Ügyszám: NAIH/2020/2729/15 Tárgy: döntés kérelemre induló
adatvédelmi hatósági
Ügyintéző: eljárásban
HATÁROZAT
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) a […]-vel
([…]) (a továbbiakban: Kérelmezett) szemben […] (a továbbiakban: Kérelmező) kérelme (a
továbbiakban: kérelem) alapján a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése
tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK
irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2016/679 rendeletben (a továbbiakban: általános
adatvédelmi rendelet) foglalt kötelezettségek Kérelmezett általi feltételezhető megsértése
tárgyában a Hatóságnál 2020. március 24–én indult adatvédelmi hatósági eljárásban a
Kérelmező kérelmének helyt ad, és
1. megállapítja, hogy
a. a Kérelmezett megsértette az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk b) és c) pontjait
(„célhoz kötöttség” és „adattakarékosság”), amikor a [...] alatti telephelyének […]
elnevezésű helyiségében üzemelő kamera látószögét úgy állította be, hogy az nem
kizárólag a személy- és vagyonvédelmi célból indokolt terület megfigyelésére, hanem a
rövid, adminisztratív munkát végző munkavállalók megfigyelésére is alkalmas volt.
b. A Kérelmezett megsértette az általános adatvédelmi rendelet 13. cikk (1) bekezdését,
amikor a […] alatti telephelyén munkát végző munkavállalóit a 2019. november 18. – 2020.
április 3. közötti időszakban nem tájékoztatta megfelelően az ott zajló kamerás adatkezelés
körülményeiről.
2. kötelezi Kérelmezettet, hogy a […] alatti telephelyének […] nevű helyiségében telepített
kamera látószögét változtassa meg úgy, hogy az ne legyen alkalmas a munkavállalók
indokolatlan megfigyelésére és összhangban legyen a rendszer telepítésének személy- és
vagyonvédelmi céljával.
3. a fenti jogsértések miatt Kérelmezettet a jelen határozat véglegessé válásától számított 30
napon belül
700.000,- Ft, azaz hétszázezer forint
adatvédelmi bírság megfizetésére kötelezi;
4. elrendeli a végleges határozatnak a Kérelmező és a Kérelmezett azonosító adatainak
kitakarásával (anonimizálásával) történő nyilvánosságra hozatalát.
A bírságot a Hatóság központosított bevételek beszedési célelszámolási forintszámlája
(10032000-01040425-00000000 Központosított beszedési számla IBAN: HU83 1003 2000 0104
……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………….
1055 Budapest Tel.: +36 1 391-1400 [email protected]
Falk Miksa utca 9-11. Fax: +36 1 391-1410 www.naih.hu
0425 0000 0000) javára kell átutalással megfizetni. Az összeg átutalásakor a NAIH/2020/2729
BÍRS. számra kell hivatkozni.
Amennyiben a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget,
késedelmi pótlékot köteles fizetni. A késedelmi pótlék mértéke a törvényes kamat, amely a
késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal egyezik meg. A
késedelmi pótlékot a Hatóság központosított bevételek beszedési célelszámolási forintszámlája
(10032000-01040425-00000000 Központosított beszedési számla) javára kell megfizetni.
A 2. pont szerinti felszólítás nem teljesítése és a 3. pont szerinti bírság és a késedelmi pótlék meg
nem fizetése esetén a Hatóság elrendeli a határozat, a bírság és a késedelmi pótlék végrehajtását.
A Hatóság tekintettel arra, hogy túllépte az ügyintézési határidőt, 10.000 Ft-ot, azaz tízezer forintot
a Kérelmezőnek – választása szerint – bankszámlára utalással vagy postai utalvánnyal megfizet.
Jelen határozattal szemben közigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye, de az a közléstől számított
30 napon belül a Fővárosi Törvényszékhez címzett keresetlevéllel közigazgatási perben
megtámadható. A veszélyhelyzet nem érinti a keresetindítási határidőt. A keresetlevelet a Hatósághoz
kell benyújtani, elektronikusan, amely azt az ügy irataival együtt továbbítja a bíróságnak. A tárgyalás
tartása iránti kérelmet a keresetlevélben jelezni kell. A veszélyhelyzet ideje alatt a bíróság tárgyaláson
kívül jár el. A teljes személyes illetékmentességben nem részesülők számára a bírósági felülvizsgálati
eljárás illetéke 30 000 Ft, a per tárgyi illetékfeljegyzési jog alá esik. A Fővárosi Törvényszék előtti
eljárásban a jogi képviselet kötelező.
INDOKOLÁS
I. Előzmények, a tényállás tisztázása
a. A Hatósághoz érkezett kérelem tartalma
A Kérelmező 2020. március 15. dátummal e-mailes úton kérelmet nyújtott be a Hatósághoz,
amelyet másnap, 2020. március 16-án kiegészített. A kérelemben előadta, hogy a Kérelmezett […]
alatti telephelyén saját tapasztalatai alapján olyan vagyonvédelmi célú kamerarendszer került
telepítésre, amelyet a munkavállalók munkavégzésének és pihenő idejének megfigyelésére és
ellenőrzésére is felhasználnak. A Kérelmező elmondása szerint többek között ezen megfigyelés
céljáról és jogalapjáról sem kapott elégséges tájékoztatást, amikor Kérelmezett alkalmazásában a
telephelyen dolgozott. A telephelyen nem kapott tájékoztatást a kamerákkal kapcsolatban, ott még
figyelmeztető jelzések sem kerültek kihelyezésre.
Kérelmező a fenti – véleménye szerint jogsértő – magatartással kapcsolatban hatósági eljárás
lefolytatását kérte a Hatóságtól.
A kérelem nem tartalmazta a Kérelmező arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a Hatóság kilétének
felfedése mellett vizsgálhatja-e ki a Kérelmezett adatkezelői tevékenységét. Továbbá a
beadványhoz nem kerültek csatolásra a jogsértő helyzetet dokumentáló, a Kérelmező által
rögzített felvételek, illetve egyéb a bizonyítás során felhasználható dokumentumok, továbbá nem
került pontosan leírásra a Kérelmezett nevében eljáró felettes utasításának tartalma, formája. A
fentiekre tekintettel a Hatóság hiánypótlásra szólította fel a Kérelmezőt, amelyet ő 2020. március
24-én pótolt.
2
A kérelem és annak pótlása kapcsán megállapítható, hogy Kérelmező és a Kérelmezett között
2020. január 20-án munkaszerződés jött létre „raktár menedzser” pozíció betöltésére. A
munkaszerződés mellékletét képezte a munkaköri leírás és az adatkezelési tájékoztató, amelyet a
Kérelmező eljuttatott a Hatósághoz.
A munkaszerződés aláírásakor átadott 2020. január 16-én kelt általános munkavállalói
adatkezelési tájékoztatóban külön pont foglalkozik a kamerás megfigyelőrendszer működtetésével.
E szerint a Kérelmezett kamerás megfigyelőrendszert működtet, amelyet azonban nem alkalmaz a
munkavállalók és általuk végzett tevékenység elsődleges és kifejezett megfigyelésére. A kamerás
megfigyelés csak az emberi élet, testi épség, személyi szabadság védelme érdekében, továbbá
vagyonvédelem esetében történhet. Nem kerülnek kamerák elhelyezésre olyan helyiségekben,
ahol az emberi méltóságot sérthetik, így különösen öltözőkben, mosdókban, illemhelyiségekben és
olyan helyiségekben, ahol Kérelmezett munkavállalói a munkaközi szüneteket töltik. A
kamerarendszer a rögzített felvételeket 72 óráig tárolja. A szabályzat csak röviden és
általánosságban tájékoztat a kamerás megfigyelésről, az nem konkrétan a Kérelmezett […] alatti
telephelyén folytatott megfigyelésre vonatkozik.
A Kérelmező előadása szerint feladatai közé tartozott többek között az is, hogy a Kérelmezett […]
telephelyén a személy- és vagyonvédelmi célból telepített kamerarendszer által közvetített képet
ellenőrizze. A kamerarendszerhez való hozzáférést […], flotta és logisztikai vezető utasítására
kapott a Kérelmezett IT szakterületétől. A Kérelmező elmondása és az általa a kamerák által
közvetített képekről csatolt fotók szerint a telephelyen a munkavállalók által pihenésre is használt
ún. […] is bekamerázásra került. A Kérelmező többször kapott olyan szóbeli utasítás felettesétől
([…]), hogy figyelje a munkavállalókat abból a célból, hogy ki tartózkodik túl sok időt a „[…]-ban”. A
Kérelmező elmondása szerint volt olyan munkavállaló, akit a pihenőben való túl sok tartózkodás
miatt helyeztek át a telephelyen belül másik területre. Kérelmező elmondása szerint a belépésekor
a kamerák már hónapok óta működtek.
A kérelemben a fentiek alapján Kérelmező kérte, hogy a Hatóság vizsgálja ki az ügyet a
Kérelmezett által folytatott kamerás adatkezelés jogellenességére vonatkozóan a munkavállalók
megfigyelésével kapcsolatban, továbbá a tájékoztatás hiányának jogsértő voltával kapcsolatban.
A kérelem és annak kiegészítése alapján az információs önrendelkezési jogról és az
információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 60. § (1) bekezdése
alapján adatvédelmi hatósági eljárás indult 2020. március 24-én.
b. Az adatvédelmi hatósági eljárás során megállapított tényállás
1) Az ügyben a Hatóság NAIH/2020/2729/6. ügyiratszámon a tényállás tisztázása céljából
nyilatkozattételre és iratszolgáltatásra szólította fel a Kérelmezettet, amelynek az határidőben
eleget tett.
Kérelmezett nyilatkozata alapján megállapítható, hogy a személy- és vagyonvédelmi célú
kamerarendszer működéséről az újonnan belépő munkavállalókat a belépési folyamat részeként
tájékoztatják. A tájékoztató szövegét már Kérelmező is csatolta korábban a kérelméhez.
Kérelmezett arról is tájékoztatta a Hatóságot, hogy a tájékoztatót a munkavállalók a belső
informatikai hálózaton is bármikor elérhetik.
3
Kérelmezett nyilatkozata alapján a […] alatti telephelyén szárazanyag raktározási tevékenység
folyik (nagy értékű távközlési és informatikai berendezések, vasárú, kábelek, vezetékek stb.), ott
összesen 37 fő munkavállaló látja el a tevékenységét. Az itt kiépített kamerarendszert Kérelmezett
az épületek biztonságának és vagyoni javainak, berendezéseinek, műszaki cikkeinek,
értéktárgyainak védelme, értékük, állaguk megóvása, valamint a megfigyelt területen tartózkodó
személyek életének, testi épségének és vagyoni javainak védelme, biztosítása, károkozással járó
jogsértő cselekmények megelőzése, az észlelt jogsértések felderítése, hatósági vagy bírósági
eljárás keretében történő bizonyítása céljából telepítette és üzemelteti.
A Kérelmezett által üzemeltetett kamerák telepítéséről és használatáról munkáltatói utasítás került
kiadásra 2020. március 24-én, amelyről a területen dolgozó alkalmazottak e-mailben kaptak
tájékoztatást 2020. április 3-án. Az e-mail tartalmaz egy linket a kamerás megfigyelőrendszer
adatvédelmi szabályzatához, amely 2020. március 24-i dátummal került kiadásra. A szabályzat
általánosságban vonatkozik a Kérelmezett által üzemeltetett kamerákra és nem csak a […]
telephelyen lévőkre. A tájékoztató e-mail is valamennyi munkavállalónak lett címezve (feladó: […],
címzett: […]).
A kamerás megfigyelés céljának Kérelmezett az épületek biztonságának és a vagyoni javak
védelmét, továbbá személyvédelmi célokat jelölte meg a fenti, részletes adatvédelmi
szabályzatban. A megfigyelés jogalapjaként Kérelmezett jogos érdeke került megjelölésre. Az
adatkezelő jogos érdekén alapuló adatkezeléshez szükséges érdekmérlegelési tesztet a
szabályzat külön tartalmazza. A szabályzat 3.2. pontja szerint nem telepíthető kamera olyan
helyiségekben, illetve olyan látószögben, amely az alkalmazottak munkaközi idejének eltöltése
céljából lett kijelölve, továbbá tilos kamerát elhelyezni öltözőben, illemhelyiségben, zuhanyzóban
és minden olyan helyen, ahol a képi megfigyelés az emberi méltóság sérelmével járna.
Kérelmezett mellékelte válaszához a kamerával megfigyelt területekre kihelyezett érintetti
figyelemfelhívó tájékoztatását (amely a részletes szabályzat mellékletét képezi), továbbá a […]
telephelyen üzemelő kamerák telepítési vázlatát.
Kérelmezett nyilatkozata szerint a […] telephelyen üzemelő kamerák nem a munkahelyi jelenlét
vagy a munkavégzés intenzitásának megfigyelésére irányulnak, hanem vagyonvédelmi célból
telepítette azokat. Megfigyelésre nem kerül sor olyan helyiségekben, amelyek az alkalmazottak
pihenésére szolgálnak. Kérelmezett megküldte a telephelyen elhelyezett kamerák listáját, továbbá
a kamerák látószögét bemutató pillanatfelvételeket. A kamerák hangot nem rögzítenek, a
képfelvételeket legfeljebb 30 napig tárolja a rendszer.
Kérelmezett nyilatkozata szerint a Kérelmező által is hivatkozott […] elnevezésű helyiséget is
figyeli kamera. Ezen kamera telepítésének célja vagyonvédelem, mivel ott nagy értékű kisgépek,
szerszámok, alkatrészek kerülnek tárolásra. A helyiségben ezen felül rövid idejű adminisztrációs
feladatok ellátására is sor kerül (például raktári anyagkiadás, bevételezés számítógépes
dokumentálása), folyamatos munkavállalói jelenlét, állandó feladatellátás azonban ebben a
helyiségben nincsen. A megküldött kamerakép alapján a helyiségben raktározásra szolgáló
polcok, szekrények, továbbá egy íróasztal számítógéppel és nyomtatóval és több irodai forgószék
tálalható:
[…]
4
A megküldött kamerakép megegyezik a Kérelmező által becsatolt kameraképpel a helyiség és a
látószög tekintetében, azzal a különbséggel, hogy a Kérelmező felvétele esetén azon több
munkavállaló is látható.
A telephelyen üzemelő kamerák által közvetített képhez az adatvédelmi szabályzatban1
meghatározott bontásban férhetnek hozzá a munkavállalók. A kameraképek megismerésére
általánosan az ügyvezető, a HR vezető, a biztonsági vezető, a hálózatüzemeltetési központ (NOC)
csoportvezetője és 0-24 órás diszpécseri feladatokat ellátó munkatársai jogosultak. Egy adott
terület (pl. a szóban forgó […] telephely) kamerái tekintetében a logisztikai vezető, a logisztikai
csoportvezető és a raktárvezető jogosult megismerni a kameraképeket. További jogosultság
kiadására a biztonsági vezetővel előzetesen egyeztetve kerülhet sor.
2) Az ügyben a Hatóság NAIH/2020/2729/8. ügyiratszámon a tényállás tisztázása céljából újabb
nyilatkozattételre és iratszolgáltatásra szólította fel a Kérelmezettet, amelynek az határidőben
eleget tett.
Kérelmezett közölte a Hatóság felhívására, hogy érintetti panaszt nem kapott a […] telephelyen
működő kamerarendszerrel kapcsolatban.
A kamerarendszer ún. „próbaüzeme” 2019. november 18-i héten kezdődött meg a telephelyen. A
kamerás megfigyelés konkrét adatvédelmi szabályzatának kialakítása Kérelmezett nyilatkozata
alapján ekkor „már folyamatban volt”, annak kiadására és a munkavállalókkal való e-mailes
közlésére végül – ahogy arra Kérelmezett előző nyilatkozatában is hivatkozott – 2020. április 3-án
került sor.
A kameraképekhez való hozzáférések naplózását Kérelmezett a […] központi videoszerverrel
végzi. A következő adatok kerülnek a hozzáférésekkel kapcsolatban naplózásra: időpont,
felhasználó azonosító, felhasználó IP címe, felhasználó típusa, esemény, szerver megnevezése,
esemény információ, esemény kiegészítő információ. A naplóadatokat Kérelmezett a személy- és
vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII.
törvény végrehajtásáról szóló 22/2006. (IV. 25.) BM rendelet 10. § (2) bekezdésére hivatkozással
30 napig tárolja.
Kérelmezett nyilatkozott arról is, hogy a […] telephelyen a […] megnevezésű helyiség nem az
alkalmazottak munkaközi idejének eltöltésére kijelölt helyiség. Annak alapvető funkciója raktár,
illetve rövid idejű adminisztrációs feladatok ellátására kerül ott sor. A helyiségben állandó
feladatellátás nem történik a munkavállalók részéről.
3) Az ügyben a Hatóság NAIH/2020/2729/10. ügyiratszámon a tényállás tisztázása céljából újabb
nyilatkozattételre és iratszolgáltatásra szólította fel a Kérelmezettet, amelynek az határidőben
eleget tett.
Kérelmezett közölte a Hatóság felhívására, hogy a […] telephelyen a kamerarendszer a telepítését
követően, 2018. november 18-tól azonnal alkalmas volt képrögzítésre, így ebből a szempontból
nem volt különbség annak „éles-” és „próbaüzeme” között adatkezelési szempontból.
1
Kérelmezett NAIH/2020/2729/7. számon iktatott válasza 3. mellékletének 12. pontja
5
A rendszer szakmai felülvizsgálatára belső koordinációs probléma miatt 2020. április 6-án került
sor, amely során megállapítást nyert, hogy a kiépített konfiguráció több szempontból kiegészítésre
és a beállítások módosítására szorul, azonban a rendszert a Hatóság eljárásának lezárásáig nem
változtatja meg Kérelmezett, az a helyszínen jelenleg is eredeti állapotában található meg.
A kamerarendszer „próbaüzeméről” és az ehhez fűződő adatkezelés megkezdéséről tájékoztatás
nem került kiküldésre a munkavállalók részére. A tájékoztatás a rendszer működéséről 2020.
április 3-án került kiküldésre a munkavállalók részére e-mailben, ahogy arra Kérelmezett már
korábbi válaszaiban is utalt.
c. A NAIH/2020/2007. számon indult, azonos tárgyú vizsgálati eljárásban
megállapítottak és az ügyek egyesítése
A Hatósághoz a Kérelmező kérelmén kívül 2020. február 22-én e-mailben további érintetti
panaszbeadvány is érkezett, amelyben a panaszos leírta, hogy szintén a Kérelmezett […]
telephelyén dolgozott és a munkavállalói belépésekor nem ismerhette meg az adatkezelési
szabályzatot a kamerás megfigyelőrendszerrel kapcsolatban, továbbá nem került a telephelyen
kifüggesztésre figyelmeztetés és tájékoztató a kamerás megfigyelésről. A panaszos szintén leírta,
hogy pihenő tér is megfigyelésre került a kamerák által.
Mivel ebben az ügyben a panaszos nem járult hozzá kilétének felfedéséhez a bepanaszolt
adatkezelő előtt, ezért ebben az ügyben a Hatóság vizsgálati eljárást indított az Infotv. 52. §
alapján NAIH/2020/2007. ügyszámon.
A Hatóság NAIH/2020/2007/4. számú megkeresésére Kérelmezett szintén megküldte a 2020.
március 24-én kelt munkáltatói utasítást, továbbá a 2020. április 3-én kelt e-mail-es tájékoztatót a
kamerás adatkezelés adatvédelmi szabályzatának elérhetőségéről, amelyről már jelen határozat
I./.b./1) pontjában is szó volt. Kérelmezett az adatkezelés jogalapjaként és céljaként is ugyanazon
hivatkozásokat jelölte meg, mint amiket a NAIH/2020/2729-es hatósági eljárásban. Kérelmezett
szintén megküldte a kamerák telepítése rajzát és az általuk közvetített képeket, amely megegyezik
a jelen hatósági eljárásban megküldöttel.
A kamerás megfigyelőrendszer működésbe helyezésével és az adatkezelés megkezdésével
kapcsolatban Kérelmezett ebben az ügyben is a 2019. november 18-i dátumot jelölte meg, mint a
„próbaüzem” kezdete.
Tekintettel arra, hogy a panaszbejelentés által panaszolt kamerás megfigyelőrendszer adatvédelmi
megfelelése tekintetében azonos tartalmú kérelemre induló adatvédelmi hatósági eljárás volt
folyamatban a jelen NAIH/2020/2729. ügyszámon, ezért a Hatóság a NAIH/2020/2007. számú
vizsgálati eljárást 2020. július 16-án lezárta és az abban megállapítottakat a továbbiakban a
NAIH/2020/2729 számú ügy keretei között hivatalból vizsgálta tovább. Az ügyek egyesítéséről a
Hatóság Kérelmezettet NAIH/2020/2729/11. ügyiratszámon értesítette 2020. július 16. dátummal.
II. Alkalmazott jogszabályi rendelkezések
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 99. §-a
alapján a hatóság – a hatáskörének keretei között – ellenőrzi a jogszabályban foglalt
rendelkezések betartását, valamint a végrehajtható döntésben foglaltak teljesítését.
6
Az általános adatvédelmi rendelet 2. cikk (1) bekezdése alapján az eljárás tárgyát képező
adatkezelésre az általános adatvédelmi rendeletet kell alkalmazni.
Az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 1. pontja alapján „személyes adat”: azonosított vagy
azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a
természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például
név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai,
genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több
tényező alapján azonosítható.
Az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 2. pontja alapján „adatkezelés”: a személyes adatokon
vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy
műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy
megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közlés továbbítás, terjesztés vagy egyéb
módon történő hozzáférhetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés,
illetve megsemmisítés.
Az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés b) pontja alapján a személyes adatok
gyűjtése csak meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból történjen, és azokat ne kezeljék
ezekkel a célokkal össze nem egyeztethető módon; a 89. cikk (1) bekezdésének megfelelően nem
minősül az eredeti céllal össze nem egyeztethetőnek a közérdekű archiválás céljából, tudományos
és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból történő további adatkezelés („célhoz
kötöttség”).
Az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés c) pontja alapján a személyes adatok az
adatkezelés céljai szempontjából megfelelőek és relevánsak kell, hogy legyenek, és a
szükségesre kell korlátozódniuk („adattakarékosság”).
Az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (2) bekezdése alapján az adatkezelő felelős a 5. cikk (1)
bekezdésében foglalt alapelveknek való megfelelésért, továbbá képesnek kell lennie e megfelelés
igazolására („elszámoltathatóság”).
Az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés f) pontja szerint a személyes adatok
kezelése kizárólag akkor és annyiban jogszerű, amennyiben legalább az alábbiak egyike teljesül:
az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez
szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei
vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé,
különösen, ha az érintett gyermek.
Az általános adatvédelmi rendelet 13. cikke alapján
(1) Ha az érintettre vonatkozó személyes adatokat az érintettől gyűjtik, az adatkezelő a
személyes adatok megszerzésének időpontjában az érintett rendelkezésére bocsátja a következő
információk mindegyikét:
a) az adatkezelőnek és – ha van ilyen – az adatkezelő képviselőjének a kiléte és elérhetőségei;
b) az adatvédelmi tisztviselő elérhetőségei, ha van ilyen;
c) a személyes adatok tervezett kezelésének célja, valamint az adatkezelés jogalapja;
d) a 6. cikk (1) bekezdésének f) pontján alapuló adatkezelés esetén, az adatkezelő vagy harmadik
fél jogos érdekei;
e) adott esetben a személyes adatok címzettjei, illetve a címzettek kategóriái, ha van ilyen;
7
f) adott esetben annak ténye, hogy az adatkezelő harmadik országba vagy nemzetközi szervezet
részére kívánja továbbítani a személyes adatokat, továbbá a Bizottság megfelelőségi
határozatának léte vagy annak hiánya, vagy a 46. cikkben, a 47. cikkben vagy a 49. cikk (1)
bekezdésének második albekezdésében említett adattovábbítás esetén a megfelelő és alkalmas
garanciák megjelölése, valamint az azok másolatának megszerzésére szolgáló módokra vagy az
azok elérhetőségére való hivatkozás.
(2) Az (1) bekezdésben említett információk mellett az adatkezelő a személyes adatok
megszerzésének időpontjában, annak érdekében, hogy a tisztességes és átlátható adatkezelést
biztosítsa, az érintettet a következő kiegészítő információkról tájékoztatja:
a) a személyes adatok tárolásának időtartamáról, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam
meghatározásának szempontjairól;
b) az érintett azon jogáról, hogy kérelmezheti az adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes
adatokhoz való hozzáférést, azok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és
tiltakozhat az ilyen személyes adatok kezelése ellen, valamint az érintett adathordozhatósághoz
való jogáról;
c) a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontján vagy a 9. cikk (2) bekezdésének a) pontján alapuló
adatkezelés esetén a hozzájárulás bármely időpontban történő visszavonásához való jog, amely
nem érinti a visszavonás előtt a hozzájárulás alapján végrehajtott adatkezelés jogszerűségét;
d) a felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának jogáról;
e) arról, hogy a személyes adat szolgáltatása jogszabályon vagy szerződéses kötelezettségen
alapul vagy szerződés kötésének előfeltétele-e, valamint hogy az érintett köteles-e a személyes
adatokat megadni, továbbá hogy milyen lehetséges következményeikkel járhat az
adatszolgáltatás elmaradása;
f) a 22. cikk (1) és (4) bekezdésében említett automatizált döntéshozatal ténye, ideértve a
profilalkotást is, valamint legalább ezekben az esetekben az alkalmazott logikára és arra
vonatkozóan érthető információk, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel, és az érintettre
nézve milyen várható következményekkel bír.
A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005.
évi XCCCIII. törvény (a továbbiakban: Szvtv.) 30. § (3) bekezdése szerint nem alkalmazható
elektronikus megfigyelőrendszer olyan helyen, ahol a megfigyelés az emberi méltóságot sértheti,
így különösen öltözőben, próbafülkében, mosdóban, illemhelyen, kórházi szobában és szociális
intézmény lakóhelyiségében.
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 9. § (2) bekezdése
szerint a munkavállaló személyiségi joga akkor korlátozható, ha a korlátozás a munkaviszony
rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges és a cél elérésével arányos. A
személyiségi jog korlátozásának módjáról, feltételeiről és várható tartamáról, továbbá
szükségességét és arányosságát alátámasztó körülményekről a munkavállalót előzetesen írásban
tájékoztatni kell.
Az Mt. 11/A. § (1) bekezdése szerint a munkavállaló a munkaviszonnyal összefüggő magatartása
körében ellenőrizhető. Ennek keretében a munkáltató technikai eszközt is alkalmazhat, erről a
munkavállalót előzetesen írásban tájékoztatja.
Az Ákr. 103. § (1) bekezdése alapján az Ákr.-nek a kérelemre indult eljárásokra vonatkozó
rendelkezéseit az Ákr. 103 és 104. §-ában foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
8
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény
(a továbbiakban: Infotv.) 61. § (1) bekezdés a) pontja alapján a Hatóság a 2. § (2) és (4)
bekezdésében meghatározott adatkezelési műveletekkel összefüggésben az általános
adatvédelmi rendeletben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja.
Az általános adatvédelmi rendelet 58. cikk (2) bekezdés b) és i) pontja alapján, a felügyeleti
hatóság korrekciós hatáskörében eljárva elmarasztalja az adatkezelőt vagy adatfeldolgozót, ha
adatkezelési tevékenysége megsértette a rendelet rendelkezéseit, illetve a 83. cikknek
megfelelően közigazgatási bírságot szab ki, az adott eset körülményeitől függően az e
bekezdésben említett intézkedéseken túlmenően vagy azok helyett. Ugyanezen cikk (2) bekezdés
d) pontja alapján, a felügyeleti hatóság korrekciós hatáskörében eljárva utasítja az adatkezelőt
vagy az adatfeldolgozót, hogy adatkezelési műveleteit – adott esetben meghatározott módon és
meghatározott időn belül – hozza összhangba a rendelet rendelkezéseivel.
A közigazgatási bírság kiszabására vonatkozó feltételeket az általános adatvédelmi rendelet 83.
cikke tartalmazza. Az Infotv. 75/A. § - a szerint a Hatóság az általános adatvédelmi rendelet 83.
cikk (2)-(6) bekezdésében foglalt hatásköreit az arányosság elvének figyelembevételével
gyakorolja, különösen azzal, hogy a személyes adatok kezelésére vonatkozó – jogszabályban
vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott – előírások első alkalommal történő
megsértése esetén a jogsértés orvoslása iránt – az általános adatvédelmi rendelet 58. cikkével
összhangban – elsősorban az adatkezelő vagy adatfeldolgozó figyelmeztetésével intézkedik.
Az Ákr. 104. § (1) bekezdés a) pontja szerint a Hatóság az illetékességi területén hivatalból
megindítja az eljárást, ha az eljárás megindítására okot adó körülmény jut a tudomására;
ugyanezen bekezdés (3) bekezdése alapján a hivatalbóli eljárás az első eljárási cselekmény
elvégzésének napján kezdődik, megindításáról az ismert ügyfél értesítése mellőzhető, ha az
eljárás megindítása után a hatóság nyolc napon belül dönt.
III. Döntés
a. A vizsgált adatkezelés jogalapja
Az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 1. pontjában foglalt fogalommeghatározás alapján egy
ember arca, képmása személyes adatnak minősül, a képfelvétel készítése, valamint az adatokon
elvégzett bármely művelet pedig a 4. cikk 2. pontja alapján adatkezelésnek minősül.
Tekintettel arra, hogy a kamerák látószögei úgy kerültek kialakításra, hogy azok a megfigyelt
helyiségek terén és az ott található vagyontárgyakon kívül a telephelyen tartózkodó
munkavállalókat is figyelnek a Hatóságnak megküldött dokumentumok alapján, a munkahelyi
kamerás megfigyelésre vonatkozó szabályokat is figyelembe kell venni az ügy jogszerűségének
megítélése kapcsán. Ennek megítélése során az alábbi munkajogi szabályok irányadóak.
Az Mt. 42. § (2) bekezdés a) pontja értelmében a munkaszerződés alapján a munkavállaló köteles
a munkáltató irányítása szerint munkát végezni. Ezzel összhangban az Mt. 52. § (1) bekezdés b)
és c) pontjai a munkavállaló alapvető kötelességeként határozták meg azt, hogy a munkavállaló
köteles munkaideje alatt a munkáltató rendelkezésére állni és munkáját az általában elvárható
szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások, utasítások és
szokások szerint végezni. E törvényi kötelezettségek megtartása végett az Mt. 11/A. § (1)
bekezdése lehetőséget biztosít arra, hogy a munkáltató a munkavállalót a munkaviszonnyal
9
összefüggő magatartása körében ellenőrizze. Ez a jogosultság szükségszerűen együtt jár
személyes adatok kezelésével.
A munkáltatói ellenőrzéshez kapcsolódó adatkezelés az Mt. rendelkezéseiből, a munkaviszony
természetéből fakadó, a munkavállalói hozzájárulástól független adatkezelés. A hozzájárulással
összefüggésben ugyanis meg kell jegyezni, hogy annak az általános adatvédelmi rendelet
fogalommeghatározása2 szerint önkéntesnek kell lennie. Az önkéntes hozzájárulás kapcsán
ugyanakkor a már hatályon kívül helyezett adatvédelmi irányelv3 29. cikke szerint létrehozott
Adatvédelmi Munkacsoport4 (a továbbiakban: Adatvédelmi Munkacsoport) több állásfoglalásában
is kifejtette, hogy a munkavállaló-munkáltató viszonyában megkérdőjelezhető az önkéntes
hozzájárulás lehetősége. A munka világában az érintett hozzájárulása helyett ezért más jogalap, a
munkáltató jogos érdekén alapuló adatkezelés alkalmazása indokolt.
Az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés f) pontja5 jogos érdek jogalapja értelmében
tehát személyes adat kezelhető abban az esetben, ha az adatkezelés az adatkezelő (vagy
harmadik fél) jogszerű érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekeket
megelőzi az érintettek személyes adatok védelméhez fűződő joga.
Lényeges, hogy a munkáltatónak, mint adatkezelőnek e jogalapra hivatkozáshoz érdekmérlegelést
kell végeznie.6 Az érdekmérlegelés elvégzése egy többlépcsős folyamat, melynek során
azonosítani kell az adatkezelő, azaz a munkáltató jogos érdekét, valamint a súlyozás ellenpontját
képező adatalanyi, munkavállalói érdeket, érintett alapjogot, végül a súlyozás elvégzése alapján
meg kell állapítani, hogy kezelhető-e személyes adat. Amennyiben az érdekmérlegelés
eredményeként megállapítható, hogy a munkáltatói jogszerű érdek megelőzi a munkavállalók
személyes adatok védelméhez fűződő jogát, úgy üzemeltethető kamerarendszer.
2
Általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 11. pont: „„az érintett hozzájárulása”: az érintett akaratának önkéntes, konkrét és
megfelelő tájékoztatáson alapuló és egyértelmű kinyilvánítása, amellyel az érintett nyilatkozat vagy a megerősítést
félreérthetetlenül kifejező cselekedet útján jelzi, hogy beleegyezését adja az őt érintő személyes adatok kezeléséhez.”
3 A személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló
95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv
4 Az Adatvédelmi Munkacsoport az általános adatvédelmi rendelet alkalmazásának kezdőnapját megelőzően az
adatvédelemmel, valamint a magánélet védelmével kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó, független európai tanácsadó
szerv volt, helyébe az Európai Adatvédelmi Testület lépett.
5 Általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés f) pont: „A személyes adatok kezelése kizárólag akkor és annyiban
jogszerű, amennyiben legalább az alábbiak egyike teljesül: az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos
érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan
érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé, különösen, ha az
érintett gyermek.“
6 Az érdekmérlegelés elvégzéséhez segítséget nyújt az Adatvédelmi Munkacsoport 6/2014. számú, az adatkezelő
95/46/EK irányelv 7. cikke szerinti jogszerű érdekeinek fogalmáról szóló véleménye, melyben írtak az általános
adatvédelmi rendelet alkalmazási időszakában is értelmezésül szolgálhatnak. A vélemény az alábbi linkről érhető el:
https://ec.europa.eu/justice/article-29/documentation/opinion-recommendation/files/2014/wp217_hu.pdf
10
Az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (2) bekezdése szerinti „elszámoltathatóság elvéből”
fakadóan azonban a munkáltatónak kell igazolnia azt, hogy az általa alkalmazott elektronikus
megfigyelőrendszer összeegyeztethető a célhoz kötött adatkezelés elvével és az érdekmérlegelés
kimenetele az adatkezelő jogos érdekének elsőbbrendűségét eredményezte. Ez a követelmény
kijelöli annak kereteit, hogy munkahelyen milyen célból lehet elektronikus megfigyelőrendszert
üzemeltetni.
A megfigyelés jogalapjaként a Hatóságnak megküldött adatvédelmi szabályzatban Kérelmezett
jogos érdeke került megjelölésre. Az adatkezelő jogos érdekén alapuló adatkezeléshez szükséges
érdekmérlegelési tesztet a Hatóságnak megküldött adatkezelési szabályzat külön tartalmazza. A
kiépített, szükségszerűen munkavállalókat is megfigyelő kamerarendszer adatkezelésének
jogalapjaként ezért Kérelmezett az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés f) pontját
alkalmazta. Ezen jogalap alkalmazását a Hatóság elfogadja, mint megfelelőt a munkahelyen
kiépített személy- és vagyonvédelmi célú kamerarendszerrel kapcsolatban, így azzal kapcsolatban
további megállapítást nem tesz.
b. A vizsgált adatkezelés célja
A Kérelmezett a Hatóságnak küldött válaszaiban és a mellékelt dokumentációkban az adatkezelés
céljaként az épületek biztonságának és az ott található vagyoni javaknak a védelmét, továbbá
személyvédelmi célokat jelölt meg. A kamerarendszer üzemeltetésének célja így nem a
munkavállalók munkájának megfigyelése és befolyásolása, hanem személy- és vagyonvédelem.
Ezzel kapcsolatban fontos megemlíteni, hogy a munkahelyi kamerás megfigyelésnek abszolút
korlátját jelenti az emberi méltóság tiszteletben tartása, ezért kamerákat a munkavállalók és az
általuk végzett tevékenység állandó jellegű, kifejezett cél nélküli megfigyelésére működtetni nem
lehet. Jogellenesnek tekinthető az olyan elektronikus megfigyelőrendszer alkalmazása is,
amelynek célja a munkavállalók munkahelyi viselkedésének a befolyásolása, a munkavállalók
kamerákkal történő állandó jellegű megfigyelése, ellenőrzése. Enne oka, hogy az ellenőrzési célú
megfigyelés jellemzően sérti a szükségesség-arányosság elvét, hiszen a munkáltatónak számos
más módja van arra, hogy éljen az Mt. 11/A. § (1) bekezdés szerinti ellenőrzési jogával. Ezért tehát
nem lehet olyan kamerákat üzemeltetni, amelyek kizárólag a munkavállalókat és az általuk végzett
tevékenységet figyelik meg állandó jelleggel. Kivételt képeznek az olyan munkahelyiségek, ahol a
munkavállalók élete és testi épsége közvetlen veszélyben lehet, így kivételesen működtethető
kamera például szerelőcsarnokban, kohóban, ipari üzemekben vagy más, veszélyforrást
tartalmazó létesítményekben. Hangsúlyozni kell azonban azt, hogy csak abban az esetben
működtethető kamera a munkavállalók élet- és testi épségének védelme céljából, ha a veszély
ténylegesen fennáll és közvetlen, vagyis az eshetőleges veszély nem lehet alkotmányosan
elfogadható adatkezelési cél. Mindezt azonban a munkáltatónak kell bizonyítania az
érdekmérlegelési tesztben.
11
Vagyonvédelmi célú megfigyelés esetén szintén a munkáltatónak kell igazolnia az
érdekmérlegelés során, hogy ténylegesen fennállnak olyan körülmények, amelyek indokolják az
egyes kamerák elhelyezését és más módon nem biztosítható az elérendő cél. A vagyonvédelmi
célú megfigyelés esetén további fontos követelmény, hogy a munkáltatónak különös figyelemmel
kell lennie arra, hogy az adott kamera látószöge alapvetően a védendő vagyontárgyra irányuljon,
és a fentiekből következően ne váljon a munkavállalók munkavégzésének megfigyelésére
alkalmas eszközzé.
Emellett szintén nem lehet elektronikus megfigyelőrendszert alkalmazni olyan helyiségben sem,
amely a munkavállalók munkaközi szünetének eltöltése céljából lett kijelölve. Ez alól kivételt
jelenthet az az esetkör, ha ezen helyiségben valamilyen védendő, értékes vagyontárgy található,
amellyel összefüggésben igazolható valamilyen munkáltatói érdek (például a munkavállalók
többször megrongálták a berendezést és a károkat a munkáltatónak kellett állnia). Ebben az
esetben e konkrét cél érdekében kamera helyezhető el a helyiségben, azonban ekkor a
munkáltatónak – az adattakarékosság elvéből is következően – szintén különös figyelemmel kell
lennie arra, hogy a kamera látószöge kizárólag a védendő vagyontárgyra irányulhat.
Kérelmezett válaszai és az elhelyezett kamerák által közvetített megküldött képek alapján
megállapítható, hogy azok a telephelyen lévő raktárhelyiségeket, az ott tárolt árukat, valamint az
udvari részt és az ottani parkolóhelyeket figyelik meg. Ez alól kivételt képez a […] elnevezésű
helyiség, mivel itt a telepített kamera látószögébe beleesik egy nagyobb íróasztal, székek és
számítógépes munkaállomás is, amely Kérelmezett válasza alapján rövid idejű adminisztrációs
tevékenység ellátását szolgálja (például raktári anyagkiadás, bevételezés számítógépes
dokumentálása).
A […] kamerájának telepítési célja is személy- és vagyonvédelem Kérelmezett nyilatkozata
alapján, mivel a helyiségben – a munkaállomáson kívül – nagy értékű kisgépek, szerszámok,
alkatrészek kerülnek tárolásra. A Kérelmező által csatolt felvétel esetén a helyiségben több
munkavállaló is látható.
Ezen kamera látószöge kapcsán megállapítható, hogy annak jobb-alsó részén az adminisztratív
munkaállomás részét képező bútorok és tárgyak, bal-felső részén viszont a védeni kívánt nagy
értékű kisgépek, szerszámok és alkatrészek, illetve ezek tárolására alkalmas szekrények, polcok
láthatóak.
Kérelmezett nyilatkozata alapján a […] nem a munkaközi szünetek eltöltésére kijelölt helyiség. Ha
az lenne, úgy ott Kérelmezett kamerás megfigyelésre vonatkozó adatvédelmi szabályzata alapján
kamerát nem lehetne üzemeltetni. Ennek ellenére a Kérelmező kérelme és a Hatósághoz érkezett
további panaszügy kapcsán megállapítható, hogy azt a munkavállalók e célból is használták, a
rövid idejű adminisztratív munka mellett. Kérelmező nyilatkozata alapján például több munkavállaló
is fel lett szólítva a telephely logisztikai vezetője által arra, hogy kevesebb idő töltsön a
helyiségben.
Függetlenül a kérelemben, illetve a panaszügyben foglalt állításoktól, megállapítható, hogy a […]-
ban telepített kamera látószöge alkalmas arra, hogy azokon keresztül a munkavállalók (a vizsgált
időszakban összesen 37 fő) munkájának intenzitását Kérelmezett a kamerák képét megtekinteni
jogosult munkavállalóin keresztül ellenőrizze. Ennek oka, hogy a kamera látószögébe nem csupán
a védeni kívánt nagyértékű vagyontárgyak, illetve ezeket tartalmazó tárolóegységek (közvetített
kép bal-felső fele), hanem az adminisztrációs célú munkaállomás (közvetített kép jobb-alsó fele) is
12
belelóg. A helyiség ezen utóbbi részének konstans megfigyelése sem a vagyonvédelem, sem a
munkavállalók életének és testi épségének védelme céljából sem indokolt, mivel ott csupán a testi
épségre reális veszélyt nem jelentő adminisztratív munka folyik, továbbá ott jelentős értéktárolás
sem történik.
A kamera által közvetített képnek a munkaintenzitás megfigyelésére való alkalmasságát a két,
egymástól függetlenül beadott panaszügyben foglaltak is valószínűsítik. A rendszer alkalmassá
tétele arra, hogy az ne szolgálhassa a munkavállalók indokolatlan megfigyelését a közvetített
képet megtekinteni jogosultak által (jelen ügyeben ezek a logisztikai vezető és raktárvezető) a
Kötelezett, mint a rendszert üzemeltető és működését kialakító adatkezelő felelősségi körébe
tartozik.
A fentiek alapján a Hatóság megállapítja, hogy Kérelmezett […] telephelyének […] nevű
helyiségében telepített kamera látószöge alkalmas a munkavállalók indokolatlan megfigyelésére,
így nem összeegyeztethető az eredeti személy- és vagyonvédelmi céllal. A kamerán keresztül
végzett adatkezelés ezért sérti az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés b) pontja
szerinti „célhoz kötöttség” elvét.
Ezen felül, mivel nem csak a védendő vagyontárgyakra irányul az említett kamera, hanem
szélesebb spektrumú látókört foglal magába az általa közvetített kép, így lehetővé téve a helyiség
teljes megfigyelését is, a Hatóság álláspontja szerint az adattakarékosság elvét – az általános
adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés c) pontját – is sérti Kérelmezett ezen adatkezelése.
A fentiekre tekintettel a Hatóság jelen határozat rendelkező részében felszólította Kérelmezettet,
hogy a […] telephelyének […] nevű helyiségében telepített kamera látószögét változtassa meg
úgy, hogy az ne legyen alkalmas a munkavállalók indokolatlan megfigyelésére és összhangban
legyen a rendszer telepítésének személy- és vagyonvédelmi céljával.
c. Az érintettek tájékoztatása a vizsgált adatkezelésről
A munkahelyi kamerás megfigyeléssel összefüggő adatkezelés esetében lényeges követelmény,
hogy a munkavállalók az adatkezelésről megfelelő, átlátható és könnyen értelmezhető
tájékoztatást kapjanak. Ezzel kapcsolatban az alábbiakat kell figyelembe venni:
Az Mt. 9. § (2) bekezdése értelmében: „A személyiségi jog korlátozásának módjáról, feltételeiről és
várható tartamáról, továbbá szükségességét és arányosságát alátámasztó körülményekről a
munkavállalót előzetesen írásban tájékoztatni kell.”
Az Mt. 11/A. § (1) bekezdése szerint, ha a munkáltató technikai eszközt is alkalmaz a
munkavállalók ellenőrzésére, erről előzetesen írásban köteles tájékoztatni őket.
Az általános adatvédelmi rendelet 13. cikk (1)-(2) bekezdése tartalmazza, hogy az adatkezelés
vonatkozásában milyen információkat kell a munkavállalók rendelkezésére bocsátani.
A kamerás megfigyeléssel összefüggő adatkezelés esetében az általános adatvédelmi rendelet
által előírt követelményrendszer szerint a munkavállalókat különösen az alábbi lényeges
körülményekről kell tájékoztatni:
- az elektronikus megfigyelőrendszert üzemeltető (jogi vagy természetes) személy
meghatározásáról,
13
- az adatvédelmi tisztviselő elérhetőségéről, amennyiben az adatkezelő nevezett ki ilyen
személyt
- az egyes kamerák elhelyezéséről és a vonatkozásukban fennálló célról, az általuk
megfigyelt területről, tárgyról, illetőleg arról, hogy az adott kamerával közvetlen vagy
rögzített megfigyelést végez-e a munkáltató,
- az adatkezelés jogalapjáról,
- az adatkezelő jogos érdekének a meghatározásáról,
- a felvétel tárolásának időtartamáról,
- az adatok megismerésére jogosult személyek köréről, illetőleg arról, hogy a felvételeket
mely személyek, szervek részére, milyen esetben továbbíthatja a munkáltató,
- a felvételek visszanézésére vonatkozó szabályokról, illetőleg arról, hogy a felvételeket
milyen célból használhatja fel a munkáltató,
- arról, hogy a munkavállalókat milyen jogok illetik meg az elektronikus
megfigyelőrendszerrel összefüggésben és milyen módon tudják gyakorolni a jogaikat,
- arról, hogy az információs önrendelkezési joguk megsértése esetén milyen
jogérvényesítési eszközöket vehetnek igénybe.
A tájékoztatási kötelezettséggel kapcsolatban szükséges továbbá kiemelni, hogy a munkáltatónak
minden egyes kamera vonatkozásában pontosan meg kell jelölnie, hogy az adott kamerát milyen
célból helyezte el az adott területen és milyen területre, berendezésre irányul a kamera látószöge.
A munkáltató ezzel tudja igazolni a munkavállalók számára azt, hogy miért tekinthető
szükségesnek az adott terület megfigyelése. Nem fogadható el az a gyakorlat, amikor a
munkáltató általánosságban tájékoztatja a munkavállalókat arról, hogy elektronikus
megfigyelőrendszert alkalmaz a munkahely területén.
A megfelelő tájékoztatással összefüggésben további követelmény, hogy a munkáltató köteles
figyelemfelhívó jelzést elhelyezni arról a tényről, hogy az adott területen elektronikus
megfigyelőrendszert alkalmaz.
Kérelmezett által a Hatóság felhívására közöltek alapján a […] telephelyen a kamerarendszer
annak 2019. november 18-án lezárult telepítését, majd üzembehelyezését követően azonnal
alkalmas volt képrögzítésre, amely ekkor meg is kezdődött.
Kérelmezett a rendszer üzemelésének időszakai között megkülönböztet ún. „próba-” és „éles
üzemet”, habár a próbaüzem pontos időtartamára vonatkozóan nem nyilatkozott. Kérelmezett
nyilatkozata alapján a képrögzítés tekintetében viszont nem volt különbség annak „éles-” és
„próbaüzeme” között, a rendszer tehát a releváns időszakban ugyanúgy működött. A két
időszakban az adatkezelés körülményei így megegyeztek.
A telephelyen telepített kamerarendszer „próbaüzeméről” és az ehhez fűződő adatkezelés
megkezdéséről tájékoztatás nem került kiküldésre a munkavállalók részére 2019. november 18-a
előtt.
Kérelmező kérelméhez csatolta a munkaszerződéséhez tartozó, a belépése napján neki
Kérelmezett által átadott adatkezelési tájékoztatót. A tájékoztató általános, nem kifejezetten csak a
14
kamerás adatkezelésre fokuszáló dokumentum, hanem a munkavállaló személyes adatainak
általános kezelésével kapcsolatban tartalmaz tájékoztatást. A tájékoztatóban egy bekezdés erejéig
tér ki Kérelmezett a kamerás adatkezelés néhány kérdésére (pl. jogalap, megőrzési idő, cél,
tilalmak). Ez a rövidebb, összefoglaló dokumentum nem tartalmazza az előzőekben felsorolt
valamennyi kategóriát, hiszen az nem a konkrét telephelyen történő kamerarendszerrel
kapcsolatos, csupán egy általános tájékoztató. Kérelmező szerint a telephelyen figyelmeztető
jelzések sem kerültek kihelyezésre, az esetleges további, konkrétabb információk elérhetőségével
kapcsolatban.
A részletesebb adatvédelmi szabályzat Kérelmezett kamerarendszereinek működéséről 2020.
április 3-án került kiküldésre a munkavállalók részére e-mailben, amely tartalmazott egy linket a
Kérelmezett belső hálózatán elérhető szabályzathoz. Ez a dokumentum nem csak a […]
telephelyen üzemelő, hanem valamennyi Kérelmezett által üzemeltetett kamera vonatkozásában
tartalmazza a részletes adatvédelmi szabályokat. Az e-mailt nem csak a […] telephely dolgozói,
hanem valamennyi munkavállaló megkapta (címzett: […]), így a valószínűsíthetően az tekinthető
Kérelmezett általános „kamerás” adatkezelési szabályzatának.
A fentiek alapján megállapítható, hogy Kérelmezett a belépéskor Kérelmező részére átadott
adatkezelési tájékoztatóban csupán általánosságban tájékoztatta őt arról, hogy a munkája ellátása
során kamerával megfigyelheti. Egy ilyen általános, rövid és könnyen érthető tájékoztatás az
adatkezelési lehetőségekről üdvözlendő és alapvetően el is várható az adatkezelők részéről.
A rövid általános munkavállalói tájékoztatás azonban önmagában nem elégséges, ha a konkrét
adatkezeléssel (jelen esetben a konkrét telephelyen kialakított kamerás megfigyeléssel)
kapcsolatban további garanciák egy részletesebb adatkezelési szabályzatban nem kerültek
kialakításra az érintettek jogai és szabadságainak garantálása tekintetében. Ezekre a további
garanciákra, illetve azokat leíró dokumentumra a tájékoztató sem utal (pl. link, hivatkozás által).
A konkrét telephelyen nem történt tájékoztatás a kamerás adatkezelésről, és a kamerás
megfigyelésre vonatkozó részletes belső szabályzat is jóval az adatkezelés megkezdése után,
több hónapos késéssel került kialakításra.
Ezen további konkrét garanciák hiánya kiüresíti a tájékoztatás célját, nevezetesen, hogy az érintett
tisztában legyen azzal, hogy személyes adatait az adatkezelő milyen körülmények között kezeli.
Fontos, hogy az adatkezelő az érintett kérelme esetén további konkrét, az adott adatkezelés
körülményeit részletesebben is feltáró tájékoztatást tudjon nyújtani. Az általános adatvédelmi
rendelet 13. cikk (1)-(2) bekezdései részletesen meghatározzák, hogy az adatkezelőnek mely
információkról kell tájékoztatnia az érintettet, amelynek azonban Kérelmezett részéről a
munkavállalói belépéskor adott tájékoztató csak részben felelt meg. A rövid tájékoztató nem
tartalmazta például az érdekmérlegelési tesztet, illetve egyéb olyan hivatkozást, ahol az ezt is
tartalmazó részletes szabályzat elérhető lenne. Ennek oka, hogy a szabályzat is csak utólag,
hónapokkal később került az adatkezelés megkezdése után kialakításra és megküldésre a
munkavállalóknak. A megfigyelt területen elhelyezendő figyelmeztető jelzés tartalmát is csak
utólag, ezen szabályzat határozta meg.
Az általános adatvédelmi rendelet 13. cikk (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az adatkezelő a
személyes adatok megszerzésének időpontjában kell, hogy az érintett rendelkezésére bocsássa a
felsorolt információk mindegyikét.
15
Jelen ügyben Kérelmezett nem volt képes az adatkezelés megkezdésekor (amely az ún.
„próbaüzem” megkezdésének 2019. november 18-i napja) ezt biztosítani, mivel csak egy nagyon
rövid és általános tájékoztatót nyújtott a kamerás megfigyelés lehetőségéről a munkavállalók
belépésekor. A rövid tájékoztatót kiegészítő, konkretizáló és minden munkavállaló számára
elérhető részletes kamerás adatkezelési szabályzat csak az adatkezelés megkezdése után több
hónappal került elfogadásra és az érintettekkel ismertetésre (2020. április 3-án). Ezek után a
tájékoztatás már megfelelt a 13. cikk követelményeinek.
Kérelmező kérelme és a beegyesített panaszügyben foglaltak alapján így megállapítható, hogy a
telephelyen nem volt megfelelő a kamerás adatkezelésről szóló tájékoztatás a telephelyen dolgozó
munkavállalók (a vizsgált időszakban összesen 37 fő) részére egészen a részletes adatkezelési
szabályzat kiadásáig.
Kérelmezett a fentiek alapján megsértette a 13. cikk (1) bekezdésében foglaltakat a […]
telephelyen folyó kamerás adatkezelés vonatkozásában a 2019. november 19. – 2020. április 3.
közötti időszakban, mivel nem tájékoztatta arról kellően részletesen és konkrétan a
munkavállalókat.
d. Az alkalmazott szankcióval kapcsolatos megállapítások.
A Hatóság megvizsgálta, hogy a Kérelmezettel szemben milyen típusú szankciót kíván alkalmazni
a feltárt jogsértések miatt és hogy indokolt-e vele szemben adatvédelmi bírság kiszabása. E
körben a Hatóság az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2) bekezdése és az Infotv. 75/A. §-a
alapján, figyelemmel az Infotv. 61. § (5) bekezdésére is, mérlegelte az ügy összes releváns
körülményét és megállapította, hogy a jelen eljárás során feltárt jogsértés esetében a Kérelmezett
figyelmeztetése és felszólítása önmagában nem kellően arányos és visszatartó erejű szankció,
indokolt tehát a bírság kiszabása.
A bírságkiszabás szükségességének megállapítása során a Hatóság mérlegelte a jogsértések
súlyosító és enyhítő körülményeit az alábbiak szerint:
Súlyosító körülmények:
- A Kérelmezett adatkezelési tevékenysége kapcsán a Hatóság már korábban is
megállapított adatvédelmi hatósági eljárásban jogsértést ([…])
- A Kérelmezett piacon elfoglalt pozíciója és rendelkezésére álló erőforrások kapcsán
fokozottan elvárható tőle az adatvédelmi jogszabályoknak, ezen belül is a munkahelyi
adatkezelésre vonatkozóknak való megfelelés.
- A jogsértő kamerás adatkezelés és az elégtelen tájékoztatás a vizsgált telephelyen hosszú
ideig fennált: 2019. november 18. – 2020. április 3.
- A Hatóság a bírság összegének meghatározása során figyelembe vette, hogy a
Kérelmezett által elkövetett alapelvi jogsértések az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk
(5) bekezdése szerint a magasabb maximális összegű bírságkategóriába tartozó
jogsértésnek minősülnek.
16
Enyhítő körülmények:
- A jogsértő kamerás megfigyelés és a tájékoztatás hiánya a vizsgált adatkezelés
tekintetében nem érintette személyek kifejezetten széles körét (összesen 37
munkavállalót).
- A telephelyen csupán egyetlen kamera ([…]) által közvetített kép lehet alkalmas a
munkavállalók indokolatlan megfigyelésére.
Egyéb, figyelembe vett körülmények:
- A Hatóság figyelemmel volt arra is, hogy a Kérelmezett mindenben együttműködött a
Hatósággal az ügy kivizsgálása során, noha e magatartást sem – mivel a jogszabályi
kötelezettségek betartásán szintén nem ment túl – értékelte kifejezetten enyhítő
körülményként.
A bírság összegének megállapítása során figyelembe vette a Hatóság, hogy Kérelmezettnek a
2019. január 1. – 2019. december 31. közötti üzleti évben […] HUF ([…] forint) nettó árbevétele
volt. A bírság megállapítása során a jogsértés fennállásának időszakára tekintettel vette
figyelembe a Hatóság a 2019-es üzleti évet, illetve, hogy a 2020-as évről még nem állnak
rendelkezésre nyilvános adatok. A fentiek alapján a kiszabott bírság összege a jogsértés súlyával
arányban áll, nem tekinthető túlzónak.
A Hatóság az Infotv. 61. § (2) bekezdés c) pontja alapján a határozatnak a Kérelmezett azonosító
adatainak kitakarásával történő nyilvánosságra hozatalát rendelte el, mivel az nem érinti
személyek széles körét.
IV. Egyéb kérdések
A Hatóság hatáskörét az Infotv. 38. § (2) és (2a) bekezdése határozza meg, illetékessége az
ország egész területére kiterjed.
Az Ákr. 112. §-a, és 116. § (1) bekezdése, illetve a 114. § (1) bekezdése alapján a határozattal
szemben közigazgatási per útján van helye jogorvoslatnak.
A közigazgatási per szabályait a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a
továbbiakban: Kp.) határozza meg. A Kp. 12. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Hatóság
döntésével szembeni közigazgatási per törvényszéki hatáskörbe tartozik, a perre a Kp. 13. § (11)
bekezdése alapján a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. A polgári perrendtartásról
szóló 2016. évi CXXX. törvénynek (a továbbiakban: Pp.) – a Kp. 26. § (1) bekezdése alapján
alkalmazandó – 72. §-a alapján a törvényszék hatáskörébe tartozó perben a jogi képviselet
kötelező. Kp. 39. § (6) bekezdése szerint – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a keresetlevél
benyújtásának a közigazgatási cselekmény hatályosulására halasztó hatálya nincs.
A Kp. 29. § (1) bekezdése és erre tekintettel a Pp. 604. § szerint alkalmazandó, az elektronikus
ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a
továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 9. § (1) bekezdés b) pontja szerint az ügyfél jogi
képviselője elektronikus kapcsolattartásra kötelezett.
17
A keresetlevél benyújtásának idejét és helyét a Kp. 39. § (1) bekezdése határozza meg. A
tárgyalás tartása iránti kérelem lehetőségéről szóló tájékoztatás a Kp. 77. § (1)-(2) bekezdésén
alapul. A közigazgatási per illetékének mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény
(továbbiakban: Itv.) 44/A. § (1) bekezdése határozza meg. Az illeték előzetes megfizetése alól az
Itv. 59. § (1) bekezdése és 62. § (1) bekezdés h) pontja mentesíti az eljárást kezdeményező felet.
A veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/2020. (III. 31.)
Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 35. §-a szerint, ha e rendelet eltérően nem
rendelkezik, a veszélyhelyzet a határidők folyását nem érinti.
A Korm. rendelet 41. § (1) bekezdése szerint a veszélyhelyzet ideje alatt a bíróság tárgyaláson
kívül jár el. Ha a perben a veszélyhelyzet idején kívül tárgyalást kellene tartani, a felperes akkor
kérheti, hogy a bíróság tárgyaláson kívüli elbírálás helyett a tárgyalást a veszélyhelyzet
megszűnését követő időpontra halassza el, ha
a) a bíróság a közigazgatás cselekmény halasztó hatályát legalább részben nem rendelte el,
b) a keresetindításnak halasztó hatálya van, és a bíróság halasztó hatály feloldását nem rendelte
el,
c) ideiglenes intézkedést nem rendeltek el.
Az Ákr. 132. §-a szerint, ha a kötelezett a hatóság végleges döntésében foglalt kötelezésnek nem
tett eleget, az végrehajtható. A Hatóság határozata az Ákr. 82. § (1) bekezdése szerint a közléssel
véglegessé válik. Az Ákr. 133. §-a értelmében a végrehajtást - ha törvény vagy kormányrendelet
másként nem rendelkezik - a döntést hozó hatóság rendeli el. Az Ákr. 134. §-a értelmében a
végrehajtást - ha törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati hatósági ügyben helyi
önkormányzat rendelete másként nem rendelkezik - az állami adóhatóság foganatosítja. Az Infotv.
60. § (7) bekezdése alapján a Hatóság határozatában foglalt, meghatározott cselekmény
elvégzésére, meghatározott magatartásra, tűrésre vagy abbahagyásra irányuló kötelezés
vonatkozásában a határozat végrehajtását a Hatóság foganatosítja.
Budapest, 2020. október 14.
Dr. Péterfalvi Attila
elnök
c. egyetemi tanár
18