, kivizsgálása, felderítése
és az ezekkel kapcsolatos eljárások lefolytatása;
h) az a)-e) és a g) pontban említett esetekben – akár alkalmanként – a közhatalmi feladatok
ellátásához kapcsolódó ellenőrzési, vizsgálati vagy szabályozási tevékenység;
i) az érintett védelme vagy mások jogainak és szabadságainak védelme;
j) polgári jogi követelések érvényesítése.”
Az általános adatvédelmi rendelet 58. cikk (2) bekezdése szerint: „A felügyeleti hatóság korrekciós
hatáskörében eljárva:
a) figyelmezteti az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, hogy egyes tervezett adatkezelési
tevékenységei valószínűsíthetően sértik e rendelet rendelkezéseit;
b) elmarasztalja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, ha adatkezelési tevékenysége
megsértette e rendelet rendelkezéseit;
c) utasítja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, hogy teljesítse az érintettnek az e rendelet
szerinti jogai gyakorlására vonatkozó kérelmét;
d) utasítja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, hogy adatkezelési műveleteit – adott esetben
meghatározott módon és meghatározott időn belül – hozza összhangba e rendelet
rendelkezéseivel;
e) utasítja az adatkezelőt, hogy tájékoztassa az érintettet az adatvédelmi incidensről;
f) átmenetileg vagy véglegesen korlátozza az adatkezelést, ideértve az adatkezelés megtiltását is;
g) a 16., 17., illetve a 18. cikkben foglaltaknak megfelelően elrendeli a személyes adatok
helyesbítését, vagy törlését, illetve az adatkezelés korlátozását, valamint a 17. cikk (2)
bekezdésének és a 19. cikknek megfelelően elrendeli azon címzettek erről való értesítését, akikkel
vagy amelyekkel a személyes adatokat közölték;
h) visszavonja a tanúsítványt vagy utasítja a tanúsító szervezetet a 42. és a 43. cikknek
megfelelően kiadott tanúsítvány visszavonására, vagy utasítja a tanúsító szervezetet, hogy ne adja
ki a tanúsítványt, ha a tanúsítás feltételei nem vagy már nem teljesülnek;
i) a 83. cikknek megfelelően közigazgatási bírságot szab ki, az adott eset körülményeitől függően
az e bekezdésben említett intézkedéseken túlmenően vagy azok helyett; és
j) elrendeli a harmadik országbeli címzett vagy nemzetközi szervezet felé irányuló adatáramlás
felfüggesztését.”
5
Az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2), (5) és (7) bekezdése alapján: „[…] (2) A
közigazgatási bírságokat az adott eset körülményeitől függően az 58. cikk (2) bekezdésének a)–h)
és j) pontjában említett intézkedések mellett vagy helyett kell kiszabni. Annak eldöntésekor, hogy
szükség van-e közigazgatási bírság kiszabására, illetve a közigazgatási bírság összegének
megállapításakor minden egyes esetben kellőképpen figyelembe kell venni a következőket:
a) a jogsértés jellege, súlyossága és időtartama, figyelembe véve a szóban forgó adatkezelés
jellegét, körét vagy célját, továbbá azon érintettek száma, akiket a jogsértés érint, valamint az
általuk elszenvedett kár mértéke;
b) a jogsértés szándékos vagy gondatlan jellege;
c) az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó részéről az érintettek által elszenvedett kár enyhítése
érdekében tett bármely intézkedés;
d) az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó felelősségének mértéke, figyelembe véve az általa a 25.
és 32. cikk alapján foganatosított technikai és szervezési intézkedéseket;
e) az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó által korábban elkövetett releváns jogsértések;
f) a felügyeleti hatósággal a jogsértés orvoslása és a jogsértés esetlegesen negatív hatásainak
enyhítése érdekében folytatott együttműködés mértéke;
g) a jogsértés által érintett személyes adatok kategóriái;
h) az, ahogyan a felügyeleti hatóság tudomást szerzett a jogsértésről, különös tekintettel arra,
hogy az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó jelentette-e be a jogsértést, és ha igen, milyen
részletességgel;
i) ha az érintett adatkezelővel vagy adatfeldolgozóval szemben korábban – ugyanabban a
tárgyban – elrendelték az 58. cikk (2) bekezdésében említett intézkedések valamelyikét, a szóban
forgó intézkedéseknek való megfelelés;
j) az, hogy az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó tartotta-e magát a 40. cikk szerinti jóváhagyott
magatartási kódexekhez vagy a 42. cikk szerinti jóváhagyott tanúsítási mechanizmusokhoz;
valamint
k) az eset körülményei szempontjából releváns egyéb súlyosbító vagy enyhítő tényezők, például a
jogsértés közvetlen vagy közvetett következményeként szerzett pénzügyi haszon vagy elkerült
veszteség.
[…]
(5) Az alábbi rendelkezések megsértését – a (2) bekezdéssel összhangban – legfeljebb 20
000 000 EUR összegű közigazgatási bírsággal, illetve a vállalkozások esetében az előző pénzügyi
év teljes éves világpiaci forgalmának legfeljebb 4 %-át kitevő összeggel kell sújtani, azzal, hogy a
kettő közül a magasabb összeget kell kiszabni:
a) az adatkezelés elvei – ideértve a hozzájárulás feltételeit – az 5., 6., 7. és 9. cikknek
megfelelően;
b) az érintettek jogai a 12–22. cikknek megfelelően;
c) személyes adatoknak harmadik országbeli címzett vagy nemzetközi szervezet részére történő
továbbítása a 44–49. cikknek megfelelően;
d) a IX. fejezet alapján elfogadott tagállami jog szerinti kötelezettségek;
e) a felügyeleti hatóság 58. cikk (2) bekezdése szerinti utasításának, illetve az adatkezelés
átmeneti vagy végleges korlátozására vagy az adatáramlás felfüggesztésére vonatkozó
felszólításának be nem tartása vagy az 58. cikk (1) bekezdését megsértve a hozzáférés
biztosításának elmulasztása.
[…]
(7) A felügyeleti hatóságok 58. cikk (2) bekezdése szerinti korrekciós hatáskörének sérelme nélkül,
minden egyes tagállam megállapíthatja az arra vonatkozó szabályokat, hogy az adott tagállami
székhelyű közhatalmi vagy egyéb, közfeladatot ellátó szervvel szemben kiszabható-e
közigazgatási bírság, és ha igen, milyen mértékű.”
6
Infotv. 75/A. §: A Hatóság az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2)-(6) bekezdésében foglalt
hatásköreit az arányosság elvének figyelembevételével gyakorolja, különösen azzal, hogy a
személyes adatok kezelésére vonatkozó - jogszabályban vagy az Európai Unió kötelező jogi
aktusában meghatározott - előírások első alkalommal történő megsértése esetén a jogsértés
orvoslása iránt - az általános adatvédelmi rendelet 58. cikkével összhangban - elsősorban az
adatkezelő vagy adatfeldolgozó figyelmeztetésével intézkedik.
Az Infotv. 61. § (4) bekezdés b) pontja szerint: „A bírság mértéke százezertől húszmillió forintig
terjedhet, ha az adatvédelmi hatósági eljárásban hozott határozatban kiszabott bírság
megfizetésére kötelezett költségvetési szerv, az általános adatvédelmi rendelet 83. cikke szerint
kiszabott bírság esetén.”
IV. Döntés
A Kérelmező kérelmében kérte a Hatóságtól annak megállapítását, hogy a Kérelmezett
megsértette az általános adatvédelmi rendelet 16. cikke szerinti helyesbítési jogát az e-mail címe
megváltoztatása során.
A személyes adatok helyesbítésére vonatkozó információk megadásának módjával kapcsolatban
az adatkezelői kötelezettségeket az általános adatvédelmi rendelet 12. cikke részletezi.
Annak a ténynek a hitelt érdemlő bizonyítására a jelen eljárás során nem volt lehetőség - és a
Hatóság nem azonosított egyéb olyan eszközt, amellyel optimálisan tisztázható lehetne -, hogy a
Kérelmező 2020. február 21. napján rákattintott-e a „megerősítés” gombra vagy sem, vagy
ugyanezen a napon a Kérelmezett munkatársa helyesbítette manuálisan a Kérelmezett e-mail
címét. Az azonban megállapítható, hogy önmagában a 2020. február 20. napja előtt a Kérelmező
által a Kérelmezett felé a Kérelmezett felületén közölt jognyilatkozat nem minősíthető érintetti
kérelemként, hiszen abban az esetben csupán egy Kérelmező által foganatosított
adatmódosításról volt szó, nem pedig az adatok pontatlanságát jelző helyesbítési kérelemről. Így a
Kérelmezőnek csupán a Kérelmezettnek írt, 2020. február 20-án benyújtott panasza minősült az
általános adatvédelmi rendelet 16. cikke szerinti helyesbítési kérelemként, amelyet a Kérelmezett
indokolatlan késedelem nélkül, de legkésőbb egy hónapon belül volt köteles teljesíteni.
Mindazonáltal annak ellenére, hogy a Kérelmezett 30 napon belül jogszerűen módosította a
Kérelmező 2020. február 20-án benyújtott panaszára figyelemmel az e-mail címet, az ún. kampány
menedzsment rendszerben jogellenesen, 2020. július 8. napján csak jelen eljárás hatására
helyesbítette a Kérelmező e-mail címét.
Mindezek alapján, tekintettel arra, hogy a Kérelmezett a Kérelmező e-mail címe helyesbítésére
irányuló, 2020. február 20-án közölt kérelmének nem tett eleget, a Hatóság megállapítja, hogy a
Kérelmezett megsértette az általános adatvédelmi rendelet 16. cikkét. Figyelemmel arra azonban,
hogy a Kérelmezett a Kérelmező e-mail címét a jelen eljárás hatására helyesbítette, további
intézkedés elrendelése nem szükséges. Tekintettel továbbá arra, hogy az érintetti jogokkal
szorosan összefüggnek az adatvédelmi alapelvek, a Hatóság hivatalból megállapítja, hogy a
Kérelmezett azzal, hogy a Kérelmezőnek nem a pontos e-mail cím adatát kezelte, megsértette az
általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés d) pontja szerinti pontosság elvét is.
A Hatóság a fenti jogsértéshez kapcsolódó jogsértésként megállapítja, hogy egyúttal a Kérelmezett
jogalap nélkül kezelte a személyes adatot a hírlevél küldéssel összefüggésben, mivel két hírlevelet
7
is küldött (2020. március 16. és 2020. március 20. napján), miután 2020. február 21-én arról
tájékoztatta a Kérelmezőt, hogy helyesbítette az e-mail címét.
Az Ákr. 51. § b) pontja szerint, ha a hatóság az ügyintézési határidőt túllépi – és függő hatályú
döntés meghozatalának nem volt helye - az eljárás lefolytatásáért illetéknek vagy díjnak megfelelő
összeget, ennek hiányában tízezer forintot megfizet a kérelmező ügyfélnek, aki mentesül az
eljárási költségek megfizetése alól is. Ebből kifolyólag a Hatóság a rendelkező rész szerinti döntést
hozta.
IV.3. Jogkövetkezmények
A Hatóság megvizsgálta, hogy indokolt-e a Kérelmezettel szemben adatvédelmi bírság kiszabása.
E körben a Hatóság az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2) bekezdése és az Infotv. 75/A. §-
a alapján mérlegelte az ügy összes körülményét és megállapította, hogy a jelen eljárás során
feltárt jogsértések esetében a figyelmeztetés arányos, visszatartó erejű szankció, ezért bírság
kiszabása nem szükséges.
A Hatóság az egyes intézkedések szükségességekor az alábbi szempontrendszerek
figyelembevételével döntött:
- a jogsértés súlyossága alacsony figyelembe véve azt a tényt is, hogy a megállapított
jogsértések egymással szorosan összefüggőek, és az elszenvedett kár nem merült fel az
eljárás során [általános adatvédelmi rendelet 83. § cikk (2) bekezdés a) pont];
- a jogsértés a Kérelmezett gondatlan magatartásának eredménye [általános adatvédelmi
rendelet 83. cikk (2) bekezdés b) pont]
- a Hatóság Kérelmezettet elmarasztalta a NAIH/2020/2758/4. számú határozatában az
általános adatvédelmi rendelet megsértése miatt, azonban a NAIH/2020/2758. számú
eljárás során tett megállapítások a jelen ügyben nem tekinthetőek relevánsnak [általános
adatvédelmi rendelet 83. cikk (2) bekezdés e) pont];
- a jogsértés által érintett személyes adat (email cím) nem minősül különleges adatnak
[általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2) bekezdés g) pont]
- a Kérelmezett, amint tudomást szerzett arról, hogy a Kérelmező nem megfelelő e-mail
címét tartja nyilván, gondoskodott annak helyesbítéséről [általános adatvédelmi rendelet
83. cikk (2) bekezdés k) pont].
A fentiek alapján a Hatóság a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.
V. Egyéb kérdések
A Hatóság hatáskörét az Infotv. 38. § (2) és (2a) bekezdése határozza meg, illetékessége az
ország egész területére kiterjed.
A Hatóság jelen döntése az Ákr. 80-81. §-án és az Infotv. 61. § (1) bekezdésén alapul. A döntés az
Ákr. 82. § (1) bekezdése alapján a közlésével véglegessé válik. Az Ákr. 112. §-a, és 116. § (1)
bekezdés és (4) bekezdés d) pontja, illetve a 114. § (1) bekezdése alapján a döntéssel szemben
közigazgatási per útján van helye jogorvoslatnak.
8
***
A közigazgatási per szabályait a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a
továbbiakban: Kp.) határozza meg. A Kp. 12. § (1) bekezdése alapján a Hatóság döntésével
szembeni közigazgatási per törvényszéki hatáskörbe tartozik, a perre a Kp. 13. § (3) bekezdés a)
pontjának aa) alpontja alapján a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. A Kp. 27. § (1)
bekezdés b) pontja szerint olyan jogvitában, amelyben a törvényszék kizárólagosan illetékes, a jogi
képviselet kötelező. A Kp. 39. § (6) bekezdése szerint a keresetlevél benyújtásának a
közigazgatási cselekmény hatályosulására halasztó hatálya nincs.
A Kp. 29. § (1) bekezdése és erre tekintettel a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX.
törvény 604. §-a szerint alkalmazandó, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások
általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 9. § (1) bekezdés b) pontja szerint az ügyfél
jogi képviselője elektronikus kapcsolattartásra kötelezett.
A keresetlevél benyújtásának idejét és helyét a Kp. 39. § (1) bekezdése határozza meg. A
tárgyalás tartása iránti kérelem lehetőségéről szóló tájékoztatás a Kp. 77. § (1)-(2) bekezdésén
alapul. A közigazgatási per illetékének mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény
(továbbiakban: Itv.) 45/A. § (1) bekezdése határozza meg. Az illeték előzetes megfizetése alól az
Itv. 59. § (1) bekezdése és 62. § (1) bekezdés h) pontja mentesíti az eljárást kezdeményező felet.
Budapest, 2020. november 18.
Dr. Péterfalvi Attila
elnök
c. egyetemi tanár
9